Ne vidd a szerveidet a mennyországba!

Minden egyes szerv, amit el kell temetni, veszteséget jelent egy másik ember élete szempontjából – mondta Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár hétfőn délután az Európai Unió által finanszírozott Eudonorgan pályázat konferenciáját követő sajtótájékoztatón Budapesten. Mint a szakpolitikus fogalmazott, szokatlan és felemelő része az orvosi munkának, amikor egy ember halálából több ember élete teremtődik meg, ugyanakkor a transzplantáció csak olyan támogató társadalmi kultúra mellett lehet sikeres, ami azt jelzi az egyének számára, hogy szervet felajánlani, átengedni pozitív tett.

Magyarországon ez a fajta kultúra az államtitkár szerint erősíthető, ezt jelzi az is, hogy az elmúlt évben tíz százalékkal több transzplantáció történt, mint korábban. 2018-ban 505 transzplantációt végeztek idehaza, ennek 22,6 százaléka külföldről érkező szervekkel valósult meg. A növekedés azt is megmutatja, hogy az Eurotranszplant – amelyhez hat évvel ezelőtt csatlakoztunk – életeket jelent számunkra. Hazánkban 168 elhunyt-, és 45 élődonorból származtak átültetett szervek 2018-ban.

Tavaly 335 veseátültetést végeztek, ami 12 százalékos növekedést jelent, az élődonoros és agyhalattból történő vesetranszplantációk száma nagyjából egyenlő arányban növekedett – sorolta az adatokat az államtitkár. Több volt a májátültetés is, a 80 eset 8,5 százalékos emelkedést eredményezett ezen beavatkozások esetében. Új szívet 62 ember kaphatott a tavalyi év során, néggyel többen, mint 2017-ben. Az Országos Onkológiai Intézet bázisán működő Semmelweis Egyetem Mellkassbészeti Klinikáján 23 átültetés történt, ami a tüdőgyógyász államtitkár szerint nagyon jelentős szám, ennél többet a megelőző években nem sikerült elérni, akkor sem, amikor a beavatkozást még Bécsben végezték.

A transzplantációkat finanszírozás szempontjából a nagyértékű, országosan nem elterjedt beavatakozások közé sorolja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Finanszírozási okokból transzplantáció nem maradhat el, az egészségbiztosító fizet a donorszervek gondozásáért, mindazért a folyamatért, ami az intenzív osztályokon lezajlik – mondta a MedicalOnline-nak Horváth Ildikó, aki kiemelte, az Eurotranszplanthoz való csatlakozásunknak jelentős szerepe van a transzplantációs beavatkozások számának emelkedésében. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy sok esetben az orvoskollégák fejében még nem merül fel evidenciaként a szervátültetés lehetősége gyógyíthatatlan betegségek esetén. Tüdőgyógyászként példaként megemlítette, hogy cisztás fibrózisos betegeknél sikerült ezt kialakítani, bár ehhez több évtizedes kitartó munkára volt szükség. Azonban látnak olyan eseteket – idősebb korban COPD-nél, emfizémánál, idiopátiás tüdőfibrózisnál –, amelyeknél komoly feladat, hogy a beteg a tüdőgondozótól gyors tempóban jusson el a transzplantációig. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy számos kautéla szabja meg, hogy egy ilyen nehéz műtét valóban több előnnyel jár-e a beteg számára, ezeket minden esetben pontosan mérlegelni kell.

Az Eudonorgan pályázatban részt vevő országok felnéznek a magyar szabályozási környezetre, a magyar intézmények munkájára, és nagy az érdeklődés az itthoni szervezőmunka iránt – osztotta meg a konferencián szerzett tapasztalatait az államtitkár, megemlítve, hogy az OVSZ Szervkoordinációs Irodájának képzési aktivitása, a donorjelentő hálózat fejlesztése is hozza a gyümölcsét, ami szintén hozzájárul a transzplantációk számának emelkedéséhez.

Hozzátartozói tiltakozás miatt meghiúsuló donáció

A Szervkoordinációs Iroda szolgáltatóként segíti a donorjelentő kórházakat abban, hogy minél több átültethető szervet távolíthassanak el, amelyeket négy város hét centrumában használnak fel az orvosok; egyetlen donáció közel száz ember munkájának összehangolását kívánja.

Nemcsak a donorok számának növelése, hanem az aktivitás hosszú távú fenntartása is kihívást jelent – mondta a MedicalOnline-nak dr. Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója. Az iroda ebben az évben olyan kommunikációs képzést biztosít a koordinátorainak, amely segít a rossz hír közlésében, a gyász feldolgozásának támogatásában, a hozzátartozói reakciók feldolgozásában. Ugyanis a donációk 4-8 százaléka marad el Magyarországon hozzátartozói tiltakozás miatt.

A magyar lakosság 73 százaléka felajánlaná halála esetén a szerveit mások életének megmentésére, de csak 23 százalékuk ismeri a feltételezett beleegyezés elvére épülő jogrendet, azaz, ha életében nem tiltakozott ez ellen, szervei transzplantációhoz felhasználhatóak – foglalta össze a transzplantációs igazgató. Elmondta, hogy szervkivételre csak agyhalottból van lehetőség, ám az agyhalál előfordulási gyakorisága igen ritka, az évente 130 ezer elhunyt közül mindössze ezer embernél állapítható meg itthon.

Az arány javítása érdekében öt évvel ezelőtt elindították a szervdonáció minőségbiztosítási programját. Eddig 18 kórház anaszteziológus-intenzívterápiás szakorvosa kapott az irodától részállású megbízást arra, hogy havonta, szisztematikusan figyelje az intézményi haláleseteket, azt vizsgálva, hogy ezeknél megállapítható lett volna-e az agyhalál, és amennyiben ez nem történt meg, annak mi volt az oka. A programba összesen negyven-negyvenöt kórház bevonását tervezik.

A komplex szervpótlás a betegek kiválasztásával, felkészítésével kezdődik – hangsúlyozta az orvosi szempontokat prof. dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, hozzátéve, hogy a tavalyi félszáz műtétből 327-et az SE valamelyik klinikáján hajtották végre. Mára összesen mintegy 3500 szervtranszplantált beteg gondozását végzik, akik bár teljes életet élhetnek, de speciális kezelést igényelnek.