Az életmód ma már a kardiológiai, diabetológiai, obezitológiai vagy éppen onkológiai irányelvekben is hangsúlyosan jelen van. De mitől válik önálló orvosi területté az életmódorvoslás, hol húzódnak a kompetenciahatárai, és mit tud kezdeni a most divatos longevityvel? Dr. Babai Lászlóval, a Magyar Életmód Orvostani Társaság Egyesület (ÉMOT) elnökével arról is beszélgettünk, mit jelent valójában „mozgást felírni”, és mikor lesznek a Mozgás Receptre programnak klinikai végpontjai is.

A bélben élő bakteriofágok, azaz baktériumot fertőző vírusok szerepét vizsgálták súlyos vastagbélgyulladást okozó fertőzések leküzdésében.

Az egészség, az anyagi stabilitás, a családi, baráti kapcsolatok határozzák meg elsőként az életminőséget a magyar lakosság szerint.

Több kutatás utal arra, hogy a mikrobiomnak az idegrendszert megtámadó SM lefolyásában is lehet szerepe – írja a Multiplex Magazin.

Az MTA konferenciája az eutanázia, az asszisztált öngyilkosság, a palliatív és terminális szedáció, valamint az élő végrendelet kérdéseit járta körül.

A MOK visszakapott jogkörei új felelősséget is jelentenek. A személyes lojalitások és informális hatalmi viszonyok helyett adatvezérelt, átlátható és számon kérhető szakmai ellenőrzés jöhet az egészségügyben.

Három Nobel-díjas kutató csatlakozik a CMF tudományos testületéhez: Randy Schekman, Louis J. Ignarro és Donna Strickland.

Van a háziorvoshiánynak egy jóval kevésbé látványos oka, amelyről meglepően kevés szó esik: mi történik azzal az idős háziorvossal, aki évtizedekkel korábban jelentős összegért vásárolta meg praxisát, most viszont nem talál rá vevőt?

Az Alzheimer-kór egymillió embert érint betegként, illetve hozzátartozóként, ám az esetek 45 százaléka megelőzhető vagy jelentősen késleltethető lenne.

Nobel-díjas tudósok és a molekuláris tudomány több világhírű kutatója tart előadást szeptember 24–25-én Budapesten a Molecular Frontiers Symposiumon.