hirdetés
2019. december. 06., péntek - Miklós.
hirdetés

A HbA1c-szint és a szívelégtelenség kockázata cukorbetegek körében

A cukorbetegség a szívelégtelenség független kockázati tényezője. Az American Heart Associationnak a szívbetegség besorolására alkalmas klasszifikációs rendszere A stádiumúnak tekinti azokat az eseteket, melyekben diabétesz van jelen (olyan betegek, akiknél nagy a szívelégtelenség kialakulásának kockázata). Az obszervációs vizsgálatok némelyike – de nem mindegyike – azt jelzi, hogy a glykaemiás kontroll mértéke fordított arányban áll a szívelégtelenség előfordulásának esélyével cukorbetegek körében.

hirdetés

Több nagy véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálat (RCT, randomized controlled trial) adós maradt annak a hipotézisnek az igazolásával, hogy a szoros glykaemiás kontroll csökkentheti cukorbetegeknél a szívelégtelenség előfordulási valószínűségét. A fentiek fényében továbbra is sürgős szükség van újabb obszervációs vizsgálatokra, tekintettel arra, hogy az RCT-k nem hoztak konkluzív bizonyítékokat.

A mostani vizsgálat célja az etnikumspecifikus összefüggések elemzése volt a különböző kiindulási és utánkövetési glikált hemoglobin- (HbA1c) szintek és a szívelégtelenség kockázata között afroamerikai és fehér bőrű cukorbetegek esetében.

 

Betegek és módszerek

A LSU Hospital-Based Longitudinal Study (LSUHLS) nevű vizsgálatban 29627 diabéteszes beteg (12446 fehér bőrű és 17181 afroamerikai) vett részt. A betegek életkora 30 és 94 év közé esett, kórelőzményükben nem szerepelt coronaria-betegség vagy szívelégtelenség, és teljes körűen rendelkezésre álltak a kockázati tényezőkre vonatkozó adatok. A számítógépes kórházi regiszterből az alábbi információkat gyűjtötték ki: cukorbetegség kórismézésekor fennálló életkor, nem, etnikai hovatartozás, családi jövedelem, dohányzási szokások, egészségbiztosítás típusa, testtömegindex (BMI, body mass index), vérnyomás, LDL-koleszterin, HbA1c, becsült glomeruláris filtrációs ráta (eGFR), kórelőzményben szereplő alvási apnoe és szívbillentyű-betegség, gyógyszerszedés a diabétesz diagnosztizálása előtti fél évben és az utánkövetés során (vérnyomáscsökkentők, koleszterinszint-csökkentők, antidiabetikumok).

Az utánkövetési információkat a LSUHLS kórházi és ambuláns adatbázisából nyerték. A szívelégtelenség klinikai kórismézését követően minden beteg esetében echokardiográfiával erősítették meg a diagnózist, illetve elvégezték a szívelégtelenség besorolását (ejekciós frakció [EF] ≤40% vagy ˃40%) és a besorolás alapján felállították a terápiás tervet. A vizsgálat elsődleges végpontja a szívelégtelenség diagnózisa volt. Ezt követően validációs vizsgálatra került sor 4380, szívelégtelenségben szenvedő résztvevő bevonásával.

 

Eredmények

Az átlagosan 6,5 éves utánkövetés során 5089 főnél (2229 fehér és 2860 afroamerikai betegnél) alakult ki szívelégtelenség. A befolyásoló tényezők szerinti további korrekciót követően szignifikáns pozitív korreláció igazolódott a HbA1a értéke és a szívelégtelenség kockázata között mind a fehéreknél, mind az afroameriaknál. Amikor a HbA1c-szintet folyamatos változónak tekintették, a kiindulási HbA1c-érték minden 1 százaléknyi emelkedése az afroamerikai csoportban a szívelégtelenség-kockázat 6 százalékos (95%-is megbízhatósági tartomány [CI, confidence interval], 1,04−1,07), a fehér betegek csoportjában 9 százalékos (95% CI, 1,06−1,11) növekedésével társult. Szignifikáns interakció mutatkozott az életkor és a HbA1c között a szívelégtelenség kockázatára. Az incidentális szívelégtelenséggel való összefüggés U alakú görbével írható le (a szívelégtelenség definíciója: szisztolés szívelégtelenség vagy megtartott ejekciós frakcióval kísért szívelégtelenség). Miután kizárták az elemzésből azokat a betegeket, akiknél az utánkövetés első két évében diagnosztizáltak szívelégtelenséget (n = 1370), továbbá a tiazolidindionnal kezelt betegeket (n = 4099), a szívelégtelenség többváltozós korrigált kockázati arányai összefüggést mutattak a különféle kiindulási HbA1-szintekkel. Amikor az utánkövetés alatt további elemzéseket végeztek az aktualizált HbA1c-átlagérték alkalmazásával, akkor csaknem ugyanazokat a pozitív korrelációkat észlelték a kiindulási HbA1c-szintek és az aktualizált HbA1c-átlagértékek, illetve a szívelégtelenség kockázata között mind a fehér bőrű, mind pedig az afroamerikai diabéteszes betegek csoportjában.

 

Következtetések

A vizsgálat pozitív összefüggést igazolt a kiindulási és utánkövetési HbA1c-értékek és a szívelégtelenség kialakulásának valószínűsége között, az etnikai hovatartozástól függetlenül. Mivel nem állnak rendelkezésre véletlen besorolásos intervenciós vizsgálatokból származó meggyőző bizonyítékok, a mostani kutatás további epidemiológiai megerősítéssel szolgál arra, hogy a glükózcsökkentő stratégiák alkalmasak lehetnek a szívelégtelenség előfordulásának csökkentésére a cukorbetegek körében.

(Forrás: Zhao W, et al. HbA1c and heart failure risk among diabetic patients. J Clin Endocrinol Metab. 2014;99:1−5.)

hirdetés

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés