2020. augusztus. 04., kedd - Domonkos, Dominika.

A közfinanszírozott ellátásban is részt vesz az Affidea

A koronavírus-járvány után az egészségügy már nem lehet a régi – mondta lapunknak Leitner György. A közfinanszírozott és a magánszektorban egyaránt jelentős kapacitásokkal jelenlévő Affidea Magyarország vezérigazgatóját arról kérdeztük, miként érintette a Covid-19 járvány ezeket a szegmenseket, és hogyan indítják újra szolgáltatásaikat.

hirdetés

Április utolsó napján, a háromnapos hosszú hétvége előtt jelent meg az a miniszteri utasítás, amely elrendelte az egészségügyi ellátás újraindítását. Az Affideát milyen helyzetben érte a fordulat?

Erőteljesen jelen vagyunk a közfinanszírozott ellátásban, kapacitásaink mintegy hatvan százaléka ide összpontosul. A képalkotó diagnosztika területén több mint hárommillió ember ellátásáért felelünk országszerte, míg a magánszektorban a radiológia mellett a szakorvosi konzultáción túl vállalat-egészségügy tevékenységet is folytatunk.

Mindkét szektorban jelentős visszaesést okoztak az elmúlt két hónap veszélyhelyzeti intézkedései. A közellátásban mintegy 30-40 százalékos, míg a magánban 70-80 százalékos hanyatlás volt tapasztalható összességében az esetszámokban. Ennek nyomán mára mindkét területen tetemesre duzzadt a különféle vizsgálatokra várakozó pácienseink száma, akiknek eddig nem tudtunk ellátást biztosítani. Az elmaradást a következő hetekben-hónapokban kell ledolgoznunk annak érdekében, hogy a járványnak a lehető legkevesebb közvetett áldozata legyen, akár életévekben, akár egészségi állapotban mérve. Várjuk újra azokat a pácienseket, akiknek el kellett halasztani a vizsgálatát.

A fő profiljuk a képalkotó-diagnosztika. Ott is hasonló visszaesést tapasztaltak?

Itt 80-20 százalék a közfinanszírozott és a magánkapacitásaink aránya, az egészségbiztosító által térített vizsgálatok számában mintegy 30-50 százalékos visszaesést tapasztaltunk. Az eltérés abból ered, hogy jelen vagyunk például a szegedi járványkórházban CT- és röntgenszolgáltatással, és számos CT- és MR-ügyeletet biztosítunk, így Budapesten ezek hatvan százalékát mi adjuk. Ezek az ellátó helyek gyakorlatilag változatlanul üzemeltek a koronavírus elleni védekezés első szakaszának idején is, a sürgősségi és trauma-ellátásban a második szakaszba lépve sem számítunk változásra. A közfinanszírozott képalkotó-diagnosztikában jellemzően az ivazívabb vizsgálatok vagy az olyan szűrőjellegű vizsgálatok száma csappant meg, mint a mammográfia.

 

Ha már az emlőszűrést említi: a 14 napos szabályt tartották az ellátást korlátozó intézkedések idején is?

A daganatos betegségek diagnosztikája egyértelműen prioritás maradt az elmúlt két hónapban is, ezen a területen nem is tapasztaltunk drasztikus visszaesését, mint másutt. Azt viszont érzékeltük, a COVID időszaktól függetlenül is, hogy a terápia alatt álló daganatos betegek – különösen a főváros egyes területein – nehezebben jutnak hozzá a progressziót ellenőrző vizsgálatokhoz.

A képalkotó-diagnosztikában eddig is meglehetősen hosszúra nyúltak az előjegyzési listák. Hogyan tudják az elmúlt időszakban feltorlódott betegeket ellátni?

A közfinanszírozott ellátásban országosan és általánosan jellemző tetemes előjegyzési lista, ami azonban földrajzilag és modalitásonként is különböző. Vidéken előfordul, hogy 2-3 hónapig kell várni MR-re, a szakrendelőkben ultrahangvizsgálatra szinte lehetetlen hat-nyolc héten belül időpontot kapni. Viszont egy-egy, CT-berendezésekkel jól ellátott körzetben akár egy-két hét alatt diagnózishoz juthat a beteg. Mindennek az az oka, hogy a képalkotó-diagnosztikában jóval kisebb a finanszírozott volumen, mint az ellátási igény, ezért mi 120 százalékon teljesítjük a tvk-t, a túllépést viszont már degresszíven számolja el a társadalombiztosító, a szolgáltatás valós értékének csupán 20-30 százalékáét kapjuk meg. A járványügyi helyzetre tekintettel elvileg átlagfinanszírozást kapnak az intézmények és szolgáltatók, bár sajnos a részletszabályok még nem ismertek. Ilyen paraméterek mellett igyekszünk újraütemezni, átszervezni az elmaradt diagnosztikai vizsgálatokat.

A diagnosztikánál jóval fiatalabb „üzletáguk” a vállalati egészségügyi szolgáltatás. Ez is szünetelt eddig?

A menedzserszűrések, dolgozói egészségprogramok halaszthatóak, azonban a foglalkozás-egészségügyi ellátás az elmúlt hetekben is működő vállalatoknál nem állhatott le, hiszen folyamatosan el kell végezni azokat a fontos vizsgálatokat, amelyek a munkavégzéshez, a munkavállalók egészségvédelméhez kapcsolódnak. Mivel a nagyobb gyárak, termelőüzemek többségében a veszélyhelyzetben is folyik a munka, ezen a területen jóval kisebb volt a visszaesés, mint a többi szegmensben.

Milyen ütemezéssel történik a nyitás a magánszolgáltatásaik esetében?

A napokban zajlik annak tervezése, hogy hogyan tudunk visszaállni egy, a járványhelyzetnek is megfelelő működésre. Öt szakmában a telemedicina segítségével eddig is nyújtottunk szakorvosi szolgáltatást, ezt a kört bővítjük a következő hetekben az elektív ellátások területén is. A közeli jövőben szeretnénk megnyitni a Bankcenterben a gasztroenterológiai központunkat, ahol endoszkópos vizsgálatokat végeznek majd a szakorvosaink. Ez a profilbővítés azért is jelentős, mert a gyomor- és végbéltükrözések gyakorlatilag teljesen leálltak az utóbbi hónapokban az országban, ami pedig nagyon aggasztó, hiszen a második leggyakoribb halálok a daganatos betegségek között a colorectalis carcinoma

A korábbi, korlátozó intézkedéseket feloldó miniszteri utasítás számos esetben rendeli el a páciensek szűrését a különböző beavatkozások előtt. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a minap arról beszélt a Parlamentben, hogy a magánszolgáltatók ezeket a teszteket elvégezhetik saját költségükre, vagy átháríthatják annak árát a betegekre. Önök melyik megoldást választják?

Egyik megoldás sem tűnik életszerűnek, már csak azért sem, mert a PCR-szűrés elérhetősége egyelőre korlátozott az országban. A másik szempont, hogy például egy közeli kontaktussal járó ultrahang vizsgálat esetében, amelynek az ára 20-30 ezer forint, a betegnek vagy a szolgáltatónak még egyszer ugyanennyit kellene kifizetnie a tesztre. Ráadásul az ultrahang diagnosztika az egyik legelterjedtebb alapvizsgálat a röntgenezés mellett, amelyhez a közellátásban is nehezen jutnak hozzá a betegek. Úgy vélem, hogy a fertőzés kivédésére vannak más, a kockázatot nagy arányban mérséklő eszközök, mint például a védőfelszerelés. Egyébként a kötelező, általános tesztelést éppen most oldották fel a fogászatokon, ahol egy kérdőív kitöltése után az alacsony kockázatú betegeket ellátják. Az ultrahang vizsgálaton kívül néhány invazív képalkotó-diagnosztikai beavatkozást érint ez a rendelkezés, ahol viszont valóban indokolt lehet a beteg előzetes tesztelése. De egyébként az elmúlt két hónapban meglehetősen nagy tapasztalatot szereztünk a telefonos előszűrésben, mind a közfinanszírozott, mind pedig a magánellátás területén.

Az előszűrésen, vagy az ellátás során az állami protokollt követték, vagy hoztak saját, az ellátásbiztonságot növelő intézkedéseket?

A legszigorúbban igyekeztünk eljárni, és inkább bővítettük az ajánlásokat. Az elsők között vezettük be, hogy a várótermeinkbe nem jöhettek be a beteggel a hozzátartozók, kísérők, ritkítandó páciensek, és így a kontaktusok számát. Egyébként az Affideánál már január második felében megalakult a járványügyi kríziscsapatunk.

Januárban?! Még nem is volt járvány Magyarországon!

Az Affidea Group Európa-szerte 16 országban van jelen, a nemzetköziség előnye a rapid információcsere, valamint a jó gyakorlatok gyors továbbadása az cégen belül.

Milyen gyakorlatokat vettek vagy vennének át?

Számos Affidea-országban áll már a páciensek rendelkezésére a telemedicina-szolgáltatás, vagy a home care, amikor a betegnek nem kell bemennie a rendelőbe, kórházba, hanem az egészségügyi személyzet megy a lakására. Ez például egy olyan vonal, amit külföldről próbálunk ellesni, és esetleg elindítani idehaza is.

A koronavírus-járvány a magyar jogalkotót is lépéskényszerbe hozta, és nálunk is megszületett telemedicina rendelet, megteremtve a távkonzultáció jogszabályi lehetőségeit.

Mi már nagy tapasztalattal rendelkezünk ezen a téren, hiszen évek óta működtetjük a teleradiológiai hálózatunkat, leleteink egyharmada távleletezéssel készül. Ez jó néhány állami, radiológus hiánnyal küszködő intézmény számára jelenthet megoldást a jövőben, az Affidea távleletezésben, teleradiológiában tud szolgáltatást biztosítani számukra.

Tavaly hatalmas modellváltás kezdődött az Affideánál, a magánellátások arányának növelése mellett a szolgáltatási paletta bővült a járóbeteg-szakellátással, a foglalkozás-egészségüggyel, és az elmúlt két év során több szolgáltatót is felvásároltak. A járvány miatt erősen megcsappanó kereslet nem ingatta meg a profil- és vállalkozásbővítésbe vetett hitüket?

A két akvizíció világos stratégia mentén zajlott, ezek eredményeként komplex magán-egészségügyi szolgáltatást kínálunk pácienseinknek, ami magában foglalja a szakellátást, valamint a labor- és képalkotó-diagnosztikai vizsgálatokat. A cégcsoport nyolc centrumot működtet a fővárosban.

A hazai magánegészségügy már a Covid-19 járvány előtt is elkezdett koncentrálódni, és bár még mindig sokszereplős a piac, úgy tűnik, hogy a pandémia ellenére töretlen marad az az irány, amelynek során a nagyobb cégek felvásárolják a kisebbeket. A kis- és közepes méretű, többszakmás komplexumok lehet, hogy nehezen vészelik át ezt a mostani időszakot, ami ugyancsak az eddigi trendeket erősíti. A koronavírus-járvány várhatóan tovább növeli a társadalom egészségtudatosságát, így a szolgáltatásainkra is nagyobb igény mutatkozik majd.

És milyen lesz a közellátás a járvány után?

Európa-szerte arra a felismerésre jutnak a kormányok, hogy többet kell költeniük az egészségügyre. Bár Magyarország az elmúlt húsz évben ebben nem jeleskedett, de van esély arra, hogy a járvány lecsengésével nálunk is nőni fognak az állami kiadások, legalább a készenlét megerősítésére, hogy egy hasonló pandémia ne érje felkészületlenül az ellátórendszert.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón úgy fogalmazott, a magán-egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó korlátozásokat elsősorban annak érdekében oldják fel, hogy tehermentesíteni tudják a közegészségügyet. Felkészültek rá?

A köz- és magánellátásnak is megvannak a saját erősségei, amelyek nem feltétlenül fednek át, ám jól ki tudnák egymást egészíteni. Egy megfelelő szabályzó- és finanszírozási rendszer mellett a két szektor építeni tudna egymásra, ugyanakkor tehermentesíteni is a másikat; és nem csak a Covid-19 időszakában. Mi 2011-ben nyitottuk az első magán képalkotó-diagnosztikai központunkat, ma már százezres nagyságrendben végezzük azokat a vizsgálatokat, amelyek így nem terhelik a közfinanszírozott rendszert. Ugyanakkor progresszivitásban a magánszolgáltatók – talán egy-két terület kivételével – nem tudják és nem is akarják elérni azt a professzionális szintet, ami az állami kórházakban rendelkezésre áll, mert az nem az ő kompetenciájuk.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!