2022. június. 30., csütörtök - Pál.

A vérplazma jelentősége

Egy egészséges szervezetnek a plazmaadás nem jelent megterhelést, így hazánkban egy donornak évente 45 alkalommal megengedett a plazmaadás – ez csaknem heti 1 alkalom. Az egészséges szervezet ugyanis könnyen képes pótolni a vérplazmát, amelynek 92%-a víz. Az egészséges szervek (pl. máj) gyorsan képesek a vérplazma fehérjéinek pótlására – nyilatkozta a Medicalonline.hu-nak Dr. Boda Zoltán, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet emeritus professzora.

Miért van szükség vérplazmára?

A vérplazma nagyszámú olyan fehérjét tartalmaz, amelyeket ma sem tudunk más úton – például rekombinált technikával – előállítani, csak a vérplazmában található meg és onnan nyerhető ki. Ilyen fehérjéket használunk ritka betegségekben (pl. TTP=thrombotikus thrombocytopeniás purpura, Moschcowitz-szindróma), de minden szeptikus állapotban szükség lehet rá, csecsemőkortól felnőttkorig. Balesetekben, égési sérülések esetén használata nélkülözhetetlen.

Magyarországon kb. 50 centrumban lehet plazmát adni, évente 45 alkalommal, tehát szinte hetente.

Milyen gyógyszerek készülnek belőle?

A vérplazma teljes anyagát tartalmazza az FFP=friss fagyasztott plazma, amiből albumint, immunglobulinokat, véralvadási faktor koncentrátumokat állítanak elő.

Milyen betegségeket lehet kezelni a vérplazma alkotóelemeivel?

A friss fagyasztott plazmát, az FFP-t nagy mennyiségben használjuk TTP-ben. Itt a szokásos dózis 50 ml/kg, tehát egy 70 kg-os betegnek napi 3,5 liter friss fagyasztott plazmára van szüksége. A Moschcowitz-szindrómás betegben egy enzim ellen antitest képződik. Az enzim neve ADAMTS-13, és ez az enzim a Willebrand fehérje nagy multimereit lebontja. Ha az ellene képződő antitest a működését gátolja, a nagy multimerek a keringésben maradnak, és thrombocyta-thrombusok kialakulását eredményezik elsősorban az agy kapillárisaiban és kisartériáiban, ami súlyos idegrendszeri tüneteket, eszméletvesztést okoz. A betegséget plazmacserével gyógyítjuk, ezzel eltávolítjuk az antitesteket és friss ADAMTS-13-at viszünk a betegbe. Fiatal orvoskoromban ezek a betegek mind meghaltak, plazma adására akkor nem került sor, nem ismertük az ADAMTS-13-at. Ma a betegek >90%-a meggyógyul.

Az albumin volumennövelő hatása jelentős. Súlyos traumák, égésbetegségek, akut vérvesztés terápiájaként is adják. Súlyos májbetegségekben alacsony lehet az albuminszint, pótlása ilyen esetekben is indokolt. Posztoperatív állapotokban is szükség lehet volumennövelésre, ekkor is kiváló az 5%-os humán albumin alkalmazása.

Fontos alkotóelemek az immunglobulinok. Intravénás immunglobulin (IVIG) adására kerül sor például ITP-ben, akkor, ha a thrombocytopenia súlyos, életet veszélyeztető, vagy műtét (splenectomia) indokolt. Ilyen esetekben két egymást követő napon 1 g/kg IVIG adására kerül sor, amely a vérlemezkeszámot hatásosan és gyorsan emeli, s így lehetőség nyílik az életmentő műtét elvégzésére. Sajnos, a készítmény drága, és a kórházi gazdálkodás nem ritkán a kívánthoz képest aluldozírozásban nyilvánul meg. Az IVIG vérlemezkeszámot emelő hatása átmeneti, de a szükséges műtét időtartamában biztosan hatásos. Az immunglobulinok antitesteket tartalmaznak, használatuk szeptikus állapotokban nem nélkülözhető (pl. sebészeti és gyermekgyógyászati intenzív osztályokon).

Az FFP-ből kettős vírusinaktiválás (hő és kémiai /solvens-detergens/) után véralvadási faktorkoncentrátumok készíthetők. A véralvadási faktorkoncentrátumok közül a legnagyobb piaci súlya a FVIII és FIX koncentrátumoknak van, melyek a haemophilia-A, illetve a haemophilia-B kezelésére valók. További készítmény a PCC, azaz a prothrombin komplex koncentrátum, amely az FX hiányos betegek kezelésére, valamint a kumarinkezeltek vérzéses szövődményeire a leginkább alkalmas. FFP-ből készül a FEIBA (factor eight inhibitor bypassing activity), amely a veleszületett vagy szerzett inhibitorral rendelkező haemophiliás betegek kezelésére alkalmas. A Willebrand-betegség kezelésére használjuk a Haemate-P és a Wilate faktorkoncentrátumokat, amelyek szintén FFP-ből készülnek. Az FI (fibrinogen) pótlására, FXIII hiány esetére és antithrombin-III deficit fennállása esetén használható készítményt is állítanak elő plazmából.

Már az említett kezelési területek alapján is érzékelhető, hogy milyen nagy szükség van az emberi plazmára, és mennyire fontos, hogy minél többen adjanak plazmát. De számos kutatás folyik jelenleg is azzal a céllal, hogy bővüljenek a vérplazma felhasználási lehetőségei.

Plazmaadás előtt milyen egészségügyi vizsgálatokra van szükség?

Plazmaadás előtt a plazmaközpont orvosa megvizsgálja a donort, kikérdezi a szociális helyzetéről is (van-e lakhelye, nem olyan környéken lakik-e, ahol sok hepatitis pozitív eset fordult elő), illetve egy részletes kérdőív kitöltése is szükséges, amely a donor egészségi állapotával kapcsolatos kérdéseket tartalmaz.

Vérvételre is sor kerül, a laboratóriumi vizsgálatok során a következőket nézik: vérkép, total protein, immunglobulin, hepatitis (A-, B- és C), HIV, indirekt Coombs-teszt. Továbbá a donor testsúlya 50 és 150 kg között kell, hogy legyen, a donor nem lehet 18 évesnél fiatalabb és 60 évesnél idősebb. Csak egészséges felnőttek adhatnak plazmát.

Milyen rendszeresek a vizsgálatok?

Vérképvizsgálatra minden plazmaadás előtt sor kerül, total protein minden alkalommal és immunglobulin-meghatározás minden 5. plazmaadás alkalmával szükséges, ezzel is védve a donor egészségét.

Hogyan történik a plazmaadás?

Az orvosi vizsgálat és a negatív laboratóriumi eredmények birtokában történhet a plazmaadás, plazmaferetizáló gép segítségével. A gép a teljes vérből a sejtes elemeket (vörösvérsejt, fehérvérsejt, vérlemezke) különválasztja, s ezt a donor azonnal visszakapja. Egy alkalommal 6-800 ml plazma levétele történik. A friss plazma alvadását citráttal kell gátolni, ugyanis, ha plazmaalvadék képződik a friss plazmában, az már alkalmatlan a további feldolgozásra.

A plazma levételét követően a donor 500 ml fiziológiás konyhasóoldatot kap infúzió formájában, ami azonnali volumenpótlást jelent, de ezen felül szájon át is történik folyadékpótlás.

Egy egészséges szervezet hogyan reagál a plazma levételére, mi történik a donor szervezetében, miként regenerálódik?

Egy egészséges szervezetnek a plazmaadás nem jelent megterhelést, a  szervezet könnyen képes pótolni a vérplazmát, amelynek 92%-a egyébként víz. Az egészséges szervek (pl. máj) pedig gyorsan képesek a vérplazma fehérjéinek pótlására.

A donor szervezete számára milyen kockázatot jelenthet a plazmaadás?

Egy egészséges szervezetre 6-800 ml vérplazma adása semmiféle kockázatot nem jelent.

Milyen esetekben kizárt a donáció és miért?

A plazmaadást megelőző vizsgálatokon alaposan megnézik, hogy fennáll-e a plazmaadást kizáró ok. Ilyen okok lehetnek például a fertőző betegségek, a súlyos szív- és érrendszeri betegségek, a vérzékenység bármilyen formája, a súlyos máj- és/vagy veseelégtelenség, a myeloproliferatív betegségek, az autoimmun betegségek, az inzulinfüggő diabétesz, a pszichiátriai betegségek, az alkoholizmus, a daganatos betegségek, a malignus vérképzőszervi betegségek.

Ezek az egészségügyi szűrések védik a donorokat, de ezzel együtt biztosítják azt is, hogy jó minőségű plazmából készülhessenek a rászorulóknak a létfontosságú plazmaalapú gyógyszerek. Egyre nagyobb szükség van ezekre a készítményekre, és fontos lenne növelni a donációk számát. Sokan nem ismerik a plazmaadás lehetőségét, vagy indokolatlanul félnek a kockázatoktól – van tehát mit tennünk ezen a téren is.

cimkék

Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink