hirdetés
2017. január. 24., kedd - Timót.
hirdetés

HER2-pozitív emlőrák kezelésének tíz éves tapasztalatai Magyarországon

Az emlőrák nem egységes kórkép, több jól elkülöníthető altípusa van. Közülük különösen rosszindulatúak a HER2-pozitív daganatok, melyek a korai emlőrákos esetek közel egyötödét teszik ki. Az ilyen daganatok gyakran távoli áttéteket okoznak, továbbá a halálozási arányuk is kiemelkedően magas. 

hirdetés

A HER2 elnevezésű receptorok sejtfelszíni felszaporodása, azaz a HER2-pozitivitás az emlőrákkal diagnosztizált betegek 15-20%-ára jellemző (Slamon, 1987). A HER2-pozitív emlődaganatok kezelésében a biológiai eredetű terápia (monoklonális antitest-terápia) ma már több mint egy évtizedes múltra tekinthet vissza. Ebben az időszakban a HER2-receptort gátló célzott trasztuzumab terápia mind nemzetközileg, mind Magyarországon a klinikai rutin részévé vált, és mind klinikai vizsgálatok, mind a szakorvososok és betegek valós életbeli tapasztalatai azt mutatják, hogy a kezelés eredményességében a trasztuzumab tényleges áttörést jelentett. (Dank, 2013)

Annak érdekében, hogy a HER2-pozitív emlőrák kezelésének magyarországi tapasztalatairól, az elérhető terápiák eredményességéről aktuális magyarországi terápiás adatokkal rendelkezzünk, 2015-ben átfogó, visszatekintő, hosszú idősoros vizsgálatot végeztünk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adattárházában gyűjtött adatok alapján. Ennek eredményeit tanulmányunkban mutatjuk be.

Cikkünk első fejezeteiben átfogó képet kívánunk adni a HER2-pozitív emlődaganat klinikai hátteréről, a felmerülő betegségteherről, továbbá a jelenleg elérhető kezelési gyakorlatokról. Ezt követően a 2015 évben végzett hazai elemzés eredményeit közöljük a trasztuzumab-terápia kapcsán, továbbá nemzetközi és hazai adatok alapján bemutatjuk az utóbbi évtized tendenciáit a terápia fejlődésében.

                                                                                                       

A HER2-pozitív emlőrák epidemiológiai és klinikai háttere

A nők esetében világszerte a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat az emlőrák, nemzetközi statisztikák alapján hozzávetőlegesen minden 8. nőnél kialakul a betegség az élete során (American Cancer Society, 2016).

2012-ben világszerte 1,67 millió új megbetegedést és 522 ezer halálesetet regisztráltak. Az Európai Unió (EU) országaiban 2011-ben összesen 93 ezer halálesetet okozott az emlőrák, a nyers halálozási ráta 35/100 ezer fő volt (Eurostat, 2015).

A tendenciák alapján az utóbbi években az új esetek száma (incidencia) nő, míg a halálozás (mortalitás) enyhén csökken. Az emlőrákkal diagnosztizált új esetek száma az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adataira alapozva az elmúlt években közel 7.000 fő volt. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet 2015 évi Egészségjelentése alapján 2013-ban az összes halálozás negyedét a rosszindulatú daganatok okozták, melyek közül a legtöbb halál– csökkenő sorrendben – a nőknél a tüdő-, az emlő-, a vastag- és végbéldaganatok következtében történt, 2013 évben 2.167 beteg vesztette életét emlőrákban (Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, 2015)

 

A HER2-pozitív emlőrák diagnosztikája, gyógyszeres kezelési alternatívái

Az emlőrákok többsége a hormonterápiára reagáló, vagyis hormonérzékeny daganatok közé tartozik. Körülbelül minden ötödik emlőkarcinóma az ettől eltérő HER2-pozitív típusba tartozik, amelyet a HER2-receptorok (human epidermális növekedési faktor receptor 2-es típusa) fokozott, megsokszorozódott száma jellemez. (Balduzzi S, 2014) A célzott HER2-ellenes daganatterápia, a trasztuzumab (Herceptin), valamint a közelmúltban törzskönyvezett ado-trasztuzumab emtansin (T-DM1, Kadcyla) és pertuzumab (Perjeta) képes ezekhez a receptorokhoz kötődni és ezzel gátolni a daganatos sejtek szaporodását. (Dank, 2013). A biológiai eredetű terápiák esetében szükséges megemlíteni a célzott érképződést gátló ellenanyagot, a bevacizumabot (Avastin) is.

A beteg HER2-státuszának meghatározása ma már a diagnosztikai rutin része. A műtét során eltávolított daganat szövetmintáján immunhisztokémiai (IHC) vizsgálatot végeznek a HER2-receptorok mennyiségének meghatározása érdekében. Az +++ eredmény alapján minősíthető a tumor HER2-pozitívnak, ++ eredmény esetén pedig CISH/FISH (kromogén in situ hibridizáció/fluoreszcens in situ hibridizáció) vizsgálat szükséges a státusz megerősítéséhez. (NCNN, 2015)

Az emlőkarcinóma kezelésében a műtéti eljárást, a besugárzást, a kemoterápiát, illetve a hormonkezelést és/vagy célzott terápiát többnyire együttesen, megfelelő egymás utáni sorrendben alkalmazzák. A HER2-pozitív korai emlőrákos pácienseknél elsősorban az adjuváns terápiában alkalmazzák a trasztuzumabot, amelynek célja a műtét után a szervezetben maradt tumorsejtek elpusztítása a kiújulás és az áttétképződés megelőzése érdekében. Magyarországon 2013 óta finanszírozott a trasztuzumab neoadjuváns indikációban is, amelynek célja a műtét előtt a daganat méretének csökkentése az operálhatóság vagy az emlőkonzerváló sebészi beavatkozás érdekében.

Metasztatikus emlőrák esetén a standardnak tekintett kezelés alapja az antraciklin- és/vagy taxánalapú kemoterápia. Metasztatikus terápiás protokoll alapján a betegeket első vonalban trasztuzumab + paclitaxel/docetaxel kombinációval kezelik. Elsővonalas trasztuzumab-alapú terápia utáni progresszió esetén a terápiás lehetőségek kínálata korlátozott. Habár a T-DM1 hatásosabb kezelés, jelenleg csak a lapatinib és capecitabin kombinált terápia érhető el támogatott formában.

A HER2-pozitív emlőrákok kezelésében az új generációs célzott terápiák elsősorban a neoadjuváns kezelésre és a metasztatikus emlőrákok HER2-gátló terápiájára fókuszálnak.

 

Az emlőrák társadalmi terhe

Az emlőrák világszerte a nők második leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegsége (World Cancer Research Fund), Magyarországon a tüdőrák előfordulása előzi meg, azonban az eltérő biológiai viselkedésük alapján az időben felfedezett emlőrák valóban gyógyítható.

Az emlőrák okozta betegségteher mind az egyén, mind a társadalom szintjén jelentős.

Az egészségi állapot kapcsán fontos kiemelni, egy 2014 évben végzett kutatás eredményei alapján közel 17 elveszített életév jut átlagosan minden emlőrákos betegre  (Brustugun et al, 2014). Amennyiben a társadalmi terheket vizsgáljuk látható,hogy a betegség munkaképességre gyakorolt hatása fokozott: az emlőrákos betegek metasztatikus stádiumban akár 87-126 órát kényszerülnek negyedévente távolmaradni a munkahelyükről (Wesley et al, 2015).

Az emlőrákkal diagnosztizált nők esetében tízszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy a saját maguk által megítélt egészségi állapotukat alacsonyabbra értékelik a korban hasonló csoporthoz képest.

A metasztatikus betegséggel diagnosztizált páciensek jellemzően alacsonyabb életminőségben élnek, mint a korai stádiumban lévő betegek; továbbá az átlagpopulációhoz képest az emlőrákos nőknél több olyan társuló állapot van, amely rontja életminőségüket. Ilyen lehet a fáradtság; a végtagok, törzs, fej, illetve nemi szervek krónikus lymphoedemája; pszichiátriai rendellenesség, depresszió; szexuális diszfunkció; meddőség. Mindezeken túl a betegség nemcsak a páciensek, hanem családtagjaik életminőségét is befolyásolja. Különböző vizsgálatok kimutatták, hogy az emlőrákkal diagnosztizált nők házastársai rosszabb egészségi állapottal, vitalitással, mentális egészséggel bírnak az egészséges nők házastársához képest (Wagner et al, 2006).

Mindezek alapján a daganatellenes terápiák értékelése során fontos szem előtt tartani, hogy különösen az új terápiák esetében a kemény végpontokon túl (pl. progressziómentes túlélés, teljes túlélés) további paramétereket is figyelembe kell venni, mint pl. a betegek életminősége, pszichés állapota.

Teljes gyógyulás elsősorban a műthető emlőrákos esetekben várható, de a modern terápiás lehetőségek segítségével a páciensek túlélése jelentősen javult, a betegek élettartama jelentősen meghosszabbítható. A daganatos betegségek – különösen az emlőrák – egyre inkább krónikus betegségnek tekinthetők, amellyel a páciensek hosszú idő keresztül együtt tudnak élni. Emiatt is került fókuszba a betegek életminőségének kérdése.

 

Magyarországi kezelési eredmények az OEP adatai alapján

2015 folyamán, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adataira alapozva, 15 éves időtávon, az emlőrákra vonatkozóan átfogó elemzést végeztünk[1]. Az elemzés során az volt a célunk – a terápiás alternatívák elemzése, az átlagos terápián töltött idő, és a terápia eredményességének számszerűsítése mellett –, hogy a HER2-pozitív emlődaganatos betegcsoportban megvizsgáljuk a trasztuzumab-terápia alkalmazásával elérhető átlagos terápiahossz-növekedést.

Az emlőrákkal diagnosztizált új esetek száma az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adataira alapozva az elmúlt években megközelítette a 7.000 főt. A Magyarországra vonatkozó incidencia adatokat a következő ábra foglalja össze.



[1] Az elemzés olyan betegek OEP-adataira alapozva készült, akiknél a vizsgált időszakban egy hónapon belül legalább két alkalommal C50 (az emlő rosszindulatú daganata) BNO kódot rögzítettek diagnózisként járó- vagy fekvőbeteg-szakellátás során.

 

Az új betegek daganattípusok szerinti megoszlása minden évben hasonló arányokat mutat: az esetek 9-11%-a volt HER2-pozitív; míg a betegek többsége hormonreceptor-pozitív típusba volt sorolható (76-78%). HER2-pozitív típusúnak azokat a betegek tekintettük, akik a vizsgált időszakban legalább egy alkalommal Herceptin-kezelésben részesültek. Sem ösztrogén-, sem progeszteron-receptort nem expresszáló és nem HER2-pozitív, vagyis a különösen nehezen kezelhető ún. tripla negatív típusba tartozott az esetek 11-15%-a. A HER2-pozitív esetek átlagos, 10% körüli aránya alacsonyabb a szakirodalmi adatok szerint feltételezhető körülbelül 15%-os aránynál.

 

 

A trasztuzumab-kezelésben (legalább egyszer) részesülő betegek száma a vizsgált időszakban évente átlagosan 1.300 fő volt, az utóbbi években a betegszám megközelítette az 1.500 főt[1]. A betegek kb. kétharmada korai stádiumban, míg kb. egyharmaduk metasztatikus emlőkarcinómában kapta (első alkalommal) a trasztuzumabot. A daganat stádiuma szerinti megoszlás nagyságrendileg állandó, az utóbbi években folyamatosan hasonló szinten maradt.

Az újonnan terápiára kerülő betegek között hasonló a korai és a metasztatikus típusok közötti megoszlás, mint az összes terápián lévő beteg körében: 2014-ben az új betegek 65%-a korai, 35%-a metasztatikus emlőrákban kapott (először) trasztuzumab-terápiát. Mindezek alapján továbbra is magas azoknak a betegeknek az aránya, akik csak előrehaladott állapotban jutnak hozzá a HER2-gátló kezeléshez (ami a szűrőprogramok alacsony hatásfokát is mutathatja; megjegyezzük, a metasztatikus emlőrák arányának csökkenése nem várható a leginkább érintett korosztályok átszűrtségének jelentős javítása nélkül).

Elemzésünk alapján célzott biológiai terápia társadalombiztosítási befogadását követően folyamatosan növekszik az újonnan terápiára kerülő, és a kezelésben részesülő betegek száma Magyarországon. Az utóbbi időszak statisztikái alapján éves szinten átlagosan 650 új trasztuzumab-kezelésben részesülő beteggel számolhatunk, míg éves szinten átlagosan ma már megközelítően 1.500 beteg részesül célzott biológiai kezelésben (incidens és prevalens betegek összesen).

 

Terápiás eredmények magyarországi adatok alapján

Az emlőrákban szenvedő betegek túlélése szignifikánsan nőtt a célzott terápia, vagyis a trasztuzumab magyarországi elérhetővé válása óta.

Az alábbi ábrán a trasztuzumab (Herceptin) bevezetése előtti időszak (2003 és 2004) emlőrák-stádiumtól és daganattípustól független túlélési görbéit mutatjuk be. Az egyéves túlélés mindkét vizsgált évben meghaladta a 90%-ot, majd hároméves időtávon 80% közelébe csökkent. Az ötéves túlélés 72%-73% között alakult. 2001-ről 2002-re az ötéves túlélés 65,25%-ról 71%-ra nőtt, ami vélhetően az emlőrák szűrés hatékonyságát jelzi.

 

4. ábra Emlőkarcinómában szenvedő betegek stádium-független túlélése (2003-2004)

 

A túlélési görbéket a trasztuzumab bevezetése előtt és után összesítve is elkészítettük. Feltételezhető, hogy a 2005-ben és 2006-ban trasztuzumab-terápiára állított betegpopuláció összetétele jelentősen különbözött a későbbi évek beteg-összetételétől, ezért az összehasonlítást - a torzító hatás kiküszöbölése érdekében -  2007-től kezdődően végeztük el.[2]

A trasztuzumab elérhetővé válása előtti években (2003-ban és 2004-ben) összesen 12.165 főt vontak kezelésbe, míg a 2007 és 2015 közötti időszakot tekintve 49.760 főt kezeltek emlőrákkal. Az alábbi grafikon mutatja, hogy az összehasonlításban kedvezőbben alakultak a túlélési görbék a trasztuzumab elérhetővé válása után. 

5. ábra Emlőkarcinómában szenvedő betegek stádium-független túlélése vizsgált időszakok (hónapok) szerint

 

Mindegyik kiemelt időpontban (12, 36, illetve 60 hónappal a gyógyszeres terápia kezdete után) magasabb volt a túlélés a trasztuzumab elérhetővé válása utáni időszakban. Az ötéves túlélés a korábbi 72,4%-ról 74,5%-ra nőtt (a javulás statisztikailag szignifikáns). Mivel az utóbbi évtizedben az emlőrák kezelésében a trasztuzumab-terápián túl valódi áttörést hozó gyógyszeres kezelési alternatíva nem jelent meg, joggal feltételezhetjük, hogy a pozitív folyamat döntően a trasztuzumab terápiás hatékonyságának tudható be, de nem hagyható figyelmen kívül a szűrés és felvilágosítás elterjedése, valamint a diagnosztikai kezelések fejlődése sem.

A trasztuzumab elérhetővé válása előtt és után megfigyelhető túlélési arányokat összegezve az alábbi táblázat mutatja be.

 

Kumulatív túlélés

A terápia kezdetének éve

12 hónap

36 hónap

60 hónap

2003 – 2004

93,53%

81,59%

72,44%

2007 – 2015.07*

94,53%

83,37%

74,54%

*2015 évben július 31.-ig álltak rendelkezésre adatok

1. táblázat Kumulatív túlélési arányok vizsgált időszakok szerint

 

Az összes emlőrákos eseten belül kizárólag a HER2-gátló terápiában részesülőket vizsgálva, a teljes túlélés alakulását az 6. ábra mutatja, a betegség stádiuma szerinti bontásban. A már korai stádiumban kezelt HER2-pozitív betegek túlélési arányai nagyon kedvezőek: egy év elteltével gyakorlatilag az összes beteg életben van, míg hároméves távon a túlélési arány meghaladja a 94%-ot, ötéves időtávon pedig megközelíti a 88%-ot.

Metasztatikus emlőkarcinóma esetén a medián túlélés 55 hónap. Egy évvel a terápia kezdete után a betegek több mint 93%-a életben van, három év elteltével ez az arány 66%-ra, majd öt év után 47%-ra csökken. Vagyis korai stádiumú emlőrák esetén a betegek túlnyomó többsége (88%-a), előrehaladott, áttéteket adó emlőrák esetén pedig a betegek majdnem fele maradt életben a terápia kezdetétől számított öt év után[3]

6. ábra Korai és metasztatizáló stádiumban, trasztuzumabbal kezelt emlőkarcinómás betegek teljes túlélése

A túlélési esélyeket a daganat típusa erősen befolyásolja: A kezelésben részesülő betegek közül a legalacsonyabb túlélési arány a tripla negatív, vagyis célzott biológiai terápiával nem kezelhető emlőkarcinómák esetén a jellemző. Az ösztrogén- vagy progeszteronreceptor-pozitív daganatok túlélési arányai a hormonkezelésnek köszönhetően lényegesen kedvezőbbek.

Noha korábban az agresszív, gyorsan növekvő, áttétképzésre hajlamos HER2-pozitív emlőkarcinóma a tripla negatív típushoz hasonlóan kedvezőtlen prognózisú volt, a túlélési esélyek a célzott terápia, a Herceptin megjelenésével a hormonérzékeny típus túlélési szintjére emelkedtek. Az ötéves túlélési arányok a hormonreceptor-pozitív karcinómák esetén némileg 78% felett, míg a HER2-pozitív típus esetén 76% felett alakulnak (és mindez 2,1% ponttal haladja meg a 2003-2004 időszakban jellemző kumulatív túlélési arányt). Ezzel szemben a célzott terápiával nem kezelhető típusban az ötéves túlélés jóval alacsonyabb, 62%.

   

7. ábra HER2-pozitív, ösztrogénpozitív és triplanegatív emlőkarcinómás betegek teljes túlélése

 

A bemutatott trend – azaz a teljes emlőrákos populáció túlélésének statisztikailag szignifikáns javulása -  arra is rávilágít, hogy a teljes túlélés javulása, az emlőrákos betegek mindössze 10%-át kitevő, HER2-pozitív emlőrákos betegek biológiai kezelésének hatására bekövetkező javulásával magyarázható, azaz mára 76% fölé emelkedett azoknak a HER2-pozitív betegeknek  az aránya,  akik  túlélése  eléri, vagy meghaladja az 5 évet.

A célzott kezelés több évvel meghosszabbíthatja az áttétes betegek életét is, akik a betegség progressziójáig éveken keresztül, jó életminőségben részesülhetnek HER2-ellenes terápiában. A korai emlőkarcinómában szenvedő betegeket a protokoll szerint a betegség kiújulásáig/progresszióig, illetve legfeljebb egy évig kezelik trasztuzumabbal, az egy éven túli kezelés nem ajánlott. A metasztatikus emlőkarcinómában szenvedő pácienseket a betegség progressziójáig kell Herceptinnel kezelni. Ennek megfelelően a medián terápiahossz a nemzetközi adatoknak megfelelő 12 hónap (korai és metasztatikus stádiumban egyaránt), az átlagos terápiahossz korai emlőkarcinóma esetén 11 hónap, metasztatikus emlőkarcinómában 15 hónap, a teljes Herceptinnel kezelt populációban pedig 14,4 hónap. 

A metasztatikus betegek hatodrésze két évvel, tizedük pedig három évvel a kezelés kezdete után is kapta a terápiát, azaz esetükben nem következett be progresszió, a célzott kezelés évekkel hosszabbította meg az életüket.

Összegző következtetések

Az emlőrák ötéves túlélési arányaiban az elmúlt évtizedekben jelentős javulás ment végbe. Az 1950-es évektől kezdve folyamatosan, nagymértékben javuló túlélési ráták növekedése az 1990-es években lassult le. Az ötéves teljes túlélési arány az Amerikai Egyesült Államokban a 2007-ben diagnosztizált esetekben már elérte a 91%-ot. (SEER) Európában némileg alacsonyabban, a legfejlettebb országokban 84-85% körül alakul az ötéves túlélési arány (2007-2012 közötti diagnózis esetén), a tízéves túlélés pedig megközelíti a 80%-ot. (OECD, 2014) Az emlőrák tehát egyre inkább kontrollálható krónikus betegséggé válik, korai felismerés esetén rendkívül jó túlélési esélyekkel. 

A HER2-pozitív altípusba tartozók túlélési rátái a célzott terápia megjelenésével jelentősen javultak az elmúlt évtizedben, és ez a teljes emlőrákos populáció túlélését javította. A közelmúltban átfogó metaanalízisek igazolták a trasztuzumab hatásosságát mind korai (Balduzzi S, 2014), mind metasztatikus emlőrákban (Moja L, 2012): a trasztuzumab alkalmazása legalább harmadával csökkentette a mortalitást.

A HER2-ellenes terápiákról egyre több hosszú távú megfigyelés is rendelkezésre áll. Egy német tanulmány (Jackisch, 2014) a 2002-2010 közötti, németországi tapasztalatokat elemezte. A HER2-pozitív, metasztatikus emlőrák Herceptinnel történő kezelése esetén a medián teljes túlélés 34,4 hónap, a hároméves túlélés pedig 48% volt. Megjegyezzük,hogy a tanulmányban nem a metasztázis megjelenésénél, hanem a trasztuzumab terápia megkezdésekor kezdődött a megfigyelés.

A kezelésben részesülő magyarországi emlőkarcinómás betegek túlélése is szignifikánsan nőtt a trasztuzumab (Herceptin) bevezetése óta. Noha korábban az agresszív, gyorsan növekvő, áttétképzésre hajlamos HER2-pozitív emlőkarcinóma kedvezőtlen prognózisú daganatnak számított, OEP-adatokon végzett számításaink alapján elmondható, hogy a túlélési esélyek a trasztuzumab megjelenésével a legjobban kezelhető hormonérzékeny típus túlélési szintjére emelkedtek: az ötéves túlélés a HER2-pozitív típus esetén 76% felett alakul a vizsgált időszakban (2000-2015), miközben a célzott terápiával nem kezelhető daganatok esetén az ötéves túlélés jóval alacsonyabb, csupán 62% (Dankó, 2016). A kezelésben részesülő magyarországi emlőkarcinómás betegek túlélése is szignifikánsan nőtt a trasztuzumab bevezetése óta. Elemzésünk alapján az ötéves túlélés aránya a korábbi 72,4%-ról 74,5%-ra emelkedett, ami elsősorban a HER2-pozitív betegek túlélésének jelentős növekedéséből ered. Az összes magyarországi emlőrákos eset 10%-át kitevő HER2-pozitív betegcsoport túlélése olyan jelentős mértékben emelkedett tehát a célzott kezelési lehetőségnek köszönhetően, hogy az a teljes emlőrákos populáció túlélését 2,1%-kal javította a trasztuzumab bevezetése előtti időszakhoz képest.

A magyarországi terápiás eredmények alapján is látható, hogy a trasztuzumab-terápia áttörést jelent a HER2-pozitív emlőrákok kezelésében, a terápia a metasztatikus emlőrák esetén is lehetővé teszi, hogy a beteg akár több évig, jó életminőségben, progresszió nélkül éljen együtt a betegséggel. Az utóbbi években elvégzett klinikai vizsgálatok eredményei alapozva már látható, a terápiás területen a fejlődés nem áll meg: az új generációs célzott terápiák (pertuzumab, ado-trasztuzumab emtansin) a neoadjuváns, illetve HER2-pozitív metasztatikus emlőrák kezelésében további előrelépést hozhatnak.

 

Felhasznált irodalom

 

AIHW, B. S. (2007). The burden of disease and injury in Australia 2003. Cat. no. PHE 82. Canberra: AIHW. Letöltés dátuma: 2015. Nov. 26, forrás: http://www.aihw.gov.au/publication-detail/?id=6442467990

Balduzzi S, M. S. (2014). Trastuzumab-containing regimens for metastatic breast cancer. Cochrane Database of Systematic Reviews 2014, Issue 6.

Dank, M. -T. (2013). Monoklonális antitest-terápia emlőrákban. Magyar Onkológia, 57:157-165. Letöltés dátuma: 2015.. nov. 26, forrás: http://huon.hu/2013/57/3/0157/0157a.pdf

Dankó (2016). Az onkológiai ellátás értékelése Magyarországon az innovatív gyógyszerekhez való hozzáféréssel összefüggésben, IME XV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2016. NOVEMBER

Eurostat. (2015). Eurostat regional yearbook 2015. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Letöltés dátuma: 2015. nov. 28, forrás: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/3217494/7018888/KS-HA-15-001-EN-N.pdf/6f0d4095-5e7a-4aab-af28-d255e2bcb395

EÜM. (2008). Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja az emlő daganatainak ellátásáról. Letöltés dátuma: 2015.. nov. 26, forrás: http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes/onkol-emlo-daganatok-pdf

Jackisch, C. S. (2014). Trastuzumab in advanced breast cancer--a decade of experience in Germany. BMC Cancer 14:924.

K McPherson, C. M. (2000). Breast cancer—epidemiology, risk factors, and genetics. BMJ. 2000 Sep 9; 321(7261): 624–628.

Kásler, M. (2000). Ajánlás az emlőrák korszerű diagnosztikájára, kezelésére és gondozására. Az Első Magyar Nemzeti Emlőrák Konszenzus Konferencián elfogadott irányelvek (Eger, 1999. szeptember 8-9.). Magyar Onkológia, 44. évf. 1. szám 11-38. Letöltés dátuma: 2015. nov. 30., forrás: http://www.webio.hu/huon/2000/44/1/0011/0011a.pdf

Mayer M, H. A. (2009. Dec. 9-13). Importance of Providing Tailored Resources to Patients with Metastatic Breast Cancer: Results of the Global BRIDGE Survey. Abstract 3085. San Antonio Breast Cancer Symposium (SABCS), San Antonio. Letöltés dátuma: 2015. Nov. 26, forrás: http://www.coba.org.ar/archivos/sabcs.pdf

Moja L, T. L. (2012). Trastuzumab containing regimens for early breast cancer. Cochrane Database of Systematic Reviews 2012, Issue 4.

Montazeri, A. (2008). Health-related quality of life in breast cancer patients: A bibliographic review of the literature from 1974 to 2007. J Exp Clin Cancer Res, 27(1):32. Letöltés dátuma: 2015. Nov. 28, forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2543010/

NCNN. (2015). NCNN (National Comprehensive Cancer Network) Clinical Practice Guidelines in Oncology: Breast Cancer. Version 1.2016. Letöltés dátuma: 2015. nov. 28, forrás: http://www.nccn.org/professionals/physician_gls/pdf/breast.pdf

Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet: Egészségjelentés 2015, forrás: http://www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/assets/files/news/egeszsegjelentes-2015.pdf

 

O T Brustugun, B. M. (2014). Years of life lost as a measure of cancer burden on a national level. British Jounal of Cancer, (2014) 111, 1014–1020. forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2361853/

OECD. (2014). Health at a Glance: Europe 2014. OECD Publishing. forrás: http://dx.doi.org/10.1787/health_glance_eur-2014-en

OECD. (2015). OECD.Stat. forrás: http://stats.oecd.org/index.aspx?DatasetCode=HEALTH_STAT

U.S Breast cancer statistics. forrás: http://www.breastcancer.org/symptoms/understand_bc/statistics

Perez, E. A. (2014). Trastuzumab plus adjuvant chemotherapy for human epidermal growth factor receptor 2-positive breast cancer: planned joint analysis of overall survival from NSABP B-31 and NCCTG N9831. Jounal of Clinical Oncology: Official Journal Of The American Society Of Clinical Oncology, 32(33), 3744-3752.

SEER. (dátum nélk.). SEER statisztika. forrás: National Cancer Institute, Surveillance, Epidemiology, and End Results Program: http://seer.cancer.gov/statfacts/html/breast.html

Slamon DJ, Clark GM, Wong SG, et al. Human breast cancer: correlation of relapse and survival with amplification of the HER-2/neu oncogene. Science, 1987;235:177e82.

Wesley Y (2015). Breast cancer progression and workplace productivity. Journal of Clinical Oncology, 2015 ASCO Annual Meeting (May 29 - June 2, 2015).
Vol 33, No 15_suppl (May 20 Supplement), 2015: 6586

World Cancer Research Fund, forrás: http://www.wcrf.org/int/cancer-facts-figures/worldwide-data

WHO. (2008). The global burden of disease: 2004 update. Geneva: World Health Organization. Letöltés dátuma: 2015. nov. 26, forrás: http://www.who.int/healthinfo/global_burden_disease/en/



[1] 2014 óta a trasztuzumab a korábbi intravénás készítmény mellett a páciensek számára kevésbé megterhelő, gyorsabban beadható szubkután formában is elérhető: a bevezetést követő első évben a kezelésben részesülők 27%-a kapta ebben a formában a Herceptint.

 

[2] Feltételezhető, hogy 2005 és 2006 folyamán a kezelésbe bevont betegek között nagyobb arányban fordultak elő súlyosabb, előrehaladott esetek, akiknél a diagnózistól számítva később vagy a karcinóma kiterjedtebb állapotában kezdték meg a HER2-gátló kezelést, mint a következő években terápiába vont betegeknél. Ennek következtében a 2007-től figyelembe vett eredmények még nagyobb javulást mutatnak a 2003-2004-es időszakhoz képest, mint a 2005-től számított adatok.

[3] Elemzésünkben az első emlőrák diagnózistól számítva mértük a túlélést; amennyiben a Herceptin-terápia megkezdésétől vizsgáljuk a túlélést, az mBC-s betegek esetében a 36. havi túlélés 55.8% volt.

hirdetés
Share on Tumblr

cimkék

Olvasói vélemény: 9,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés