2021. február. 28., vasárnap - Elemér.
hirdetés

Odafigyeléssel megelőzhető a mérgezés

Flóra és fauna mérgei

Mérgező növények hazánkban is bőséggel vannak, a méreggel ölő állatoktól viszont kevésbé kell tartanunk. Ezekkel inkább a pár óra alatt elérhető egzotikus országokban, néhánnyal a közelebbi, közkedvelt nyaralóhelyeken is találkozhatunk. Dr. Zacher Gábor, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Sürgősségi Centrumának vezető főorvosa azt mondja, az étkezési és vízfogyasztási tudnivalók mellett a kellemetlen találkozásokra is fel lehetne készíteni az utazókat, hogy ne keserű élményekkel záruljon a nyaralás.

Kellemetlen találkozások akár a kiskertben is történhetnek. A kutyatejfélék (Euphorbia) mindenütt ott vannak, ha mérgük nem is öl, fehér nedvük a kézről a szembe, orrba, szájba jutva maró hatású. A hazai kutyatej „nagytestvérei”, a trópusi euphorbia fajok viszont már veszélyesek, kifröccsenő tejük komoly sérüléseket okoz.

Számos mérgező bogyótermés összetéveszthető akár a gyümölcsökkel, a kontyvirágok mérgező, piros bogyóit esetleg bekaphatják a gyerekek. Ilyenkor aztán hiába rohan a szülő velük az ügyeletre, és viszi magával a növényt, vagy termését, az orvos sem ismeri ezeket. Egyszerű és praktikus tanácsként Zacher doktor azt javasolja, legyen a rendelőben egy Kis növényhatározó, amelynek segítségével botanikai ismeretek nélkül, a laikusok számára is beazonosítható a növény a levelek karéjozottságról, a termés formájáról. Lehet, évente, vagy ötévente csak egyszer kell elővenni, de akkor akár életet is menthet.

A magyar nyelv egyébként már elnevezésükben jelzi a növények veszélyességét. Önmagában sok mindent elárul az ádáz (Aethusa cynapium), amelynek mérge akár halálos is lehet. A közönséges méreggyilok (Vincetoxicum hirundinaria) vincetoxin és aszklepiadin nevű, erősen mérgező glikozidokat tartalmaz. Ártalmasak lehetnek azok is, amelyeknek nevében a farkas szó szerepel, így a farkasbogyó (Scopolia carniolica), scopolamin tartalma az atropinmérgezéshez hasonló tüneteket okoz.

Kevés a véletlen

A halálos túladagolások ritkák. A mérgezéseknek részben az összetévesztés, részben a figyelmetlenség az oka. Legyünk tisztában azzal, milyen növényeink vannak a kertünkben, legyen megfelelő a gyerekek edukációja. Akár egy hétköznapi tuja is lehet allergizáló hatású, de a mérgezéses balesetek többsége megelőzhető. Valóban veszélyes lehet a kontamináció a zellerfélék családjába tartozó kaukázusi medvetalppal (Heracleum mantegazzianum), de sokkal elterjedtebb és veszélyesebb a kiskertek dísze, a tiszafa (Taxus baccata), amelynek minden része mérgező, kivéve a magot burkoló piros héj. A többi része olyan hatóanyagokat tartalmaz (pl. taxin), amelyek halált is okozhatnak.

Ha a mérgező növénynek csak egy apró darabja kerül a szervezetbe, többnyire nem okoz problémát, azonban az öngyilkosságra készülők sok esetben utánanéznek ezeknek a hatóanyagoknak. Esetükben találkoztunk bürökmérgezéssel (Conium maculatum), amelynek gyomor és bélrendszeri, bénulásos tüneteit már Szókratész is leírta saját öngyilkossága kapcsán.

Nem véletlenül „harapnak bele” a halucinogén anyagokat tartalmazó, mérgező növényekbe sem. A csattanó maszlag (Datura stramonium) sckopolamint tartalmaz, de itt kell megemlíteni a mandragórát (Mandragora autumnalis) vagy a trombitavirágot, amelyeket szintén tudatmódosító céllal használnak. Öt-tíz gramm hajnalkamag (Ipomoea violacea) elfogyasztása bizarr halucinációs élményt okoz, az LSD-hez hasonló anyagot tartalmaz. A legintenzívebb hatású pszichoaktív növény a látnokzsálya (Salvia divinorum), hatóanyaga a salvinorin. A természetben közel 300 olyan növényfaj található, amely valamilyen tudatmódosító szert tartalmaz, az ezek tudatos használatából eredő mérgezések sokkal gyakoribbak a sürgésségi osztályokon, mint a vétlenül bekapott növényrészek okozta megbetegedések.

Védekeznek, nem vadásznak

El vagyunk kényeztetve Magyarországon, hiszen a méreggel ölő állatok jobban félnek tőlünk, mint mi tőlük. Az ember közeledtét észlelve elmenekül a két, hazánkban honos viperafaj is, a keresztes vipera (Vipera Berus) és a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) védettek, marásuk esetén nem feltétlenül szükséges ellenanyag beadása, de a kijelölt egészségügyi szolgáltatóknál ezek a szerek megtalálhatóak. Bár Zacher Gábor azt mondja, „kígyómarás” nyaranta gyakran előfordul, azonban nem viperától, hanem siklótól erednek, amelynek mérge nincs, és a pánik rendre nagyobb, mint a harapás okozta sérülés.

A magyarországi viperák még a top tízben sincsenek benne, a legveszélyesebbekkel Ausztráliában találkozhatunk, ott él a világ legerősebb mérgű, szárazföldi kígyója, a kispikkelyű tajpán (Oxyuranus microlepidotus), a hazájában a legtöbb halálos balesetet okozó barnakígyó (Pseudonaja textilis), vagy az igen veszélyes tengerikígyó (Hydrophis belcheri).

Tőlünk délre, Törökországban, Görögországban azért már előfordulnak veszélyesebb fajok, Dalmáciában élnek skorpiók. De eljutni az arab országokba, egzotikus tájakra, sivatagi, vagy hegyi túrákra csupán néhány óra utazást jelent. Azonban a méreggel ölő állatok számára az ember nem zsákmány, ha támadnak, azért teszik, mert védekeznek, vagy territóriumukat óvják.

Rendszerint felhívják az utazók figyelmét, mit ne egyenek, igyanak egy-egy országban, arról azonban nem tájékoztatják őket, mit kell tudniuk a flórájáról és faunájáról, pedig ezzel sok baleset megelőzhető lenne. Zacher Gábor olyan praktikus tanácsokat sorol, mint a zárt cipő viselése, hogy nem nyúlunk be a fák odvaiba, a követ nem magunk felé emeljük fel, táborozáskor kirázzuk a ruhát és cipőt, mielőtt felvesszük. A legtöbb csípés és marás ugyanis óvatlanságból ered.

Lakásban a leggyakoribb

Hazánkban évente átlagosan tíz kígyómarás történik, ezek döntő többségét terráriumban tartott, egzotikus fajok okozzák. Szigorú kritériumokhoz köti a törvény a veszélyes állatok tartását, azonban az amatőr és félamatőr herpetológusok jellemzően nem rendelkeznek antitoxinnal. Az antidótumok nehezen beszerezhetőek, nagyon drágák, szavatosságukat egy-két évig őrzik meg, folyamatosan pótolni kell azokat. Egyes speciális antiszérumok ára akár egymillió forint is lehet. Vannak olyan illegálisan tartott, méreggel ölő állatok, amelyek ellen nem létezik antidótum, ilyen az Amerika déli részén és Mexikóban őshonos viperagyík (Gila monster), vagy a mindössze 3-4 centiméteres, színes, mutatós rettenetes nyílméreg béka (Phyllobates terribilis). A hüllő bőrmirigyei batrahotoxint termelnek, ami pikogrammnyi mennyiségben is halált okoz, a piciny békán lévő méreganyag akár 10-12 embert is megölhet. Kórházban a bénulásos tünetek lélegeztetés mellett 3-4 nap után csillapulnak, azonban az állat természetes élőhelyein, Közép- és Dél-Amerika dzsungeleiben a velük való érintkezés a biztos halált jelenti.

Hazánkban valamennyi honos növény, vagy állat okozta mérgezést el tudnak látni a sürgősségi osztályokon. Zacher doktor azt javasolja, ha nem sikerül kideríteni, mi okozta a bajt, 24 órás megfigyelésre érdemes bent tartani a beteget. Ha 12 órán belül nem jelentkeznek tünetek, jó esetben később sem fognak. Az esetek többségének ellátásában a tüneti kezelés dominál, az európai egészségügyi rendszerek a saját országaikra jellemző állatok mérge ellni antidótumokat pedig mindig kéznél tartják.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Pécs-Bécs újabb, fontos eredményt ért el a koronavírus elleni gyógyszerek fejlesztésében! Megkezdődtek a klinikai vizsgálatok!

Hazánkban jelenleg ötféle COVID-vakcinával zajlik a lakosság oltása, közülük 3 oltóanyagra (Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca) összeurópai szinten az Európai Gyógyszerügynökség, kettőre (Gam-COVID-Vac [Sputnik V], Sinopharm) a magyar gyógyszerhatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) adott forgalomba hozatali engedélyt.