hirdetés
2024. április. 19., péntek - Emma.
hirdetés

Az utóbbi öt évben több hallgató választotta a tüdőgyógyászatot

Krónikus betegség lehet a tüdőrák is

Amióta tüdőgyógyászként dolgozom, annyi új elérhető korszerű terápia nem került még a praxisba, mint az elmúlt öt évben – mondja a lapunknak adott interjúban dr. Sárosi Veronika, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság főtitkára.

Tudjuk, hogy a dohányzás a pulmonológiai betegségek (COPD, tüdőrák) egyik kiemelten fontos oka. Hol tart most a dohányzás elleni küzdelem? Mit tesznek a pulmonológusok a leszokni vágyók segítésére?

A dohányfüst négyezer kémiai anyagot tartalmaz, melyből négyszázról bizonyított, hogy egészségkárosító hatású. A tartós dohányzás megsokszorozza a rákos daganatok kialakulásának a valószínűségét, és itt nem csupán a tüdőrákról, hanem szájüregi és gégedaganatokról is beszélhetünk. Tizenöt-hússzor gyakrabban fordulnak elő ezek a daganatok a nemdohányzókhoz képest. Az idült légzőszervi betegségek, COPD gyakorisága is jelentős a dohányosok körében, e mellett megnő az érelmeszesedés, a szívinfarktus, az agyvérzés, a végtagvesztéssel járó érelzáródás előfordulása. Évente a világon mintegy hatmillió ember halálát okozzák a dohányzás következtében kialakuló betegségek. Kevesebbet beszélünk a passzív dohányzás következményeiről, ezért is hangsúlyoznám azt, hogy mintegy hatszázezer nemdohányzó halála passzív dohányzás következtében elszenvedett egészségkárosodás következménye. Ha ez a tendencia folytatódik, 2030-ra előreláthatóan évente nyolcmillióan halnak meg dohányzással összefüggő betegségek következtében. Ebből érezhető, hogy ez nemcsak a tüdőgyógyászok felelőssége, hanem minden egészségügyi dolgozó feladata a dohányzás elleni küzdelem. A dohányzásleszokás-támogatás teljes fegyvertára elérhető ma Magyarországon a leszokni kívánók számára. Az ország száz tüdőgondozójában csoportos dohányzásleszokás-támogatási program keretében, alkalmanként nyolc-tíz dohányos közösen, egymást is motiválva, hozzáértő orvos és pszichológus, valamint szakasszisztens vezetésével szabadulhat meg a szenvedélyétől. A dohányosok kis csoportokban kaphatnak hasznos tanácsokat és adhatnak egymásnak is segítséget a leszokáshoz. A tapasztalatok szerint az élmények megosztása újabb motivációt adhat a dohányzásról történő leszokáshoz a kis csoportokban. Emellett egyéni tanácsadásra is van lehetőség a tüdőgondozókban, ahol személyre szabottan, igények szerint, egyénileg is segítik a képzett szakemberek a dohányosokat a leszokásban.

dr. Sárosi VeronikaAki eldöntötte, hogy le szeretne szokni a dohányzásról, hívhatja a dohányzásleszokás call center ingyenes 06-80-44-20-44 telefonszámát, ahol tapasztalt pszichológusok fogadják a hívásokat, és segítik a betelefonálókat a leszokási folyamatban. A dohányzásleszokást ezen túl a www.leszokaspont.hu weboldal is segíti, ahol azok, akik le szeretnék tenni a cigarettát, megkereshetik a csoportos leszokástámogatást végző legközelebbi tüdőgondozó elérhetőségét. A dohányzásleszokás-támogatási programokat az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben koordinálja az Országos Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ. A leszokástámogatás eredményessége megegyezik a nemzetközi adatokkal; a leszokni vágyók 20%-a nem szokik vissza a dohányzásra.

2015-ben a társaság akkori elnöke, Kovács Gábor fontos célkitűzésnek nevezte a pulmonológia népszerűsítését az orvostanhallgatók körében. Milyen eredményeket értek el? Mik a további tervek, teendők?

A tüdőgyógyászat népszerűsítéséért a Magyar Pulmonológiai Alapítvány a tüdőgyógyászat iránt érdeklődő medikusok számára hathetes gyakorlatot ajánl fel ösztöndíjjal. A hat hét  során megismerkedhetnek a mindennapi munkával, beleláthatnak a differenciáldiagnosztikai lehetőségeinkbe. Átfogóbb képet kapnak a tüdőgyógyászatról azok az orvostanhallgatók, akik elméletben már levizsgáztak a tantárgyból. A belgyógyászat iránt érdeklődő medikusok az ötödéven már érzik, hogy a belgyógyászat „túl nagy falat” lesz számukra, és specializálódásra törekednek. A manuális feladatokra is vágyó hallgatók számára a bronchológiai vizsgálatok, a mellkasi drének behelyezése is vonzó lehet, amiért később a tüdőgyógyászatot választják. A kezdeményezés eredményeként az utóbbi öt évben több hallgató választotta a tüdőgyógyászatot. A másik vonzó lehetőség az, hogy az MTT Tudományos Bizottsága azokat az orvostanhallgatókat, akik tüdőgyógyászati témakörben szerepelnek TDK-konferencián, pályázat útján jutalomban részesíti, függetlenül a konferencián elért eredménytől. Jelenleg nagyobb problémának látom a szakorvosok megtartását az egyetemi centrumokban. A frissen végzett tüdőgyógyászokra nagy teher hárul, minden centrumban 2-3 nyelven (magyar, angol, német) folyamatosan oktatnak a napi rutin orvosi munkájuk és az ügyeletek mellett. Legtöbben tudományos munkát is szeretnének folytatni, és a PhD-fokozat megszerzése is alapvető igény részükről. Az MTT új elnöksége feléleszt egy régi hagyományt, a Fiatal Pulmonológusok Fórumát, népszerű nevén FIPUFO-t, mely lehetőséget ad a fiatal szakorvosoknak párbeszédre, egyetemek közötti együttműködések kialakítására is. A PhD fokozat megszerzéséhez, a külföldi kongresszusi szereplésekhez is támogatást biztosít a társaság pályázatok útján. A lehetőségekről folyamatos tájékoztatást kapnak a fiatalok az MTT honlapján keresztül, illetve a Medicina Thoracalis-ból is értesülhetnek az újabb pályázatokról. Társaságunk új elnöke, Horváth Ildikó professzor asszony kezdeményezésére idén a fiatal tüdőgyógyász rezidenseket meghívtuk a társaság vezetőségének kétnapos ülésére is, ahol kötetlen beszélgetések mellett az ERS pályázati lehetőségekről is tájékoztatást kaptak, illetve kazuisztikai versenyt szerveztünk számukra. Reményeink szerint ezek a lehetőségek megerősítik a fiatal szakorvosokat abban, hogy ne hagyják el a tüdőgyógyászpályát. 

Milyen új terápiás lehetőségek vannak a tüdőgyógyászatban és ezek elérhetőek-e Magyarországon?

A legnagyobb áttörés a tüdődaganatok ellátásában van. A nem kissejtes tüdőrákos betegek ellátása alapvetően megváltozott az elmúlt 10 évben. Egyre több targetálható genetikai alterációt tudunk kimutatni ezeknél a betegeknél, melyekre centrumokban elérhető gyógyszerek vannak. Ezekkel a szerekkel már nem hónapokban mérhető az áttétes tüdőrákos betegek túlélése, hanem hasonlóan a mellrákban szenvedő betegekhez, krónikus betegség lett a tüdőrák is, és már ötéves túlélésekről is beszélhetünk – jó életminőségben. A célozható mutációk megtalálásához a diagnosztikai háttér is megfelelő Magyarországon. Új kihívás a tüdőgyógyászoknak, hogy nagyobb, elsősorban szövettani mintavételekre kell törekednünk ahhoz, hogy a korszerű molekuláris diagnosztikát is elvégezhesse a patológus, és ezzel biztosítani tudjuk a legkorszerűbb kezelésekhez a hozzáférést. A másik új lehetőség az immunellenőrzőpont-gátlók megjelenése a tüdőrákos betegek kezelésében – ez már nemcsak klinikai vizsgálatokban érhető el, hanem tételesen finanszírozottan is kaphatják a betegek onkopulmonológiai centrumokban. A súlyos asztma kezelésére törzskönyvezett anti-IL5 monoklonális antitest-kezelések elérhetőségét is megkönnyítette a finanszírozó, mert nem kell időt húzni az egyedi méltányossági kérelmek beadásával. A COPD kezelésében is új hármas kombinációjú LABA+LAMA+ICS készítmények érhetők el a súlyos COPD-s betegek számára. Amióta tüdőgyógyászként dolgozom – nehéz kimondani a 33 évet –, annyi új elérhető korszerű terápia nem került még a praxisba, mint az elmúlt öt évben.

Szakmai életrajz

Sárosi Veronika 1981-ben végzett általános orvos szakon cum laude eredménnyel a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 1981-től 1985-ig a Szigetvári Kórház Központi Laboratóriumában volt orvosgyakornok. 1985-től foglalkozik tüdőgyógyászattal; 1988-ban tüdőgyógyászatból, 1999-ben klinikai onkológiából szakvizsgázott.

1985-től 2010-ig a Baranya Megyei Kórház Tüdőgyógyintézetében dolgozott tüdőgyógyászként, 1999-től vezette a bronchológiai részleget. 2010-től a Baranya Megyei Kórház megszűnésével a jogutód a Pécsi Tudományegyetem I. Belgyógyászati Klinika lett, ahol a 75 ágyas Tüdőgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa.

1988-tól a magyar és angol általános orvos- és fogorvosképzésben, valamint gyógyszerészképzésben tevékenykedik, kezdetben gyakorlatvezetőként, majd 2005-től előadásokat is tart. 2010-től a PTE-n a tüdőgyógyászat tantárgyfelelősi feladatait is ellátja, valamint a tüdőgyógyászati grémium vezetőjeként a régió tüdőgyógyász szakorvosképzését irányítja.

A belgyógyász szakorvosképzésben 2008 óta vesz részt aktívan. 2000 óta főbb érdeklődési területei a tüdőonkológia, a tüdőrákos betegek célzott és immunterápiája, valamint a légutak infektív megbetegedései. 2016-ban szerzett PhD tudományos fokozatot a tüdőadenocarcinomák célzott kezelése témakörben.

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság, a Magyar Onkológiai Társaság, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság, a Magyar Belgyógyász Társaság, a European Respiratory Society, International Association for the Study of Lung Cancer (IASLC) tagja. 2014-ben a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagjai közé választották, 2018-ban a társaság főtitkára. 2014-től 2018-ig az Onkopulmonológiai Szekció titkára; jelenleg is vezetőségi tagja. 2011 óta a társaság Bronchológiai Szekciójának, 2015 óta a Magyar Belgyógyász Társaság Dunántúli Szekciójának vezetőségi tagja.
Medical Tribune
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés