hirdetés
2018. december. 12., szerda - Gabriella.
hirdetés

Ma van az elhízás világnapja

Megöl a fotel

Bár a legmagasabb mortalitású betegségek hátterében fellelhető az obezitás, a társadalombiztosítás nem finanszírozza annak konzervatív vagy műtéti kezelését sem, pedig az elhízott és túlsúlyos betegek ellátásának direkt költsége már 2012-ben is 207 milliárd forintot tett ki.

hirdetés

Az elhízás népbetegség, a legfrissebb OECD jelentés szerint a 15 év feletti magyarok 30 százaléka elhízott, a túlsúly és az elhízás összességében a lakosság 70 százalékát érinti. Ezen belül az elhízottak aránya egyre nő, ráadásul minden negyedik gyermek is elhízott vagy túlsúlyos – derült ki a Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) elhízás világnapi rendezvényén.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint a társadalombiztosítás 2012-ben 207 milliárd forintot fordított az elhízott betegek ellátásának direkt költségeire, ami a teljes egészségügyi alap kiadásainak 11,6, a GDP 0,73 százalékát jelenti – összegezte az elhízásból adódó társadalmi terheket Halmy Eszter, a MET ügyvezető elnöke. Az adat szignifikáns romlása figyelhető meg egyébként hiszen a társadalombiztosítás ráfordításait 1998-ban becsülték meg először, amikor az összeg még csak 11 milliárd forintot tett ki.

Az elhízás nem magatartásprobléma, hanem multifaktorális betegség, ami nem csupán az egyén felelőssége – hívta fel a figyelmet az elnök, hozzátéve azt is, az Egészségügyi Világszervezet már 1993-ban betegségnek nyilvánított az obezitást, amit 2015-ben deklarációban is megerősített. A betegség az egyént és a társadalmat egyaránt terheli, míg az előbbi számára az életminőség, a munkaképesség romlását és többletköltséget egyaránt jelent, társadalmi szinten meghatározza a mortalitást és morbiditást azáltal, hogy előidézője a leggyakoribb elhalálozást okozó betegségcsoportoknak – foglalta össze a szakember.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Az elhízás okai között a mozgásszegény életmód mellett megjelenik a sem mennyiségileg, sem minőségileg nem megfelelő táplálkozás: a tápanyaghiány és –többlet egyaránt megfigyelhető. A stressz, valamint a nem megfelelő alvás ugyancsak rizikót jelent – sorolta az obezitás okait Halmy Eszter, felhívva a figyelmet ugyanakkor, hogy az elhízás hátterében társadalmi, gazdasági és szociokulturális okok is feltárhatóak.

A krónikus, visszatérő elhízás esetében húsz következményes betegséggel számolhatunk, a klinikai mellett az obezitás mintegy negyven társ-szakterületet érint. A szakember szerint a klinikai  kezelésében elsődleges a bevitt táplálék mennyiségének megfelezése, majd ezt követheti a minőség javítása. Az egyre nagyobb többletsúly azonban új kihívások elé állítja az ellátókat is, hiszen új kezelési eljárásokra van szükség. Így például ha az életmódváltás vagy a gyógyszeres kezelés nem elegendő, a sebészeti beavatkozás is szóba kerül.

Mintegy 150-200 ezer magyar küszködik olyan extrém túlsúllyal, amelynek kezelésében indokolt a gastric bypass vagy gastric sleeve műtétek alkalmazása – számolt be a rendezvényen dr. Mohos Elemér a MET szakértői testületének tagja. A Veszprém Megyei Kórház bariátriai sebésze azt is elmondta, a 40 feletti BMI már műtéti indikációt jelent, illetve az ez alatti érték mellett is elvégezhető, amennyiben más módon tartósan nem sikerül lefogynia a betegnek. Veszprémben 250, illetve a két másik centrumban összesen mintegy 200 ilyen műtétet végeznek évente. A gastrik sleeve 1,7, míg a gastric bypass műtét 1,8 millió forintba kerül, amelyet a betegnek magának kell fizetnie. Bár Mohos Elemér elmondta, egyedi méltányossági kérelmet már nyújtottak be a műtét finanszírozására, úgy tudja, a NEAK egyetlen esetben sem vállalta a költségek megtérítését.

Az elhízás egyéb beavatkozások esetében sebészetileg és aneszteziológiailag egyaránt rizikótényező lehet, előfordul, hogy az operáció az obezitás miatti túlzott kockázat okán nem is vállalható. Állami segítség azonban ilyen sincs. Ahogyan a testsúlycsökkentő műtéteket, úgy az obezitás ellátását sem támogatja a társadalombiztosítás. Kifejezetten a fogyást támogató orvosi, dietetikai ellátást nem finanszíroz a NEAK.

A MET javaslata egy kormányzati szintű, tárcaközi program kidolgozása, amely egészségügyi szakirányú vezetés mellett az elhízás megelőzésére és kezelésére koncentrál, ám nemcsak a betegellátást, hanem az oktatástól a mezőgazdaságig valamennyi érintett szakterületet lefedi. Javaslatukat eljuttatták a kormányhoz is, válasz egyelőre nem érkezett – így reflektált Halmy Eszter lapunk kérdésére, amikor azt firtattuk, hogy a MET részt vesz-e az öt nemzeti egészségprogramot ernyőszerűen összefogó népegészségügyi program kidolgozásában, ami éppen most van folyamatban a tárcánál. Hozzátette, hogy mindannak a hátterében, amivel a nemzeti egészségprogramok és a népegészségügyi program foglalkozik, az elhízás áll. Bár a szakma régóta szorgalmazza, hogy a társadalombiztosítás fordítson többet az obezitás kezelésére, valószínűleg ez azért nem történik meg, mart a kiadások kezdetben magasnak tűnhetnek, ám később sokszorosan megtérül a népegészségügyi jelentőséggel bíró, leggyakoribb betegségek számának csökkenésével.

A Magyar Elhízástudományi Társaság öt pontos ajánlása

A Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) öt pontból álló ajánlást fogalmazott meg az elhízás és szövődményes betegségei megelőzése érdekében. Végigolvasva ezeket egyértelműen kiderül, hogy megelőzni egyszerűbb, és nem mellékesen olcsóbb, mint a már kialakult betegség és a hozzá köthető egyéb terhek kezelése.

  1. Étkezzünk változatosan, de felezzük le fő és kisétkezéseink adagját! Minden étkezésünk tartalmazzon friss zöldségből, gyümölcsből készült ételt, figyeljünk folyadékfogyasztásunkra.
  2. Fokozatosan növeljük mozgásaktivitásunkat, ajánlott a legegyszerűbb mozgásforma, a gyaloglás, ennek napi adagja néhány percről 60 percre vagy 10.000 lépésre növelendő.
  3. Aludjunk lehetőleg 7-8 órát, ebből lehetőleg éjfél előtt 2 órát, nem túlfűtött, kiszellőztetett helységben, lefekvés előtt 2 órával ne étkezzünk, és ne akkor eddzünk.
  4. Egyéni stresszoldásunkat aktív szabadidős programokkal, sporttal, kirándulással, tánccal, kulturális tevékenységgel biztosítsuk.
  5. Életmódunk legyen napi és heti ritmust követő, dohányfüstmentes, csökkentsük az alkoholfogyasztást, csak a legszükségesebb vegyszereket, kozmetikumokat használjuk háztartásunkban, és csak kezelőorvosunk által előírt gyógyszereket, illetve táplálék-kiegészítőket szedjünk.
(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés