Csütörtök éjjeltől elérhető az az új, nyilvános felület, amelyen bárki számára hozzáférhetővé válnak a kórházi fertőzésekre vonatkozó statisztikák.

Ellátási alapcsomaggal nem készül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új főigazgatója, Kaló Zoltán, ellenben büntetések helyett pozitív ösztönzőkkel, adatalapú döntésekkel és egészségnyereség-méréssel alakítaná át a hazai ellátást.

Hétfőn benyújtotta az Országgyűlésnek a 2026-os költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatot a kormány.

Az irányelvek a béta-blokkolók alkalmazását kiemelten támogatják az emelkedett nyugalmi pulzusszámú (>80 ütés/perc) betegeknél, mivel a magas nyugalmi pulzusszám a szimpatikus túlműködés jele, amely a kedvezőtlen szívizom-átépülés fontos mozgatórugója magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén. 

A cikk célja, hogy összefoglalja a HbA1c jelentőségét, a mérés indikációit, korlátait, valamint a szakdolgozók szerepét a betegedukációban és a hipoglikémia megelőzésében.

A korai felismerés, a megfelelő gondozás és az exacerbációk megelőzése csak az alapellátás és a pulmonológiai szakellátás szoros együttműködésével valósítható meg.

Asztalhoz ült az Egészségügyi Minisztérium vezetése és a fogorvosi szakma képviselete, hogy megkezdjék a közös munkát.

Több százezer atipikus fejlődésű gyermek él Magyarországon, akiknek az egészségügyi, kórházi környezet is jóval megterhelőbb.

Nem kórházi toplista készül – derült ki azon a szerdai háttérbeszélgetésen, ahol az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések nyilvános adatközlésének módszertanába adtak betekintést a szakemberek.

A folyamatosan mutálódó és az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók ellen merőben új megközelítést dolgoztak ki az Oxfordi Egyetem kutatói, írja a hvg.