Az osteoarthritisben élő emberek milliói számára a mindennapok gyakran a fájdalom és az ízületi merevség váltakozó körforgását jelentik. A jelenleg elérhető kezelések – például a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók vagy a szteroid injekciók – átmeneti enyhülést hozhatnak, de nem képesek megállítani az ízületi porc fokozatos pusztulását.

A Cell folyóiratban megjelent eredmények új terápiás megközelítések előtt nyithatnak utat, beleértve az autoimmun betegségek kezelésében bevált módszereket, valamint olyan diagnosztikai eljárásokat, amelyek segíthetnek azonosítani, kik profitálhatnak leginkább e kezelésekből.

Évtizedes tudományos vitát zárhat le, és új irányt adhat a célzott terápiák fejlesztésének az a felismerés, amely szerint az osteoarthritis nem több, egymástól elkülönülő kórforma összessége, hanem egyetlen betegség, amelyet közös, jól körülírható biológiai folyamatok irányítanak.

Magyarország kiemelkedő adottságai és tradíciói révén a hazai balneológia a világ élvonalába tartozik, így a módszer szélesebb körű preventív alkalmazása nemzetgazdasági szinten is jelentős megtakarítást eredményezhet.

Az alvászavarok, a depresszió, az elhízás vagy a dohányzás is hozzájárulhat a rheumatoid arthritis tüneteinek fennmaradásában.

Az ILD-k korszerű diagnosztikai algoritmusában a nagy felbontású mellkasi CT-nek központi szerepe van, emellett elengedhetetlen a komorbiditások aktív keresése és kezelése. Az optimális ellátás az ILD-specifikus terápia és a társbetegségek együttes, személyre szabott menedzsmentjével érhető el.

Egy kutatás szerint már napi néhány percnyi, valóban intenzív fizikai aktivitás is számottevően csökkenti nyolc jelentős betegség – köztük az ízületi gyulladás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a demencia – kialakulásának kockázatát.

A diagnosztika jövője a betegségközpontú szemlélet helyett az adat alapú, preventív „longevity” irányba mutat.

Tudósok felfedezték, hogy a bélrendszer egészségének javítása csökkentheti az osteoarthritis okozta fájdalmat, írja a 146.hu.

Az intersticiális tüdőbetegségek (ILD) pontos prevalenciája nem ismert, becslések szerint 7–34 ezrelék között mozog, vagyis Magyarországon 700–3400 embert érinthet. A pontos diagnózis felállításához szoros együttműködésre van szükség a multidiszciplináris ILD-team és a betegek között.