2021. szeptember. 26., vasárnap - Jusztina.
hirdetés
hirdetés

Leküzdhető lesz az elhízás – Idén százéves az inzulin

Ma már jelentős kardiovaszkuláris és renális kockázatot csökkentő modern antidiabetikumokkal rendelkezünk, melyek a cukorbetegség eredményes kezelését segítik – mondta lapunknak dr. Hidvégi Tibor főorvos.

Az interjú aktualitását kétségkívül a Covid-19-járvány adja. A cukorbetegeket súlyosabban érintette a járvány, a halottak között sok a diabeteses. Mennyire terhelte-terheli meg ez a szakmát?

A pandémia Földünk népességét érintve társadalmi, szociális, gazdasági és egészségügyi kihívásokkal jár. A fertőzött személyek kezelése a háziorvosi, kórházi, szociális intézményekben egyaránt eddig nem tapasztalt terhelést jelent, az ellátás kényszerű beszűkítését, a dolgozók átcsoportosítását, újabb anyagi források biztosítását igényelte. A védőoltások rendelkezésre állása, a lakosság együttműködése hazánkban is reményt ad a járvány leküzdésére. A járvány kezdete óta a betegséggel kapcsolatos ismereteink bővültek, a tapasztalatok átadása, a tudományos adatgyűjtések, közlemények publikálása, új gyógyszerek és terápiás módszerek elterjedése rohamléptekben halad, segítve betegeink jobb ellátását.

Dr. Hidvégi Tibor (forrás: Medical Tribune)Nincsenek bizonyított adatok arra vonatkozóan, hogy diabéteszes betegeink esendőbbek a fertőzésre. Számos adat áll rendelkezésre azonban, hogy a súlyosabb kimenetel, intézményi ellátás, intenzív kezelés, akár lélegeztetés szükségessége vagy fatálisan végződő betegség cukorbetegek esetében nagyobb kockázatot jelent. Egyes szerzők szerint a fatális kimenetel két legfontosabb kockázati tényezője az életkor és a testtömegindex. A jól ismert egyéb kockázati tényezők mellett jelenleg a túlsúlyos személyek, 1-es és 2-es típusú cukorbetegek Covid-19-fertőzésével kapcsolatos közelmúltban megjelent közleményből vett adatok figyelemreméltóak. 95 966 fertőzött személyből egy felmérés szerint a diabetes 17,7, míg az obesitas 13,4%-ban fordult elő. New Yorkban, kórházban ápolt betegek között magasabb arányú, 33,6 és 41,7%-os előfordulást találtak. A rossz szénhidrát-anyagcsere mindkét diabétesztípusban fokozott kockázatot jelent a fatális kimenetel vonatkozásában.

A Covid-járvány sok szakmában elhozta a régóta aktuálisnak ítélt digitalizációt. A diabetológia ebből a szempontból az élen járt, már korábban is sok digitális megoldást használtak a betegek gondozása során. Mi újat hozott mégis a járvány?

A szakellátáshoz történő korlátozott hozzáférés felértékelte a korábban is sikeresen alkalmazott „e-health” által nyújtott előnyöket. A vércukormérés adatainak elektronikus regisztrációja és az adatok eljuttatása a kezelő orvoshoz − mellette a szenzorok elterjedése 1-es típusú diabetesben − segítette a folyamatot. Ne feledkezzünk meg az EESZT nyújtotta előnyökről, hiszen nemcsak a szakszemélyzet, de a beteg is hozzáférhet személyes adataihoz, a gyógyszerek felírása a „felhőbe” a személyes találkozások csökkentéséhez vezetett. A szoros kapcsolattartást segítette az „m-health”, az okostelefonokon történt konzultáció. Több kórházban és háziorvos kollégánál erre a célra kialakított mailcímen lehet időpontot, tanácsot kérni. Az egészségügyi kormányzat vészhelyzeti intézkedése a szakorvosi javaslatok és más igazolások érvényességének meghosszabbításával mérsékelte a tisztán adminisztratív okok miatti megjelenést a gondozókban.

Mi maradhat meg ezekből, ha visszaállunk a normális kerékvágásba? Mit szeretnének az orvosok, ha megmaradna?

Mindenekelőtt látnunk kell, hogy a legnagyobb erőfeszítés ellenére is sok elmaradt konzultációval, vizsgálattal adósak vagyunk. A betegoktatás, személyes jelenlét, a gyógyító szó, érintés nem pótolható. Három fontos dolgot említenünk kell: a szakorvosi javaslatok vonatkozásában lehetővé kellene tenni, ha a beteg terápiája és anyagcserehelyzete megengedi, 2 évre írhasson javaslatot a szakorvos. A diabetológialicenccel rendelkező háziorvosok írhassanak olyan antidiabetikumokat, melyeket jelenleg csak a szakellátás tehet meg. Mindkét intézkedés csökkentené az adminisztratív okok miatti megjelenést, időt szabadítana fel az érdemi szakmai munkára. Végül a telemedicinában elvégzett orvosi (szakorvosi) tevékenységet át kellene tekinteni és jobban finanszírozni.

A tudomány fejlődése a járvány ellenére nem állt meg. Merre tartanak a diabetológiai kutatások, mi várható a közeli és a távoli jövőben?

Az elmúlt években jelentős szemléletváltást látunk. Korábban is ismert volt az a mondás, hogy a „diabétesz olyan korai halálozással járó kardiovaszkuláris betegség, ahol a vércukorszint magas”. Ma már jelentős kardiovaszkuláris és renális kockázatot csökkentő modern antidiabetikumokkal rendelkezünk, melyek az eredményes kezelést segítik. Ez évben ünnepeljük az inzulin centenáriumát, cukorbeteg emberek millióinak életét menti meg a gyógyszer. Az élettani inzulinelválasztás dinamikáját egyre jobban megközelítő újabb és újabb készítmények állnak rendelkezésre. Világprobléma az elhízás, eredményes gyógyszeres kezelésére is reményt látok. Nem szabad elfeledkezni a diabétesz megelőzéséről, minél korábbi felfedezéséről, mely a háziorvos kollégák igazi prevenciós tevékenysége.

Mi az, ami nem maradhat ki az interjúból?

A köszönet és hála szavai. Szeretném megköszönni a diabétesz-szakápolóknak/edukátoroknak, dietetikusoknak, asszisztenseknek, adminisztrátoroknak és minden egészségügyben dolgozó orvos és gyógyszerész kollégának az emberfeletti erőfeszítését. A testi és lelki kimerültség mellett lankadatlanul végzik munkájukat. A nem orvos munkatársak sokszor az átmenetileg Covid-osztályon vagy -ambulancián dolgozó orvos kollégákat helyettesítik, telefonon vagy mailben „edukálnak, oktatnak”, vagy ők dolgoznak más, nem diabetológiához tartozó területen. Bízom abban, hogy az orvos kollégákat ez évben elért erkölcsi és anyagi megbecsülés őket is érinteni fogja.

Dr. Hidvégi Tibor

Belgyógyász, diabetológus, lipidológus, obezitológus főorvos, 1984-től a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház munkatársa. Munkássága évtizedek óta a cukorbetegséggel kapcsolatos. Számos tudományos társaság tagja, a Diabetologia Hungarica szakfolyóirat szerkesztője és az MDT honlapjának főszerkesztője. Kedvelt területe a páciensoktatás és a cukorbetegség megelőzése. 2003-ban védte meg PhD-értekezését: „A metabolikus szindróma klinikai jellegzetességei Magyarországon”. Számos közlemény és könyvfejezet szerzője. A Magyar Diabetes Társaság XVI. Kongresszusán Magyar Imre-emlékéremmel és díjjal tüntették ki, Hetényi-pályadíjat nyert és emlékelőadást tartott, Pro Diabetologia-elismerésben részesült. Szakmai tevékenysége elismeréseként munkahelyén Dr. Nyári László-emlékplakettet kapott.
Dr. Lipták Judit
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Én használok maszkot és mindenki mást is erre buzdítok, a tudomány eredményeire alapozott szakmai álláspont jelenleg ez.

Leszólítottunk pár koronavírust tagadó vagy az oltást ellenző járókelőt, és a beszélgetés során hirtelen megjelent dr. Kemenesi Gábor virológus.