A hibák eltussolása és a felelősök keresése helyett nyílt adatok, rendszerszintű tanulás és biztonságosabb betegutak – ezt tűzte most zászlóra az egészségügyi ágazatvezetés. A közel két évtizede épülő betegbiztonsági szemlélet így végre kikerülhet a szakmai műhelyek fogságából, és a mindennapi ellátás részévé válhat.

Bartucz István az első látássérült inzulinpumpa-használó, aki kezelőorvosát is meggyőzte a modern technológia használatáról, írja az Economx.

A rendőrség és a Bethesda Gyermekkórház stratégiai szakmai együttműködést indít a gyermekek digitális biztonságának erősítéséért.

Dr. Illés Zsolt a University of Southern Denmark neurológiai klinikája, az Odense University Hospital professzora és betegkonzultánsa. Vendégprofesszor a Pécsi Neurológiai Klinikán, ahol évtizedeken keresztül dolgozott, és a Klinikai és Kísérletes Neuroimmunológiai Tanszéket vezette. A fő területe a neuroimmunológia, ezen belül a sclerosis multiplex, a ritka neurológiai betegségek, az NMOSD, a vasculitisek, a neuroszarkoidózis és egyéb határterületek.

A magán- és a közellátás közötti betegutak buktatói, az orvosi etika határai is szóba kerültek a Népszava Szike című podcastjének adásában.

A Telex szerint az intézmények vezetői pozitívan fogadják az adatok közzétételét, de fontosnak tartják a helyes értelmezést.

A kutyák agyi aktivitása az emberi önkontroll idegrendszeri jellegzetességéhez hasonló mintázatot mutat, derül ki kutatási eredményekből.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ nyilvánosan elérhetővé tette az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések intézményi adatait.

Daganatos betegséggel küzdő és a gyógyulás útján járó gyerekek alkotásaiból nyílt kamarakiállítás L/élek rajzok a fényben címmel a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Ahol a szakorvosi elérés nehezebb, a technológia egyfajta pótmegoldásként jelenik meg. A gyógyszerek mellékhatásairól a 30–39 évesek tájékozódnak a leggyakrabban az MI segítségével, derül ki az NN Biztosító Egészség 2026 kutatásából.