Altatás alatt megszűnik a külvilág, és úgy tűnik, az agyunk is kikapcsol, nem vesz észre semmit a környezetéből. Egy idegtudományi kutatás a hvg.hu szerint azonban megkérdőjelezi ezt a vélekedést.

A rendszeres, mérsékelt testmozgás nemcsak a szív egészségét javíthatja, hanem a működését szabályozó idegsejtek szerkezetét is átalakíthatja, írja a Hírextra.

Az OTSZ Online szerint egy kutatás rávilágít arra, miként képes az agy teljesítményét optimalizálva leküzdeni a multitaskinggal járó kognitív korlátokat.

Korábban a stroke inkább az idősek betegsége volt. Manapság viszont egyre gyakrabban fordul elő az 55 év alattiaknál – erről árulkodnak egy amerikai kutatás adatai a hvg.hu szerint.

A mikroglia túlzott reakciója az oka a betegséget kísérő súlyos alváshiánynak – átmeneti blokkolása segíthet a kognitív hanyatlás mérséklésében. A mostani eredmények szerint a probléma sokkal inkább egy túlzott mértékű, egész agyra kiterjedő immunválasz következménye.

Az optogenetika kidolgozásáért és a fénykapuzott ioncsatornák azonosításáért hárman kapták a 2026-os orvosi-élettani Nobel-díjat.

Az idegsejtek közötti kommunikáció egyik kulcslépését sikerült pontosabban feltárniuk a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak és német kollégáiknak.

Magyarországon becslések szerint körülbelül 150–200 ezer ember él Alzheimer-betegséggel. A kór felismerése az érintettek jelentős részénél csak előrehaladott állapotban történik meg, miközben sok esetben a diagnózis egyáltalán nem születik meg.

Dr. Illés Zsolt a University of Southern Denmark neurológiai klinikája, az Odense University Hospital professzora és betegkonzultánsa. Vendégprofesszor a Pécsi Neurológiai Klinikán, ahol évtizedeken keresztül dolgozott, és a Klinikai és Kísérletes Neuroimmunológiai Tanszéket vezette. 

A táplálásterápia a neurológiai betegek komplex ellátásának alapvető része, amely magában foglalja a tápláltsági állapot rendszeres felmérését, a személyre szabott dietoterápiát és szükség esetén az enterális táplálást.