hirdetés
2017. szeptember. 21., csütörtök - Máté, Mirella.

Anyai halálozás az északi országokban

Az északi országokban a direkt anyai halálozás aránya még mindig meghaladja az indirekt anyai halálozás előfordulását. 

Az anyai halálozás az északi országokban a legalacsonyabb a világon. Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a terhesgondozás mindenki számára térítésmentesen elérhető, kiváló hatásfokkal ismerik fel a nagy kockázatú terhességeket, és biztosított a sürgősségi szülészeti ellátás. Azonban az északi országokban is halnak meg nők a terhességgel vagy a szüléssel összefüggő szövődmények következtében. A fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban az utóbbi években nyertek egyre nagyobb jelentőséget a már a terhesség előtt fennálló anyai betegségek, melyek az úgynevezett indirekt anyai halálozásért felelősek. Más országokkal – például az Egyesült Királysággal – ellentétben az északi országokban a direkt anyai halálozás aránya még mindig meghaladja az indirekt anyai halálozás előfordulását.

A korábbi felmérések tanúsága szerint a direkt halálozás csökkentésében jelentős szerepe lehet a prevenciónak. Például a preeclampsia esetében az ellátás javítása az esetek többségében jobb kimeneteleket eredményezhet. Ennek fényében még a tehetősebb országokban is van létjogosultsága az anyai halálozás csökkentésére tett erőfeszítéseknek.

Általános probléma, hogy az anyai halálozást nem minden esetben jelentik be, így a hivatalos statisztikák elől rejtve marad, és valószínűleg nincs ez másként az északi államokban sem. Előfordulhat, hogy az anyai halálozás számaira és okaira vonatkozó háttérinformációk nem állnak mindig készen rendelkezésre, különösen ami a koraterhességben bekövetkező halálozást illeti. A bejelentések hiányos volta a direkt és indrekt halálozások vonatkozásában is bizonyított, különösen pszichiátriai esetekben.

A Nordic Maternal Mortality Collaboration egy 2010-ben indított kezdeményezés, melynek célja, hogy öt megye 27 milliós lakosságának lehetőleg egészéről gyűjtsön adatokat. Egységesített adatgyűjtési módszert alkalmaznak az anyai halálozás okainak azonosítására, széles körben használt nemzetközi kritériumok alapján. Az így nyert információk alapján ajánlásokat dolgoznak ki az ellátás javítására.

Betegek és módszerek

Anyai halálozásként definiálják a várandósnak a terhesség alatt vagy az azt követő 42 napban bekövetkezett halálát, ezen belül a Centre for Maternal and Child Enquiries szempontrendszere alapján klasszifikálják az anyai halálozás okát. A pszichiátriai kórállapottal összefüggő halálesetek mindegyikét indirekt anyai halálozásként sorolják be, mivel ezekben az esetekben csak igen kevés információ áll rendelkezésre elemzés céljából.

Jelen közleményükben a 2005 és 2013 közötti időszakra vonatkozó adatokat teszik közzé (kivéve Finnországot, ahonnan 2012-ig bezárólag elemezték az adatokat). A dániai, izlandi, finnországi és norvégiai adatok mind országos regiszterekből, mind a kórházak közvetlen bejelentéseiből származnak, míg Svédországból csak a kórházak által jelentett adatok állnak rendelkezésre. Az így nyert adatok alapján meghatározták az anyai halálozás arányát (95%-os megbízhatósági tartpományokkal [CI, confidence interval]), melyet az anyai halálesetek és a 15−49 éves nők összes élveszülése számának hányadosaként számítottak.

Szakértői csoportok feladata volt, hogy minden halálesetnél eldöntsék, direkt vagy indirekt anyai halálozásról van-e szó, ezen túlmenően azonosítsák a halálhoz vezető okot. A halál okának és az ellátás minőségének besorolására a Confidential Enquiry into Maternal and Child Health (CEMACH) kérdőív szolgált.

Az ellátás minőségét az alábbiak szerint osztályozták: a) megfelelő ellátás, javítás nem szükséges; b) van javítandó pontja az ellátásnak, ami azonban valószínűleg nem befolyásolja a kimeneteleket; és c) van javítandó pontja az ellátásnak, ami jó eséllyel befolyásolja a kimeneteleket.

Eredmények

Összesen 168 anyai halálesetet regisztráltak, melyen belül 90 minősült direktnek és 78 indirektnek. Az anyai halálozás aránya átlagosan 7,2/100 000-nek adódott, ezen belül az egyes országokban 6,8 és 8,1 közötti értékeket regisztráltak. A leggyakoribb haláloknak a kardiológiai betegségek bizonyultak (n = 29), ezt a praeeclampsia (n = 24), a thromboembolia (n = 20) és az öngyilkosság (n = 20) követte a gyakorisági sorrendben. Az anyai halálesetek körülbelül egyharmadában sikerült azonosítani olyan körülményt, melyben az ellátás javítása potenciálisan javíthatja a kimeneteleket, ezen belül a praeeclampsia eseteinek 60%-ában, a thromboembolia eseteinek 45%-ában és a kardiológiai betegséggel összefüggő halálesetek 32%-ában.

Következtetések

Az északi országokban a direkt anyai halálozás aránya még mindig meghaladja az indirekt anyai halálozás előfordulását. Az anyai halálozás csökkentése céljából a mostaninál nagyobb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az ellátás jobban megfeleljen a klinikai irányelvekben foglaltaknak, különösen a preeclampsia, a thromboembolia és a kardiológiai kórképek vonatkozásában. Több ismeretre van szükségünk az anya öngyilkosságához vezető tényezők azonosítása végett is.

 

Forrás: Vangen S, et al. Maternal deaths int he Nordic countries. Acta Obstet Gynecol Scand. 2017 May 23. doi: 10.1111/aogs.13172.

 

Dr. Simonfalvi Ildikó
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A háziorvostan rovat szerkesztői

Háziorvos rovat szerkesztői

Aktuális rovatszerkesztő


 

 

 

Dr. Patócs Attila

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet

Szakmai önléletrajz

Lehet ábrándozni a 100+ tartományról, de nagy valószínűséggel kimondható, hogy ennél mennyiségileg vagy (ami még fontosabb) minőségileg jobb eredményt a jelenlegi keretek között nem lehet elérni.

Szeptember 20. és 23. között az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (FENS) Regionális Találkozóját tartják a Magyar Idegtudományi Társaság és a Pécsi Tudományegyetem szervezésében.