2022. május. 26., csütörtök - Fülöp, Evelin.
hirdetés
hirdetés

Mozgásszervi betegségek és fürdőgyógyászati lehetőségek

Magyarország szerencsésnek mondható helyzetben van, mivel a gyógyvizek és a hozzájuk kapcsolódó egyéb fizioterápiás eljárások és fürdőgyógyászati kezelések révén számos konzervatív kezelési lehetőség adódik a mozgásszervi betegségek kezelésére időskorban is.

Századunk egyik globális problémája a fejlett országok idősödő társadalmát egyre jelentősebb mértékben veszélyeztető krónikus betegségek számának növekedése. Ezek közül kiemelkedő helyen szerepelnek a mozgásszervi betegségek, melyek Európa lakosságának egynegyedét érintik, és gyakoriságuk éves szinten 3−5%-kal emelkedik (1). Magyarországon a 65 év feletti korosztály több mint 70%-a szenved valamilyen krónikus betegségben. Ezek közül egyre szélesebb kört érintenek a mozgásszervi betegségek, mely kórképeknek az előfordulási gyakorisága a kor előrehaladtával jelentősen emelkedik. Az egészségveszteségek 8%-át hazánkban a mozgásszervi betegségek okozzák, és a harmadik leggyakoribb oknak számítanak (2).

Napjainkban az egészség felértékelődésével az idős korosztályra is egyre jellemzőbb az egészségre törekvés és az egészségben eltöltött évek számának növelése. Ezek a motiváló tényezők mind a hétköznapi tevékenységekben, mind a szabadidő eltöltésének módjában megjelennek (3). A rekreációnak ugyanis fontos szerepe van az egészség megőrzésében, és ennek részét képezik a turisztikai szolgáltatások is. Az idős lakosság esetében bővebben rendelkezésre álló szabadidő hasznos eltöltése során ezért egyre gyakrabban jelennek meg a rekreációs és prevenciós utazások (4, 5), illetve az egészségi állapot megőrzését és javítását célzó eljárások és kezelések igénybevétele külföldön és a hazai fürdővárosokban egyaránt (6, 7).

A magyar lakosság hazánk hidrogeológiai adottságainak köszönhetően abban a szerencsésnek mondható helyzetben van, hogy számára a természetes gyógytényezők közül sok nagyon jó minőségű gyógyvíz érhető el. Erre alapozva számos konzervatív hidro-, balneoterápiás és egyéb fizioterápiás eljárás áll rendelkezésre az egészségi állapot javítására, főként a mozgásszervi betegségek kezelésére. Ezek az eljárások hazánk fürdővárosaiban önfinanszírozottan és társadalombiztosítási támogatással (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő – NEAK) is igénybe vehetők számos fürdőgyógyintézményben. Társadalombiztosítási támogatással évente két alkalommal szakorvosi elrendelés alapján a NEAK-kal szerződött fürdőgyógyászati intézményekben vehetők igénybe a fürdőgyógyászati kezelések.

Ezeknek a kezeléseknek az igénybevétele és ártámogatásának mértéke is szigorú jogi szabályozás alatt áll, főként az 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról és a 7/2012. (VI. 29.) Emmi rendelet egyes egészségbiztosítási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló rendeletek alapján. Ezek a kezelések főként krónikus reumatológiai, ortopédiai vagy neurológiai betegségek és érproblémák esetén alkalmazhatók. A fürdőgyógyászati kezeléseket legtöbbször kúra formájában rendelik el a szakorvosok, melyek mellé általában egyéb fizioterápiás kezeléseket is javasolnak.

A fürdőgyógyászati és egyéb fizioterápiás kezelések általános indikációinak és kontraindikációinak ismertetését igen fontosnak tartom, és a téma idősellátási érintettsége miatt arra fókuszálva sorolom fel azokat. A javallatok közé a gerinc és a végtagízületek degeneratív betegségei, az ízületi kopás okozta fájdalmak, a bőrgyógyászati betegségek (például psoriasis), a nőgyógyászati gyulladások, szív- és érrendszeri betegségek, hormonzavarok és anyagcsere-betegségek, az alvászavarok és a stresszoldás, a mozgásszervi betegségek megelőzése és rehabilitációja, valamint a műtétek utókezelése tartozik. Az ellenjavallatok közül megemlítendő a cardialis decompensatio, a pitvarfibrillációs arrythmia a cardialis infarktus után 3 hónapig, a kezeletlen hypertonia 180/120 Hgmm feletti értékkel, a mozgásszervi és egyéb betegségek akut stádiuma, az előrehaladott arteriosclerosis, a sclerosis multiplex exacerbációs stádiuma, az inkontinencia, az előrehaladott máj- és veseelégtelenség, a distrophia musculorum progressiva, a lázas állapot, az osteomyelitis, a tuberculosis, a gombás fertőzések és egyéb fertőző betegségek, a daganatos betegségek (egyedi elbírálás alapján), valamint az elmebetegségek.

Jelen tanulmány egyik célja elemezni és ismertetni a 65 éves és afeletti magyar lakosság mozgásszervi betegségeinek előfordulási trendjét 1999−2019 között, valamint röviden bemutatni az időskorban igénybe vehető fürdőgyógyászati ellátási lehetőségeket.

Fotó: archív (Termál & Fürdő - Cafeblog Harkány gyógyvíz)
Fotó: archív (Termál & Fürdő - Cafeblog Harkány gyógyvíz)

Módszertan

A két kitűzött cél elérése érdekében egyrészt szekunder adatok elemzése történik a tanulmányban, másrészt a fürdőgyógyászati kezelési lehetőségek bemutatására kerül sor, kiemelve az időskorra vonatkozó legrelevánsabb szempontokat. Az első kutatási cél megvalósítása érdekében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 1999−2019 közötti összesített adatait elemeztem a háziorvoshoz mozgásszervi betegséggel bejelentkezett 65 éves és 65 év feletti korcsoport esetében. Az adatszolgáltatás kétévente történik az alábbi mozgásszervi betegségcsoportok (BNO kód) szerint:

  • Szeropozitív és egyéb rheumatoid arthritis (M05, M06);
  • Fiatalkori ízületi gyulladás (M08);
  • Köszvény (M10);
  • Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43);
  • Spondylopathiák (M45-M49);
  • A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei; Osteoporosis (M80-M85).

A pontos trendmeghatározáshoz az adatok jellegének megfelelően, a legkisebb négyzetek módszere alapján a polinomiális trendszámítást alkalmaztam. A trendvonal megbízhatóságának ellenőrzése során figyelembe vettem a determináltsági együttható (R2) értékét (8).

A második cél eléréséhez a fürdőgyógyászati kezelések bemutatására kerül sor Evidence Based Medicine (EBM) szakirodalmak alapján, az időskori sajátosságokra koncentrálva. A szakirodalmak számának szerkesztői korlátozása miatt a bizonyítékok két jelentős összefoglaló tanulmány alapján (9, 10) kerülnek megjelenítésre az irodalomjegyzékben.

Eredmények

Mozgásszervi betegségek előfordulási trendje az idős korosztályban Magyarországon

Megvizsgáltam az 1999 és 2019 között háziorvoshoz bejelentkezett idős (65 éves és 65 év feletti) magyar lakosság mozgásszervi betegségének előfordulási trendjét. A vizsgált időszakban a mozgásszervi betegségben szenvedők száma 468 055 fő és 1 534 271 fő között változott. Az ebben a kórképben szenvedők számának átlaga 878 678 fő volt a vizsgált időintervallumban. A vizsgálati szakasz első évében az átlagnál 47%-kal volt kevesebb a mozgásszervi betegek száma. A betegszám a 2003-as év kivételével folyamatosan emelkedett a vizsgált időszak végéig. A betegszám először a 2011-es évben haladta meg az átlagot (4%-kal), és ez az emelkedés a vizsgálati időszak végéig folytatódott, így 2019-re hazánkban 75%-kal volt magasabb a mozgásszervi betegek száma az átlagnál. Ez azt jelenti, hogy a mozgásszervi betegségben szenvedők száma 2011 előtt átlag alatti, 2011 után pedig átlag feletti volt. A vizsgált időszak elején bekövetkezett enyhe betegszám-ingadozás miatt a mozgásszervi betegségek előfordulási trendjének pontos meghatározásához a polinomiális trendszámítást alkalmaztam. A kapott determináltsági együttható (R2=0,9988) értéke alapján a trendvonal nagyon megbízhatónak tekinthető, ezért azt tovább elemeztem. Ez alapján a trendvonal minimuma 2003-ban (491 563 fő), a maximuma pedig 2019-ben (1 534 271 fő) volt. A trendvonal a vizsgálati időszak elején stagnáló trendet követett 2003-ig, majd ekkortól a vizsgálati időszak végéig dinamikus növekedést mutatott.

NEAK-támogatott fürdőgyógyászati kezelési lehetőségek az idősellátásban

A hazai fürdőtelepülések fürdőgyógyászati intézményeiben a fürdőgyógyászati kezelések NEAK-támogatással vehetők igénybe, és ezek az idős korosztály mozgásszervi betegségeinek kezelésében kiemelkedő szerepet töltenek be.

A gyógyvizes gyógymedence-kezelést és a gyógyvizes kádfürdőkezelést együtt mutatom be, mivel a két kezelés célja és hatása szinte teljesen megegyezik, a fő különbség közöttük a kivitelezésben van. Általánosságban mindkét kezelés alatt fürdőkezeléseket értünk, melyet minősített gyógyvízzel végeznek. A gyógyvizes gyógymedence-kezelést, ahogy elnevezése is mutatja, gyógymedencében, a gyógyvizes kádfürdőkezelést pedig egy speciális orvosi kádban (300−400 liter) végezzük. Mindkét kezeléstípus esetében a gyógyvíz kedvező fizikai és kémiai tulajdonságai fejtik ki gyógyhatásukat, az emberi szervezetben kiváltott élettani reakciókon keresztül. A gyógyvizes kádfürdő alkalmazásának előnye időskorban az, hogy mozgási nehezítettség esetén is viszonylag könnyen kivitelezhető, valamint bizonyos gyógymedence-kezelésnél ellenjavallt esetekben is alkalmazható. 

Az iszappakolás során a természetben megtalálható és szigorú minősítési eljárás során gyógyiszapnak minősített anyagokat használnak. Ezeknek az anyagoknak a jellegzetes fizikai és kémiai tulajdonságait a gyógyvizek hatásaival ötvözve tudja kiváltani a kezelés a szervezetre gyakorolt kedvező hatását. Az eljárás során iszappal fedik, és több rétegben begöngyölik a kezelt testrészt. Az iszap magas hőmérséklete miatt (40−42 ˚C) a kezelés jelentősen megterheli a szervezetet, ezért idős pácienseknél a beteg állapotát kiemelten kell ellenőrizni az egyes kezelések alkalmával.

A súlyfürdőnek nevezett kezelési eljárást a hévízi id. dr. Moll Károly fejlesztette ki 1953-ban. A kezelés lényege a gyógyvízben végzett verticalis tractio, melyben a mechanoterápia és a hidro-balneoterápia hatásai ötvöződnek és váltják ki a terápiás gyógyhatást. Ma a kezelés indifferens hőfokú vízben, egy speciális medencében történik a medence szélére rögzített függesztő készülék segítségével. Az eljárást ma a nyaki és a háti gerinc kezelésére, valamint a csípő- és a térdízület contracturáinak csökkentésére alkalmazzák, a problémától függően egy-, két- vagy hárompontos alátámasztást biztosítva. Időskorban a nyaki gerincszakaszt érintő kezelés során, valamint nyaki és agyi keringési problémák előfordulása esetén fokozott körültekintés ajánlott.

A szénsavas fürdő kezelés 300−400 literes orvosi kádban, indifferens hőfokú vagy attól hűvösebb vízben történik a szén-dioxid gáz vízbe juttatásával. A szén-dioxid gáz felszívódik a bőrön keresztül, és fokozza a keringési rendszer működését. Hatása miatt elsősorban szív-ér rendszeri betegek kezelésére javallott. A kezelés után pihenő javasolt és másik vizes kezelést csak két óra elteltével érdemes felvenni a szénsavas fürdő kezelés hatásának megfelelő érvényesülése érdekében. Az idősek gyógykezelése alkalmával az alsó végtagi keringési problémák jelenthetik leginkább a kezelési indikációt.

Az orvosi gyógymasszázst a klasszikus svéd masszázs alapfogásaival végzik a gyógymasszőrök. A kezelést szakorvos rendeli el, leggyakrabban részmasszázsként, azoknak a testtájaknak a kezelésére, ahol a betegség következtében elváltozások alakultak ki. A kezelés célja a keringésfokozás, az izmok tónusának normalizálása és a fájdalom csökkentése.

Az idősgyógyászati ellátás szempontjából fontosnak tartom kiemelni, hogy az orvosi gyógymasszázs és az egyéb alternatív masszázsformák fürdőgyógyászati intézményeken kívül is gyakran igénybe vehető eljárások. Ezen esetekben kiemelten fontosnak tartom a kezelési javallatok és ellenjavallatok fokozott figyelembevételét (például osteoporosis esetén).

A víz alatti vízsugármasszázs kezelés gyakran Tangentor kezelésként ismert a betegek körében. A kezelést 500−600 literes speciális orvosi kádban végzik a kezelők, indifferens hőfokú vízben, egy gumicsövön kiáramló szabályozható erősségű vízsugárral (1−6 atmoszféra). A kezelés mechanikai és gyógyvíz által kiváltott hatásai révén fokozza a szöveti keringést és anyagcserét, mely elősegíti a gyulladás és a fájdalom csökkenését.   

Idősek kezelése során az orvosi gyógymasszázsnál leírtak figyelembevétele szintén fontos, valamint mozgásukban jelentősen korlátozott páciensek esetén betegbeemelő használata szükségessé válhat.

A víz alatti csoportos gyógytornaa víz közvetlen fizikai és termikus ingerein keresztül fejti ki helyi és általános hatását. Ehhez adódik hozzá a fürdőgyógykezelés keretében végzett kezelések során a gyógyvíz kémiai tulajdonságainak hatása. A kezelés 32−33 °C-os vízzel töltött tornamedencében, speciális sorrendben végzett, egyszerű és összetett gyakorlatsorokat foglal magában.  Alkalmazható önálló kezelésként, szakképzett gyógytornász vezetésével, de legtöbbször egyéb fizioterápiás eljárásokkal együtt rendelik el. Alkalmazási területe széles körű: degeneratív betegségek vagy gerincproblémák esetén, valamint műtétek utáni rehabilitációban is eredményesen alkalmazható eljárás. Időskorban a komorbiditási tünetegyüttesek csökkentésén túl, a víz alatti csoportos gyógytornának fontos és bizonyított hatása van az egyensúlyfejlesztésben is. Ezért prevenciós lehetőségként fontos eljárás az esésmegelőzésben is.

A komplex fürdőgyógyászati ellátás egyénre szabott, komplex kezelést nyújtó szolgáltatás. Az 1. táblázatban feltüntetett kezeléstípusok (kivéve a szén-dioxid gyógygázfürdő) egyéb fizioterápiás eljárásokkal kiegészített speciális összetételű elrendelésével, orvosi felügyelet mellett történnek. Ezt az ellátást csak az a fürdőgyógyászati intézmény szolgáltathatja NEAK-támogatással, amely rendelkezik gyógyvizes gyógymedencével, és ahol az ellátást reumatológus, fizioterápiás, rehabilitációs vagy fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás szakvizsgával rendelkező szakorvos biztosítja legalább napi hat órában.

A mofetta vagy „szárazfürdő” néven is ismert gyógymódot a talajból nyert (természetesen előforduló vagy mesterségesen feltárt) gáz alkalmazásával végzik. Magyarországon ilyen formában Mátraderecskén és Parádfürdőn található szén-dioxid gyógygázfürdő. A kezelés indikációs területét a végtagokat érintő krónikus obliteratív verőérbetegségek, Burger-kór, angiopathiák, Raynaud-szindróma, lágyrész-rheumatismus, nőgyógyászati, meddőségi és impotenciaproblémák, fagyás utáni állapot és a scleroderma kórképek adják. A kezelés során szigorú speciális biztonsági előírásokat kell betartani a kezelő személyzetnek és a betegeknek egyaránt. A kezelést felöltözve, ülő helyzetben, hevederrel rögzített pozícióban végzik. Az eljárás során fellépő problémák esetén a kezelést azonnal meg kell szakítani.

Egyéb fizioterápiás kezelések

A NEAK-támogatással igénybe vehető kezeléseket a fürdőgyógyászati kúrák alkalmával egyéb fizioterápiás kezelésekkel lehet kiegészíteni a szakorvos javaslatának megfelelően. Ezek a kezelések általában önfinanszírozott formában vehetők igénybe, melyek a következők: galvánkezelések, diadynamic kezelés, iontoforézis, szelektív ingeráram kezelés, TENS, középfrekvenciás kezelések, nagyfrekvenciás kezelések, magnetoterápia, krioterápia, fototerápia, ultrahang, sonophoresis, pakolások (kén, antiflogisztikus, Humino), Kneipp-kúra, Bemer-terápia, safe laser kezelés, lökéshullám-terápia, egyéni száraz gyógytorna, csoportos száraz gyógytorna, manuálterápia, Terrier-féle lágyrész-mobilizáció, McKenzie-terápia, kinesio tape kezelés.

 

Összefoglaló

Ez a rövid összefoglaló tanulmány felhívja a figyelmet a fejlett országok egyik globális egészségügyi problémájára, az egyre idősödő társadalomban megjelenő krónikus mozgásszervi betegségek számának folyamatos emelkedésére. A tanulmányban az idős magyar lakosság (65 éves és 65 éves kor feletti) mozgásszervi betegség előfordulási trendjét vizsgáltuk 1999 és 2019 között, és megállapítottuk, hogy az eredmények jelentős (3,3-szeres) mozgásszervi betegségszám emelkedést mutattak a vizsgált időszakban. A probléma hazai mérséklési lehetőségeként a NEAK-támogatással igénybe vehető fürdőgyógyászati ellátások vehetők igénybe, a jelen cikkben ezen ellátások idősgyógyászatra vonatkozó legfontosabb aspektusai kerültek bemutatásra.

 

IRODALOM

1. Poór Gy A mozgásszervi betegségek színes világa. Szenior Akadémia, Semmelweis Egyetem 2019:1−42.

2. Vitrai J, Bakacs M, Varsányi P. Hazai egészség-pillanatkép, 2017. Egészségfejlesztés 2017:LVIII:4:59-75. DOI: 10.24365/ef.v.58i4205

3. Magyar M. A víz rekreációs és élményközvetítő szerepe: Recreational and experience gaining role of water. Recreation: A Közép-Kelet-Európai Rekreációs Társaság Tudományos Magazinja 2016:6:2:39−43. DOI: https://dx.doi.org/10.21486/recreation.2016.6.2.3

4. Szabó Z, Kocsondi J, Lakner Z, Merlet I. Some socio-economic aspects of regional development at the lake of Balaton. Regional and Business Studies 2010:2:1:31−40. 

5. Szabó Z, Hojcska ÁE. Rekreációs turisztikai fürdőszolgáltatások és azok igénybevételének összefüggés-vizsgálata egy SPA-szolgáltatónál. Recreation: A Közép-Kelet-Európai Rekreációs Társaság Tudományos Magazinja 2020:10:1:36−39. DOI: 10.21486/recreation.2020.10.1.4.

6. Szabó Z, Hojcska ÁE. Medical devices in the service of tourism in the XIX century. Zbornik Jankovic 2017:2:2:61−75.

7. Szabó Z. Fürdővárosok együttműködésének kialakulása Magyarországon. Comitatus: Önkormányzati Szemle 2013:23:214:80−87.

8. Babbie E. A társadalmi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó 2017:744.

9. Bender T, Bálint G, Prohászka Z, Géher P, Tefner IK. Evidence-based hydro-and balneotherapy in Hungary—a systematic review and meta-analysis. International Journal of Biometeorology 2014:58:3:311-323. DOI: 10.1007/s00484-013-0667-6

10. Bender T. Bent vagyunk a vízben, avagy a magyar balneológia tudományos eredményei az ezredfordulótól napjainkig. Orvosi Hetilap 2021:162:16:638-640. DOI: 10.1556/650.2021.HO2677

https://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haDetails.jsp Letöltve: 2021.10.13.

HOJCSKA ÁGNES ERZSÉBET, Békés Megyei Központi Kórház, Fürdővárosok Tudományos Kutatóintézet
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

A még lektorálatlan tanulmányokat közzétévő Medrxiv portálon megjelent egy japán tanulmány, amely szerint az omikron után jóval ritkább a poszt-COVID szindróma előfordulása, mint a korábbi variánsok esetében.

A Magyar Tudományos Akadémia székháza ad otthont Budapesten a 2022-es Sclerosis Multiplex Világnapnak május 28-án.