Könnyű kis gyermekbetegség?

A kötelező oltási rend kiszélesítésének kormányzati szándékáról a legutóbbi kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János számolt be. A négy jelölt egyike a bárányhimlő elleni vakcina, amelynek felvételét az oltási rendbe már több éve javasolják a gyermekorvosok. A közhiedelem által könnyű kis gyermekbetegségként számon tartott varicella ugyanis sok esetben nem is olyan sima lefolyású, mint azt sokan hiszik, tudtuk meg a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökétől.

Póta György szerint az esetek 10 százaléka kimondottan súlyos esetnek számít, amely akár idegrendszeri, akár lágyrész károsodást is okozhat. Úgy véli, már önmagában ez a tény is indokolja a védőoltás kötelezővé tételét, amelyet jelenleg a szülők külön kérésére adnak be a gyermekorvosok; mivel két egymást követő oltásról van szó, a két ampulla vakcina közel 20 ezer forintért vásárolható meg. Nem véletlen egyébként, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásában is szerepel a bárányhimlő elleni oltásos védelem. A világon ugyanis évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 végződik halállal. Európában éves szinte 3-4 millió esetet tartanak nyilván, közülük 18–24 ezren kórházi kezelésre szorulnak, s 80 ember hal bele a betegségbe, illetve a szövődményekbe.

Az évente előforduló megbetegedések száma Magyarországon sem elhanyagolható, bár ezzel kapcsolatban különböző számok jelennek meg. Egy biztos: a gyermekorvosok évente több mint 30 ezer esetet jelentenek. Ugyanakkor az időskori övsömörök – amely a bárányhimlőn átesett emberek második bárányhimlős betegsége – arra utalnak, hogy egy, a gyermekbetegségen túlmutató, komplex kórképről van szó.

Egy teljesen normális, enyhe lefolyású bárányhimlő is gyengíti az immunrendszert, s ezáltal a szervezet ellenálló képességét. Ennek következtében a bárányhimlőből kigyógyult kisgyerek még heteken keresztül fogékony a banális, közösségi fertőzésekre, amelyekre nincs adekvát, oki terápia, a gyógyítás ezekben az esetekben magára a szervezetre hárul, amelynek képesnek kell lennie e fertőzések legyőzésére. Mivel a bárányhimlő fő szezonja leginkább az esztendő utolsó és első hónapjára – decemberre-januárra – esik, az utána jelentkező influenzajárványban mindig azok a gyermekek betegszenek meg súlyosabban, akik az előző hetekben bárányhimlősök voltak. S ezekben az esetekben ráadásul – hangsúlyozta Póta György – a varicella nem is súlyos, hanem normális korábbi lefolyásáról van szó!

Arra a kérdésre, hogy például testvérek esetében, amennyiben az egyikőjük megbetegszik, érdemes-e megelőzés céljából beoltatni a másik gyermeket, Póta György elmondta, hogy ez a megoldás is működik orvosi szempontból. Ezek a betegségek úgynevezett inkubációs lappangási idővel rendelkeznek, tehát a vírus szervezetbe kerülését követően 14 – egyes vélemények szerint 21 nap – után válik láthatóvá a betegség. Minimum egy nappal a pöttyök megjelenése előtt már fertőz, ezért széles kiterjedésűek a bárányhimlő járványok. A varicella fertőző képessége egyébként annyira erős, hogy egyetlen vírushordozó 15–20 perc alatt mindenkit képes megfertőzni, aki vele egy légtérben tartózkodik. Amennyiben egy óvodai csoportban megjelenik a bárányhimlő, a következő 72 órában még érdemes beoltatni a többieket, bár ez nem mindig jelent 100 százalékos védelmet – hangsúlyozta a HGYE elnöke –, az viszont bizonyított tény, hogy a mégis bekövetkező betegség sokkal könnyebb lefolyású.

A vakcina két adagjának beadása között szűk két hónapnak kell eltelnie – bár akkor sincs tragédia, ha ennél valamivel hosszabb idő telik el a két oltás között –, az így nyert védettség pedig a vizsgálatok jelen állása szerint egy életre szól. Amennyiben évtizedek múlva esetleg kiderül, hogy két-három évtized múlva csökken a védettség – s ez más védőoltások esetében is előfordulhat –, akkor egy emlékeztető oltással lehet a szervezett védelmét erősíteni. A bárányhimlő elleni védőoltást a 15 hónapos korban kötelező, kombinált – kanyaró-mumpsz-rózsahimlő – elleni vakcinával egy időben érdemes beadni.

A betegség egy sajátos aspektusára hívta fel a figyelmet Deliága Éva pszichológus. Egy-egy két-három hetes betegség után a kisgyermeknek ismét be kell szokniuk a bölcsődei, óvodai közösségbe, ami nemcsak neki, hanem a szülőknek is megterhelő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg régen inkább bagatellizálták az oltás beadásával járó pici fájdalmat, ma inkább arra biztatják a szülőket, hogy a várható kellemetlenségre készítsék fel a gyermeket, hiszen a vele lévő apuka vagy anyuka nemcsak biztonságot jelent számára, de abban is segít, hogy érzelmileg gyorsan túl legyen az oltás okozta „megrázkódtatáson”.

A kormány nemcsak a bárányhimlő elleni vakcinát tenné a hazai oltási rend részévé, hanem a B típusú meningococcus, valamint a hepatitisz A és a rotavírus elleni védelmet is.