2021. október. 17., vasárnap - Hedvig.
hirdetés
hirdetés

Egyre több fiatal szív van veszélyben

Szeptember 26-án a Testnevelési Egyetem K épületében vár mindenkit a Szívünk napján a SzívSN országos betegegyesület.

A háziorvosok nyilvántartásai szerint csak 2017-ben 3,1 millió 19 évesnél idősebb beteget kezeltek magas vérnyomással Magyarországon. Ugyanakkor a 19 év alattiak körében közel 11 ezer hipertóniával küzdő beteget tartottak számon. Az érintettség azonban lényegesen magasabb lehet mindkét korcsoport esetében,a tünetmentesség és a szűrővizsgálatok hanyagolása miatt.

 „Mind több tanulmány hívja fel a figyelmet arra, hogy már a 20-as és 30-as korosztályban egyre többeket érint a szívroham. Bár tisztában vagyunk vele, hogy az elhízás milyen egészségügyi problémákhoz, például szívbetegségekhez vezet, a statisztikák szerint mégis egyre nő a túlsúlyos emberek aránya. Az európai lakosság több mint fele legalább túlsúlyos és 20 százaléka elhízott. Becslések szerint ráadásul 10 éven belül 50 százalékra nőhet az utóbbiak aránya. Magyarországon különösen rossz a helyzet: az elhízottak aránya nálunk a legmagasabb Európában, különösen ijesztő, hogy nemcsak a felnőttek, de a gyerekek között is nő a jelentős súlyproblémákkal küzdők száma, ami fiatal felnőttként már komolyabb betegségekkel járhat, így a szívroham kockázata jóval magasabb azoknál, akik már gyerekkorukban elhíznak.

Ugyanilyen tényező a stressz, gyulladást válthat ki a koszorúerekben, ami növeli a vérrögök kialakulásának veszélyét. Nem véletlen, hogy a stresszes életmódot folytatók között jóval több a szívbeteg. Egy 52 országban végzett kutatás eredménye szerint azoknál, akik munkahelyi vagy otthoni stresszre panaszkodnak, kétszer nagyobb a szívroham rizikója, ráadásul az Amerikai Pszichológiai Társaság felmérése szerint pedig a 22-39 év közöttiek stresszelnek a legtöbbet. Fontos lenne tehát, hogy a 20-as és 30-as éveink ne a teljesítménykényszerről, túlhajtásról szóljanak”, mondja Bernáth-Lukács Zsuzsa, a SzívSN országos betegegyesület vezetője.

A szívbetegségek másik fontos rizikófaktora a dohányzás, amely még mindig túlságosan gyakori a fiatalok, főleg a fiatal nők körében. Sőt, a 25-44 éves korosztályban közel kétszer annyian gyújtanak rá rendszeresen, mint az idősebbek. Egy, a The British Medical Journal című szakmai folyóiratban közölt tanulmány szerint napi egy cigaretta majdnem 50 százalékkal növeli a koszorúér-betegségek kockázatát. Bár a szívinfarktus sokszor derült égből villámcsapásként sújt le, általában a szervezet már előre jelzi, hogy gond van - ám fiatalként ezeket sokan nem veszik elég komolyan. Ez nemcsak a páciensekre, de az orvosokra is jellemző. Míg egy 60 év feletti férfinál fokozott izzadás, fáradékonyság, légszomj esetén azonnal elrendelik az EKG-vizsgálatot, egy 30-as férfinál gyakran csupán kímélő életmódot javasolnak. Éppen ezért fontos, hogy saját magunk is figyeljünk a vészjelekre.  

„A génjeinkben hordozott 120 évből a túlsúly, a dohányzás a feldolgozatlan stressz és a helytelen életmód 40-50 évet is lefaraghat. Fontos, hogy a tünetekre figyeljünk és ne késlekedjünk mentőt hívni ha mellkasi panaszt, ehhez társuló magas vérnyomást, szapora pulzust érzékelünk. Hazánkban 300 000 főre tehető a szívelégtelenek száma. Náluk gyakori tünet a légszomj és a gyengeség, ebből következik a rossz közérzet, szorongás és az aggodalom, mert nehéz megbirkózni így a mindennapokkal. Szűk a cipő, a lábak és a bokák, sokszor a has hirtelen megduzzad, viszont a kar, kéz, lábszár fázik a rossz vérellátás miatt”, mondja a SZÍVSN elnöke.

A szívelégtelenség kezelésének lehetőségei egyre bővülnek. Ezek bemutatására mindenkit szeretettel várnak a Testnevelési Egyetem K épületében szeptember 26-án megrendezendő Szívünk napjára.

(forrás: PR-ego)

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Sokaknak rossz tapasztalatuk van az egészségüggyel, de nem elég a kórházakon számon kérni a szabályok betartását. Rendszerszintű változásra van szükség az egészségügyben.

A körülményeken múlik, de nem feltétlenül sérti az egészségügyi dolgozók jogait az, ha csak védőoltással tarthatják meg az állásukat. Alapvető jogokat sért viszont a kormány, amikor az oltatlan dolgozókat teljesen megfosztja a végkielégítéstől.