2020. november. 24., kedd - Emma.
hirdetés
hirdetés

Ne heverjen parlagon az allergiások kezelése!

A szénanátha előfordulási gyakorisága világszerte növekvő tendenciát mutat. A fokozott szén-dioxid-emisszióval és globális felmelegedéssel járó klímaváltozás tovább ronthat a helyzeten, annak fokozódó pollentermelés és -kibocsátás, a pollenek allergenitásának a fokozódása, a pollenszezon egyre hosszabbá válása lehet a következménye.  Hazánkban az augusztustól októberig tartó időszak egyre több ember számára a szénanátha, az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) pollenjei által okozott tünetek időszakával jelent egyet.

Az Allergia Világszervezet (World Allergy Organization; WAO) adatai szerint 2016-ban a teljes népesség 22,1%-a volt szénanáthás, és ez a számarány évente átlagosan 0,3%-kal nő. A legrosszabb a helyzet Észak-Amerikában, ahol körülbelül minden harmadik ember érintett a szénanáthában. A WAO adatai szerint Észak-, illetve Kelet-Európában „csak” 12,3% a szénanátha előfordulási gyakorisága (1).

A pollenallergiát okozó növények három csoportba oszthatók: 1) pázsitfüvek, 2) fák és 3) gyomnövények. Míg a skandináv országokban a nyír, a mediterrán régióban a falgyom, a ciprus, az olajfa és a platán, Nyugat-Európában a pázsitfűfélék, Közép- és Kelet-Európában a pázsitfűfélék és a parlagfű a pollenallergia leggyakoribb kiváltója (2).

Parlagfű-történelem

Az eredetileg Észak-Amerikában honos parlagfüvet valószínűleg véletlenül hurcolták be Európába, és ennek eredményeként került a gyomnövény a XIX. század vége, a XX. század eleje táján Magyarországra is. Ez az invazív fűféle a hetvenes évekig nem okozott számottevő mértékben allergiát. Az azóta eltelt évtizedekben azonban Európa nagy részén jelentős mértékben elszaporodott, és ezzel párhuzamosan a levegőben ugrásszerűen megnövekedett a pollenjének koncentrációja és a parlagfű kiváltotta allergiás rhinitis (AR) gyakorisága.

Fotó: archív
Fotó: archív

Magyarországon a parlagfű pollenszórásának az időszaka július közepén kezdődik, és általában október közepén ér véget. Hazánk légterének a parlagfű pollenterhelése a fő virágzási időszakban sokszorosan meghaladja a tüneteket kiváltó minimális koncentrációt. A súlyosabb allergiás tüneteket kiváltó légköri pollenkoncentrációkat, ami köbméterenként több mint 50 pollent jelent, tipikusan az augusztus 12. és szeptember 18. közötti időszakokban regisztrálják. 15 év hazai vizsgálati eredményei alapján augusztus 20. és szeptember 11. között a legszennyezettebb a levegő Ambrosia pollenekkel (2).

Az időjárás és a légszennyezés tovább ronthat a pollenhelyzeten

Az időjárás is jelentős hatással van a pollenszezonra. A nyári csapadékos időszak kedvez a parlagfű növekedésének, és annak hatására jelentősebb biomassza képződik. A virágzás idején a tartós eső és a kánikula csökkentheti a pollenszórást (2).

A levegőbe jutó pollenek mennyiségét és allergizáló hatását a levegőben található szennyező anyagok (pl. szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok) is megváltoztathatják − jellemzően kedvezőtlenül. Kutatások igazolják, hogy a levegő nitrogén-dioxid-szennyezettsége hatással van a parlagfű pollenkoncentrációjára, illetve a nitrogén-dioxid nagyobb koncentrációja a parlagfű legnagyobb allergén fehérjéjének, az Amb a1 allergenitásának az erősödéséhez vezet (2). Ilyen módon húzható meg a kapcsolat a légszennyezés és a parlagfű-allergia gyakoriságának a növekedése között.

A parlagfű pollenjei nem „eliminálhatók”

Az allergénkerülés megoldást kínálhat a tünetek enyhítésére, noha ez meglehetősen nehezen kivitelezhető, illetve az eredményességet alátámasztó evidenciák is hiányoznak (3).

Tanácsok az allergének elkerüléséhez, az expozíció minimalizálásához

  • A szabadtéri tevékenységeket korlátozni kell, amikor a pollenkoncentráció magas − így hajnalban és a kora esti órákban, illetve kaszálás, fűnyírás alkalmával.
  • Záporok, zivatarok idején és azt követően javasolt a kint tartózkodást kerülni.
  • A ház, a lakás és az autó ablakait célszerű zárva tartani.
  • A nyaralásokat érdemes a pollenszezont elkerülve időzíteni.
  • Pollenexpozíciót követően javasolt a zuhanyozás.
  • Magas légköri pollenkoncentráció esetén tanácsos a mosott ruhákat bent szárítani.

Parlagfűre allergiás beteg a táránál

A parlagfű okozta allergia a légúti allergiák egyik leggyakoribb formája, aminek a kezelésére a betegek gyakran a gyógyszertárakban keresnek megoldást. A hazai szakmai irányelvek ismeretében mit ajánlhatunk a tünetek hatékony mérséklésére?

A gyógyszertárban az orrdugulásra panaszkodó betegnél allergiás időszakban mindig javasolt rákérdezni az orr- és szemtünetek jelenlétére! Lényeges az AR-nek az egyéb kórképektől, így a felső légúti fertőzésektől (pl. náthától) és az orrpoliptól való elkülönítése.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az allergiás rhinitis ellátásáról (4), ami a légúti allergének (köztük a parlagfű) okozta allergia diagnosztikai és terápiás kérdéseit is taglalja, a következőképpen adja meg az AR diagnosztikus kritériumait: „Az allergiás rhinitis fő tünetei (orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés és orrviszketés) közül legalább kettőnek az észlelése elengedhetetlenül fontos az AR felismeréséhez. E két tünet közül az egyik az orrdugulás vagy az orrfolyás kell, hogy legyen. Betegségnek az tekinthető, ha ezek a tünetek naponta legalább egy órán át, hetente több napon át fennállnak” (4).

Ha allergiás náthára gyanakszunk, tartsuk be a lépcsőzetes gyógyszeres kezelés elvét (4)!

1. lépcső:

Enyhe-középsúlyos tünetek esetén második generációs antihisztamint javasoljunk! Hasznos tudni, hogy a szisztémásan adott antihisztaminok hatékonyan csökkentik az allergiás tüneteket, de az orrdugulásra kevésbé hatnak. A lokálisan alkalmazott antihisztaminokkal azonos hatás elérése mellett (sőt az orrdugulás erőteljesebben csökken) a mellékhatások minimalizálhatók. A lokálisan alkalmazott antihisztaminok további előnye, hogy a hatásuk gyorsan – akár 15 perc alatt − fellép, ami lehetővé teszi a szükség szerinti alkalmazásukat.

Körültekintéssel járjunk el a vazokonstriktortartalmú orrspray-k és szemcseppek expediálásánál! A nazális dekongesztánsok hosszú távú (7 napon túli) alkalmazása rhinitis medicamentosát okozhat; az érösszehúzó hatóanyagú szemcseppek 5 napon túli használata esetén pedig fokozott a gyógyszerfüggő kötőhártya-gyulladás kockázata, és romolhatnak a száraz szem szindróma tünetei (5).

2. lépcső:

Ha a beteg erős orrdugulásra panaszkodik vagy a tünetei zavarják a mindennapi tevékenysége elvégzésében, akkor már közepes/súlyos fokú allergiás nátháról van szó. Ezek a tünetek csak vényköteles szteroidos orrspray-vel vagy súlyosabb esetben kombinált (antihisztamint és szteroidot tartalmazó) orrspray-vel kezelhetők eredményesen.

A nazális dekongesztánsok csak súlyos orrdugulással járó közepes/súlyos fokozatú rhinitisben adjuváns szerekként javasoltak!

IRODALOM

1. https://www.worldallergy.org/

2. Szentes D, Lehoczky É. Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) elterjedése, biológiája, mezőgazdasági és humánegészségügyi kártétele. Magyar gyomkutatás és Technológia 2016;17:3−24.

3. Allergic rhinitis update: nose ahead in your pharmacy; www.rxBriefCase.com

4. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az allergiás rhinitis ellátásáról; EK 19. szám (2015. XI. 30.)

5. Shaker M, Salcone E. An update on ocular allergy. Curr Opin Allergy Clin Immunol. 2016;16:505−510.

Dr. Budai Lívia , PhD. szakgyógyszerész Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézet
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!