A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

Eltérő memóriát alakítanak ki az immobilitásban töltött időszakról a fiatalabb és az idősebb izmok, írja az OTSZ Online.

Egy friss kutatás azt vizsgálta, miként hat a mesterséges intelligencia megjelenése az öndiagnosztikában, írja a Szeretlek Magyarország.

A kritikusok szerint a jegyzőkönyv bizonyos feltételek mellett továbbra is utat enged a beleegyezés nélküli beavatkozásoknak, írja az eLitMed.

A The Lancet Hematology folyóirat márciusi számában jelent meg a Dresden University of Technology kutatóinak cikke, amelyben azt mutatták ki, hogy az intenzív kemoterápia és a venetoklax együttes alkalmazása jelentősen javítja az agresszív AML kezelésének eredményességét.

Takács Péter leköszönő államtitkár szerint az egészségügy rendben van, csak az újságírók keltik a rossz hangulatot. Népszava podcast.

„Egy csípőműtétért 7 milliót kértek” – többek között ez is elhangzik abban a videóban, amelyet az Mfor stábja készített egy budapesti szakrendelőnél.

Nyolc évig tartó rekonstrukciót követően lezárult a Budai Irgalmasrendi Kórház teljes infrastrukturális megújulása, közel 40 milliárd forintból.

Az új ismeretek magyarázatot adhatnak arra, miért reagálnak különböző eredetű daganatok – még azonos mutációk esetén is – eltérően a kemoterápiára, sugárkezelésre vagy célzott terápiákra.

Jermendy György belgyógyász, diabetológus professzorral nemcsak a diabetológiában tapasztalt technológiai robbanásról, a hazai támogatási rendszer kihívásairól, hanem az elhízás elleni új készítmények társadalmi hatásairól is beszélgettünk.