hirdetés
2019. december. 10., kedd - Judit.
hirdetés

Még nem készültünk fel a digitális forradalomra

A saját egészségünk sem fenntartható, ha nem találunk innovatív megoldásokat – mondta a Portfolionak adott interjújában Szócska Miklós.

hirdetés

Eltelt 5 év egészségügyi államtitkárságának vége óta. Mondana egy jó és egy olyan dolgot, amire nem szívesen emlékszik az államtitkári időszakból?

Ha csak arra gondolok, hogy a közösségi terekben nem dohányzunk, akkor már megérte, a 4-4,5 órás átlagos alvási idők után élvezem a napi 6 óra luxusát...

Korábban azt vallotta, hogy csak úgy lehet megreformálni az egészségügyi rendszert, ha a változás folyamatos, és nem kampányszerű. Most már, hogy eltelt öt év államtitkársága óta, továbbra is ugyanígy gondolja?

Tartom magam ahhoz, hogy nem kommentálom az itthoni egészségpolitikát, hadd említsek inkább néhány nemzetközi példát. Lettország egészségügyi minisztériumának egy éven keresztül változtatásvezetési képzést nyújtottunk egy uniós projekt részeként, amelynek megvalósítását központunk nyerte el. 120 lett kolléga és a miniszteri kabinet egy éven át velünk dolgozott változtatási kezdeményezéseken és reformjaik megvalósításán. Az Egészségügyi Világszervezet európai központja felkért, dolgozzunk ki egy javaslatot arra, hogy az Egészségügyi Menedzserképző Központ (EMK) egyfajta reform és változtatásvezetési műhelyként nyújtson támogatást az egész régióban, és már túl is vagyunk az első előkészítő látogatásokon. Úgy néz ki, hogy az eddig végzett módszeres munkának most teremtődött meg a piaca összeurópai szinten. Ha azt mondanánk, hogy mostantól csak ezzel foglalkozunk a következő két évben, akkor a naptárunkat ilyen munkákkal meg tudnánk tölteni.

(...)

Magyarországon a jövő digitális egészségügyét alapozza meg az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér?

Igen, ez adja az egésznek az alapját, a jelenlegi korlátai mellett is remek kiindulópont, sok ország irigyli. A rendszert használó háziorvosok is most kezdik el érezni ennek az előnyét, mert követni tudják, mi történik a betegeikkel, akiket beutaltak kórházba, vagy megnézhetik a gépen az otthon felejtett leletet. És ez csak a kezdet. A szűrési emlékeztető, vagy a terápiás emlékeztető bekötése egészséget fog adni az embereknek, mert például folyamatosan ráláthat az orvos a beteg vércukorszintjére, az inzulinadagolásra. Javulhat a terápiás együttműködés. Meggyőződésem, hogy a digitális megoldások segíthetik az egészségügy betegközpontú fejlődését.

(...)

A digitális forradalomra felkészült a hazai orvostársadalom?

Még nem. Elkerülhetetlen a digitális eszközök megjelenése az orvosi praxisokban, nincs messze az az idő, amikor például az asszisztens felszereli majd a betegre az okos EKG-t, vagy betanítja mondjuk a cukorbetegek ellátásához szükséges hordozható eszközök használatát, ami majd a felhőbe tölti az adatokat, amit a háziorvos és a szakorvos együtt láthat. Megváltozik az asszisztens-beteg, az orvos-asszisztens, az orvos-beteg, az orvos-orvos viszony. A fiatalabb, digitális generációnak magától értetődőek lesznek bizonyos dolgok, sőt igénylik majd az ilyen jellegű megoldásokat. Ne felejtsük el azonban, hogy az átlagéletkor az orvosainknál 50 év felett van, bizonyos diagnosztikai szakmákban már négy évvel ezelőtt 62 év volt az átlagéletkor. Ezért amikor rájuk ömlik a digitalizációs forradalom, akkor oda fordítók is kellenek. Az karunkon éppen emiatt neveztük át a volt egészségügyi informatikai tanszéket digitális egészségtudományi intézetnek és itt olyan szakembereket képzünk, akik a digitális technológia és az orvosok, szakdolgozók közötti “fordítóprogramot” tudják adni. Egy háziorvostól nem elvárható, hogy alapból értsen egy ilyen elektronikus rendszert.

A teljes interjút a Portfolio közli.

(forrás: Portfolio)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!