A depresszió mára a világ második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegségévé vált, ám csak a páciensek töredéke jut adekvát ellátáshoz. Az innovatív gyógyszeres és agyi stimulációs terápiák mellett a korai beavatkozásokra, valamint az életmódon és reziliencián alapuló megelőzésre lenne szükség.

Augusztus 2-án új szabályok léptek életbe a mesterséges intelligencia rendszereinek átláthatóságára vonatkozóan az EU-ban, írja a Qubit.

A szomatikus tünetek jelentette betegségterhet a sclerosis multiplexes betegek körében az átlagpopulációnál jóval gyakrabban előforduló depresszió tovább növeli.

A menopauza nemcsak szomatikus tünetegyüttes, hanem az agyi struktúrát és a kognitív funkciókat is érintő neurológiai folyamat, írja a hvg.hu.

A kortizol stresszhormon fontos szerepet játszik az érzelmi jellegű emlékek kialakításában és az ilyen emlékek megőrzésében is.

A közelmúltban több nagyszabású tanulmány is vizsgálta a digitális eszközhasználat és a kiskorúak egészségi állapota közötti korrelációt, írja a Portfolio.

A szekunder adatelemzés és klinikai megfigyelések alapján kirajzolódik, hogy a hagyományos drogok mellett az új pszichoaktív szerek és a digitális környezethez köthető függőségek egyre nagyobb társadalmi és egészségügyi terhet jelentenek. A digitális térben történő tudatos jelenlét elengedhetetlen a jövő addiktológiai kihívásainak kezeléséhez.

A kiállítás a Budapest Art Brut Galériában, majd 2026-ban vándorkiállításként az összes résztvevő városban megtekinthető lesz.

Az őszi szemeszterben a Semmelweis Egyetem hallgatói számára önálló tantárgyként oktatják a mentális egészség megőrzésének technikáit és annak tudományos hátterét a Reziliencia Akadémián.

Az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a St3gal1 glikoziltranszferáz enzim kulcsfontosságú molekuláris szabályozóként működik a depresszió kialakulásában és progressziójában.