hirdetés
2020. december. 04., péntek - Borbála, Barbara.
hirdetés

A pandémia felpörgeti az egészségügy digitalizációját is

Magyarországon is folynak már tárgyalások az SAP Németországban startolt, és már további 10 európai országában bevezetett koronavírus kontaktkövető alkalmazásának elindításáról. Erről, és számos, a hazai gyakorlatban is már működő innovatív egészségügyi megoldásról volt szó azon a konferencián, melyet az SAP Hungary és partnerei szerveztek, kormányzati és egészségügyi intézmények képviselőinek részvételével.

Míg egyes szektorok, mint a szolgáltató, a kereskedelmi, a pénzügyi szektor vagy a média magasan digitalizáltak, az egészségügyről elmondható, hogy fejlődése jelentősen elmarad más iparágaktól, és világszerte lassan zajlik a transzformációja. „Annak ellenére alakult ez így, hogy a világ összes adatforgalmának mintegy 30%-át az egészségügy generálja, egy beteg pedig átlagosan 18 Mbyte-nyi adatot generál évente képi és elektronikus egészségügyi leleteivel” – hangsúlyozta Bruce Magill, az SAP globális egészségügyi partnerkapcsolataiért felelős fejlesztési igazgatója az SAP Hungary és partnerei, a Techwave Hungary Zrt. és a Medistance Kft. által szervezett szakmai találkozón.

Az 1960-80-as években a nagyszámítógépekkel és PC-kkel indult meg a szektor átalakulása, az üzleti folyamatok automatizációjára a 90-es-2000-es évek során került sor az internet és a kliens szerverek megjelenésével, napjainkban pedig a felhőszolgáltatásokra, a közösségi felületekre, a BigData-ra, és az adatplatformokra támaszkodva zajlik a digitális transzformáció. „Most vagyunk a küszöbén annak, hogy az okos technológiák segítségével az egészségügyben is intelligens vállalatokká alakuljanak a szolgáltatók” – tette hozzá az SAP szakértője, aki kiemelte: a vállalat több mint 30 éve van jelen az egészségügyi szektorban, a világ 94 országában több mint 7900 egészségügyi szolgáltató használja innovatív megoldásaikat.

A globális pandémia miatt most igazán reflektorfénybe került, hogy az egészségügy a jelenlegi struktúrában és módszereivel nem fenntartható rendszer, és olyan megoldásokat igényel, amely a minőségi ellátást és a költséghatékonyságot egyszerre szolgálja. Más iparágaktól eltérően, a legtöbb egészségügyi rendszerben az egyes szolgáltatók között nincs értékalapú verseny, a betegeknek nincs lehetőségük az egyes intézmények között eredményességük szerint szelektálni. Bruce Magill felhívta a figyelmet: az egészségügyi költségek hatalmas terhet rónak a magyar társadalomra, hiszen a magyarországi GDP kb. 6,5%-át teszik ki.

Dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy egészségügyi adataink megfelelő gyűjtése és elemzése óriási előnyökhöz juttathat a betegségek diagnosztikájában, a megelőzésben és a kezelésekben is. „Ez jelentős hatékonyságnövekedést és drasztikus költségcsökkenést eredményezhet a kórházi- és járóbeteg ellátásban egyaránt, amivel mind állampolgári, mind össztársadalmi szinten csak nyerhetünk” – hangsúlyozta.

Dr. Szócska Miklós előadásában arra hozott példákat, hogy állami szinten az adatokat milyen döntéselőkészítési folyamatokban használták fel az elmúlt években. Mint elmondta, összevetették többek között az ellátási központok és az ott kezeltek irányítószámát, és ezen adathalmazból mutatták ki, hogy az ország mely területein akadozik az ellátás, hol mutatható ki nagyobb elvándorlás, és hol van szükség beavatkozásra. A volt egészségügyi államtitkár azt is bemutatta, hogy akár nem egészségügyi adatokból hogyan lehet egészségügyi következtetéseket levonni. A koronavírus-járvány kitörésekor például a kormányzat minden hazai mobilszolgáltatótól bekérte az aggregált, deperszonalizált mobilcella adatokat, hogy ebből kapjon képet a lakosság mozgásáról és arról, hogy mennyire tartják be a frissen hozott távolságtartó intézkedéseket. Erre támaszkodva tudták a balatoni nyaralókba történő mozgásról is azonnal értesíteni az önkormányzati vezetőket, és felhatalmazni őket a megfelelő helyi szintű intézkedések meghozatalára. Említette még a közösségi médiában a koronavírus-oltással kapcsolatos hírek és álhírek monitorozását és elemzését is, ami az ilyen témájú kormányzati üzenetek kialakításában játszik fontos szerepet.

A jövő egészségügye innovatív digitális platformokon fog újjáépülni

Dr. Solymár Károly Balázs megjegyezte: Magyarország is folyamatosan vizsgálja azokat a digitális megoldásokat, amelyek hasznosak lehetnek a járványhelyzet kezelésében. Ilyen az SAP Németországban startolt, és további 10 európai országban bevezetett koronavírus kontaktkövető alkalmazása is. A Németországban már 20 millió letöltést elért SAP Corona Warn App mellett további 3 SAP alapú, már Magyarországon is működő, innovatív digitális egészségügyi megoldást mutattak be a konferencián.

Egy nemzetközi kutatás szerint az orvosok 7.2 millió szót írnak le évente, és a munkaidejük 43%-át adminisztrációval töltik. Ennek csökkentésében segít a magyar tulajdonú BELUX fejlesztő cég beszédfelismerő és beszédleiratozó szoftvere, amelyet az egészségügy több frontján, főként a patológia és a radiológia területén napi szinten használnak már itthon is. A hazai radiológusok 85%-a ennek a szoftvernek a segítségével készíti el szakvéleményét a felvételek orvosszakmai elemzése során. Budapesten és Pest megyében az összes – több mint 1800 – orvos a BELUX megoldását használó Műtéti Napló Alkalmazás segítségével rögzíti az operációk alatt történt eseményeket. Európában már 15 nyelven elérhető a magyar csapat fejlesztése, emellett az USA-ban és Brazíliában is használják a szoftvert.

Magyarországon megyei és városi kórházak, valamint rendelőintézetek is használják már a szintén hazai eRAD csapata által fejlesztett képarchiváló, kommunikációs  és teleradiológiás rendszert, a PACS rendszert (Picture Archiving and Communication System), amely radiológiai képsorozatok (ún. study-k) tárolását, lekérdezését, kiértékelését és elemzését végzi, ezzel elősegítve a kórházi leletek egyszerűbb és hatékonyabb elérését.

Az Omron egészségvédelmi divíziója a mintegy 3,5-4 millió magyar állampolgárt érintő kardiovaszkuláris betegségek monitorozásához biztosít telemedicinás mérőeszközöket – mintegy 3000 háziorvosi rendelőben, valamint rendelőintézetekben, kórházakban, és idősgondozó intézményekben vannak jelen eszközeikkel. A vállalat az ezekkel az eszközökkel gyűjtött adatokat különböző platformokon immáron 10 éve tárolja és elemzi, majd megosztja az egészségügyi ellátórendszer különböző szereplőivel. Az évek során több 10 millió adatot tartalmazó digitalizált nagy adatbázisokat, adatregisztereket hozott létre a Medistance különböző krónikus betegségekre, így ezek természetére és kezelésére vonatkozóan már nagyon komplex és új összefüggésekre tudnak rávilágítani.

Mezei Rudolf, az Omron Healthcare Hungary ügyvezető igazgatója kiemelte, a COVID-helyzet új perspektívába helyezte a telemedicinát, az ennek hatására keletkező nagy adatvagyont. Jelenleg több hazai kózházban és rendelőintézetben futnak Medistance pilot-projektjeik, amelyek 4 területen bizonyítják a telemedicina előnyeit:

  1. A háziorvosokhoz kihelyezett és a betegek között kiosztott eszközflottával a beteg-orvos találkozók minimalizálása érhető el. Az orvosok a távolból követhetik a betegek otthon mért adatait, a rendszer elemzéseket, riasztásokat is küld számukra, így szükség esetén módosítani tudják a gyógyítási protokollt, illetve szüksége esetén behívni a beteget további vizsgálatra.
  2. Fekvőbetegosztály kiürítések esetén a hazaküldött betegek monitorozása is megoldható ugyanezzel a módszerrel.
  3. COVID-19 járványkórházakban a védőfelszerelés nehezíti a diagnosztikai műszerek kezelését, és késlelteti a mérési eredmények lejegyzését a fertőtlenítő protokoll miatt. Az Omron izolációs körülményekre alkalmas távmonitorozó platformot tud biztosítani mérő és adattovábbító eszközökkel, amelyek valós időben továbbítják az adatokat egy nem izolált orvosi szobába, ahol az orvosok nyugodt körülmények között elemezni tudják az adatokat.
  4. A betegek otthoni monitorozásra alkalmas eszközökkel való ellátása – pl. pulzoximéter, spirométer – gyógyult COVID-betegek hosszú távú szövődményeinek megelőzését teszi lehetővé.

 „A betegek tájékozottabbak, és egyre aktívabban kívánnak részt venni a saját egészségügyi folyamataikban, a szolgáltatóknak el kell kezdeniük a pácienseket ügyfélként, fogyasztóként kezelni. Az igazi transzformációt az fogja elindítani, ha értékalapú versenyt hozunk létre az egészségügyben: a szolgáltatók központi folyamatok és elvárások mentén elszámoltathatóvá válnak, a szabályozók pedig a volumenalapú térítés helyett teljesítmény és minőségi mutatókhoz kezdik kötni a finanszírozást” – hangsúlyozta az SAP szakértője, Bruce Magill, aki kiemelte: ez az értékalapú verseny az intelligens, beágyazott technológiákkal kombinálva fog a jövő egészségügyében megfelelő költségcsökkenést eredményezni, és hatékony gyógyítási és megelőzési folyamatokhoz vezetni.

(forrás: BUZZWORD Strategies)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!