hirdetés
2017. augusztus. 23., szerda - Bence.
hirdetés

Visszásságok a sürgősségi pszichiátrai gyógykezelésben

Az alapjogi biztos szerint a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés elrendelésével kapcsolatos gyakorlat komoly visszásságokat vet fel a hatékony jogorvoslathoz való jog szempontjából, az ellentmondó értelmezések pedig a jogbiztonság követelményét sértik. Az ombudsman jelentésében a szabályok pontosítása, a jogértelmezés egységessé tétele érdekében fogalmazta meg javaslatait az igazságügyi minisztériumnak és a bíróságoknak.

hirdetés

Egy civil szervezet jelezte a beadványában, hogy aggályokat vet fel az a szabályozás, hogy a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés elrendelésekor az érintetteknek a kezelés foganatosításától, a kórházba való beszállítástól számított 27. napon kell legkésőbb kézhez kapniuk az intézkedés jogszerűségéről döntő határozatot, ami lényegében kiüresíti a fellebbezési jogukat. A jogorvoslat hatékonysága kiemelt alapjogi kérdés, ugyanis a bíróság az érintettek önrendelkezését, személyi szabadságát súlyosan korlátozó kényszerintézkedésről dönt.

Székely László a jelzés alapján hivatalból vizsgálatot rendelt el, ennek során megkereste az igazságügyért felelős minisztert, valamint az Országos Bírósági Hivatalt (OBH). Az OBH kikérte a Kúria elnökének véleményét is és ezt is ismertette az ombudsmannak küldött válaszában. A vizsgálat feltárta, hogy az igazságügyi tárca és a Kúria jogértelmezése között tartalmi ellentmondás van, ez pedig az ombudsman szerint önmagában sérti a jogbiztonság követelményét. A Kúria jogértelmezése jelentős határidő-hosszabbodást eredményez a miniszter által kalkuláltakhoz képest.

Székely László rámutatott, hogy ombudsmanként nem tiszte a konkuráló jogértelmezések közötti ellentmondás feloldása, de a jelenlegi helyzetben nem biztosított megfelelően az érintettek hatékony jogorvoslathoz való jogának érvényesülése. A biztos hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gyakorlatban 27 nap is eltelhet a beszállítástól addig, hogy az érintett átveheti az intézkedés jogszerűségét megállapító határozatot.

A jelentés szerint az igazságügy miniszter által képviselt jogértelmezés áll összhangban Magyarország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel és ez szolgálja a sürgősségi gyógykezelés alá vont személyek jogának megfelelő érvényesülését. Ennek alapján ugyanis a sürgősségi beszállítástól számított 96 órán belül írásba foglalt, indokolással ellátott, a beszállítás és a kényszergyógykezelés szükségességéről rendelkező elsőfokú határozatnak kell születnie. A jelentés kiemeli, hogy a megkeresésre adott válaszában mind a miniszter, mind az OBH illetve rajta keresztül a Kúria elnöke egyetértett abban, hogy szükséges lenne az egészségügyről szóló törvény pontosítása. A miniszter a javasolt korrekciókat a helytelen jogértelmezés kiküszöbölése érdekében tartaná lényegesnek, a Kúria elnöke a garanciális eljárási jogok erősítené meg. A válaszokból ítélve tehát szükséges a jogszabály-módosítás valamennyi érintett szerv előzetes egyeztetésén alapuló előkészítése. Az alapvető jogok biztosa ezért felkérte az igazságügyi minisztert, hogy – a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) bevonásával – készítse elő az egészségügyről szóló törvény olyan módosítását, amely megteremti a nemperes eljárásra vonatkozó szabályok világos jogértelmezésen alapuló, egységes alkalmazásának feltételeit.

A biztos hangsúlyozta, hogy a pontosítással párhuzamosan szükséges felmérni a módosítás hatásait is, különös tekintettel az esetlegesen biztosítandó további tárgyi és személyi feltételekre. Az ombudsman ezért javasolta az OBH elnökének, hogy fontolja meg egy olyan átfogó vizsgálat elrendelését, amely kiterjedne a sürgősségi beszállítás indokoltságának bírói megállapításához kapcsolódó eljárási gyakorlatra (különös tekintettel az ünnepnapokra, munkaszüneti napokra), és ehhez kapcsolódóan a határidők betartásához szükséges személyi, valamint tárgyi feltételek meglétének áttekintésére. A miniszter a javasolt korrekciókat a helytelen jogértelmezés kiküszöbölése érdekében tartaná lényegesnek, a Kúria elnöke a garanciális eljárási jogok erősítené meg. A válaszokból ítélve tehát szükséges a jogszabály-módosítás valamennyi érintett szerv előzetes egyeztetésén alapuló előkészítése. Az alapvető jogok biztosa ezért felkérte az igazságügyi minisztert, hogy – a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) bevonásával – készítse elő az egészségügyről szóló törvény olyan módosítását, amely megteremti a nemperes eljárásra vonatkozó szabályok világos jogértelmezésen alapuló, egységes alkalmazásának feltételeit.

A biztos hangsúlyozta, hogy a pontosítással párhuzamosan szükséges felmérni a módosítás hatásait is, különös tekintettel az esetlegesen biztosítandó további tárgyi és személyi feltételekre. Az ombudsman ezért javasolta az OBH elnökének, hogy fontolja meg egy olyan átfogó vizsgálat elrendelését, amely kiterjedne a sürgősségi beszállítás indokoltságának bírói megállapításához kapcsolódó eljárási gyakorlatra (különös tekintettel az ünnepnapokra, munkaszüneti napokra), és ehhez kapcsolódóan a határidők betartásához szükséges személyi, valamint tárgyi feltételek meglétének áttekintésére.

(forrás: MTI-OS)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés