hirdetés
2019. május. 20., hétfő - Bernát, Felícia.
hirdetés

Drasztikus fogvesztéssel járhat

A fogászati gócokból a baktériumok toxinjai szétszóródhatnak a szervezetben, növelve ezzel a műtétek utáni szövődmények, utólagos gyulladások előfordulási gyakoriságát – figyelmeztet dr. Drajkó Zsombor, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának szakorvosa.

hirdetés

A fogászati gócok kialakulásának megelőzése, megszüntetése a másodlagosan kialakuló betegségek miatt rendkívül fontos, ám az orvosi beavatkozások előtt kiemelt jelentőséggel bír, hogy a szervezetben, beleértve a szájüreget is, ne legyenek gyulladások. Dr. Drajkó Zsombor elmondta, a legkisebb, legegyszerűbb műtétek esetében is kockázatos, ha a páciens például fogágybetegségben szenved, vagy van egy félig kinőtt bölcsességfoga, bizonyos operációknak azonban szigorúan vett előfeltétele, hogy a beteg szervezete gócmentes legyen. A különböző protézisműtéteknél, műbillentyű beültetésnél, szervtranszplantációknál, vagyis minden olyan műtétnél, amikor idegen anyagot, szövetet helyeznek a szervezetbe, különösen nagy kockázatot jelent a gócfertőzés. Az idegen anyagok felületein könnyebben megtapadnak a baktériumok, ezért az ilyen műtétek előtt a pácienseknek kötelező góckutatást írnak elő, egyebek mellett az összes szájüregi gyulladást meg kell szüntetni – fogalmazott a parodontológus.

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Mindez nem feltétlenül jelentene gondot, ám a hazai lakosság szájhigiénéje európai viszonylatban nagyon rossz – a magyar emberek szájából átlagosan tíz fog hiányzik, ami nemzetközi összehasonlításban rendkívül sok, és amíg az ajánlott fogkrémfogyasztás tizenkét tubus/fő/év lenne, Magyarországon átlagosan 2,4 tubust fogyasztunk el ugyanennyi idő alatt – ezért a gyulladások nem minden esetben számolhatók fel egy egyszerű foghúzással vagy töméssel. A klinikai szakorvos hozzátette, jó példa erre a fogászati gócok nagy százalékát képező fogágybetegség, mely hazánkban népbetegségnek számít – a felnőtt lakosság több mint fele érintett valamilyen mértékben – és a fogak elvesztésének elsődleges okozójaként tartják számon. Mint elmondta, előrehaladottabb állapotban több hónapot is igénybe vehet a fogágybetegség terápiája, itt ugyanis egy többlépcsős, íny feletti és íny alatti fogkőleszedés után akár a műtéti kezelés is indokolt lehet, minderre azonban az idő rövidsége miatt a beavatkozások előtt sokszor már nincsen lehetőség. Mindez azt vonja maga után – mutatott rá Dr. Drajkó Zsombor – hogy halaszthatatlan, életmentő műtétek esetén olyan fogakat is el kell távolítani a szájüregből, amik egyébként megmenthetőek lettek volna, ha a beteg időben felkeresi a fogorvost.

A klinikai szakorvos megjegyezte, a fogágybetegség amellett, hogy potenciális góc, más módon is kihat a szervezet egészére: kardiovaszkuláris betegségeket okozhat, negatív hatással van a terhesség kimenetére, összefüggésbe hozható koraszüléssel és egyéb szülési komplikációkkal, de ezeken kívül a cukorbetegséget is negatívan befolyásolja. A szakember végül rámutatott, egy fogászati góckutatás során pontosan ugyanaz történik, mint egy hagyományos fogászati szűrésen: egyesével ellenőrzik a páciens fogait, felmérik a látható klinikai állapotot, illetve röntgennel is megvizsgálják a fogsort, valamint az állcsont területét, majd ha szükséges, terápiát javasolnak. Vagyis megfelelő prevencióval, 3-6 havi kontrollvizsgálat mellett nem fordulhatna elő olyan eset, hogy egy halaszthatatlan műtét előtt a páciens szájából még menthető fogakat kell eltávolítani, közli az egyetem honlapja.

(forrás: semmelweis.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés