2020. április. 03., péntek - Buda, Richárd, Múzsa.
hirdetés
hirdetés

Antidiabetikummal kivédhető a vetélés?

A PharmaOnline szerint a DDP-4 gátló szitagliptin hozzájárul ahhoz, hogy a méhnyálkahártya mezenchimális őssejtjeinek a száma növekedjen, ilyen módon csökkentve egy későbbi vetélés kockázatát.

hirdetés

A 2-es típusú diabétesz kezelésében szerepet kapó antidiabetikumnak, a DPP-4 gátló szitagliptinnek a jövőben bővülhet az indikációs köre; a rendelkezésre álló eredmények alapján ugyanis lehetséges, hogy a szitagliptin hozzájárulhat a vetélés kivédéséhez.

Az ismétlődő vetélés hátterében a méhnyálkahártya mezenchimális őssejtjeinek (eMSC) a hiánya is állhat, derült ki korábbi kutatásokból. Az őssejtek számának a növekedését elősegítő hatóanyagok tehát alkalmasak lehetnek az újabb vetélések kivédésére. Egy 38 nő bevonásával végzett vizsgálatban azt találták, hogy a DPP-4 gátló szitagliptin elősegíti azt, hogy az embrió számára kedvező, őssejtekben gazdagabb környezet alakuljon ki a méhben.

A vizsgálatba bevont 38 nem diabéteszes nő (18 és 42 év közöttiek) korábban átlagosan már 5 vetélésen esett át. A nők három menstruációs cikluson keresztül részesültek vagy orális placebo vagy orális  szitagliptines (100 mg/nap) kezelésben. Mind a kezelést megelőzően, mind annak befejeződése után méhbiopsziát követően vizsgálták azt, hogy mennyi őssejt található a méhben, írja a lap.

Forrás: 123rf
Forrás: 123rf

A szitagliptines kezelés hatására az őssejtek száma – a kiindulási állapothoz képest  átlagosan 68 százalékkal emelkedett. A placebo-kezelést kapók körében nem lehetett szignifikáns pozitív változást kimutatni.

A szitagliptines kezelés további kedvező hatásaként a „stresszes” deciduális sejtek számának a felére csökkenése említhető. Az embriót körülvevő deciduális sejteket ugyanis az említett őssejtek védik a stressz- és gyulladásos reakcióktól.

Előbbiek mellett, a szitagliptines kezelés kedvező mellékhatásspektrumúnak bizonyult.

Az utánkövetés során kiderült, hogy a szitagliptinnel kezelt nők közül 8-nak egészséges gyermeke született, 1 esetben genetikai rendellenesség miatt kellett a terhességet megszakítani és 3 vetélés történt. A placebo-ágon 7 élveszületés és 6 vetélés történt.

A kutatók óva intenek: bár az első eredmények reményre adnak okot, nagy esetszámú klinikai vizsgálatokra van szükség annak a kiderítésére, hogy a szitagliptin igazoltan hatásos-e a többszöri vetélésen átesett nőknél egy újabb vetélés kivédésére. A kutatók szerint ez korántsem 100 százalék, ugyanis a vetélésnek – az őssejtek alacsony számán kívül – egyéb okai (pl. genetikai) is lehetnek.

Azt is vizsgálni kell, hogy a szitagliptines kezelésnek milyen hatása van a későbbiekben bekövetkező terhesség lefolyására. Továbbá, az sem tisztázott, hogy csak a szitagliptinhez rendelhető-e a kedvező hatás, vagy pedig egy hatástani csoportra jellemző hatásról van szó, azaz az valamennyi DPP-4 gátlónál fellép.

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!