Egy kutatás szerint már napi néhány percnyi, valóban intenzív fizikai aktivitás is számottevően csökkenti nyolc jelentős betegség – köztük az ízületi gyulladás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a demencia – kialakulásának kockázatát.

A diagnosztika jövője a betegségközpontú szemlélet helyett az adat alapú, preventív „longevity” irányba mutat.

Tudósok felfedezték, hogy a bélrendszer egészségének javítása csökkentheti az osteoarthritis okozta fájdalmat, írja a 146.hu.

Az intersticiális tüdőbetegségek (ILD) pontos prevalenciája nem ismert, becslések szerint 7–34 ezrelék között mozog, vagyis Magyarországon 700–3400 embert érinthet. A pontos diagnózis felállításához szoros együttműködésre van szükség a multidiszciplináris ILD-team és a betegek között.

Szabályozó mechanizmust azonosítottak, amely kulcsfontosságú lehet a krónikus gyulladásos folyamatok megfékezésében, írja a Portfolio.

Jelentősen csökkenti az autoimmun eredetű gyulladást két újonnan felfedezett antitest, közli az OTSZ Online.

A mozgásszervi diagnosztikában a mágneses rezonanciás képalkotásnak kiemelt szerepe van, különösen a lágyrész-struktúrák és a csontvelő eltéréseinek nagy felbontású, ionizálósugárzás-mentes ábrázolásában. Egyre meghatározóbbak lesznek a fejlettebb technikák, mint a DWI, a kontrasztanyagos vizsgálatok, az MR-artrográfia, illetve az UTE és a ZTE.

A derékfájdalom az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma, ami legtöbbször pihenés  hatására néhány napon belül elmúlik.

A polineuropátia sokáig tünetmentesen zajlik, idővel súlyos panaszokat okozhat – a zsibbadástól kezdve a fájdalmon át egészen az életet veszélyeztető szövődményekig. Különösen fontos ezért, hogy felismerjük a betegség jeleit, és tisztában legyünk a lehetséges következményekkel.

Simonyi Gábort, a Szent Imre kórház Anyagcsere Központjának osztályvezető főorvosát a GLP-1 terápiákról kérdezte az Economx.