2022. május. 26., csütörtök - Fülöp, Evelin.
hirdetés
hirdetés

A gyógyszerek idegrendszeri hatásait vizsgáló tanulmány jelent meg

A rangos Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány bemutatja azt az új eljárást, amelynek segítségével nanométeres pontossággal mérhető a gyógyszerek kötési helye az idegsejtek felületén.

A rangos Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője dr. Prokop Susanne, a Semmelweis Egyetem doktorandusz hallgatója. A publikáció egy szuperrezolúciós mikroszkópos eljárást mutat be, amelyben fluoreszcens molekulák segítségével nanométeres pontossággal lehet mérni a gyógyszerek kötődését a sejtek felszínén. Az új módszernek a FarmakoSTORM nevet adták, amely a STORM (sztochasztikus optikai rekonstrukciós mikroszkópia) szuperrezolúciós mikroszkópos eljáráson alapul. Ezzel lehetővé válik a gyógyszerek hatásmechanizmusának pontosabb megismerése is. Az eljárás továbbá segít megérteni azt is, hogy a több mint százféle idegsejt-típus közül egy idegrendszeri betegség esetében melyik játszik szerepet egy gyógyszer hatásainak vagy mellékhatásinak kialakulásában. Ennek igazolására Prokop Susanne doktorandusz hallgató és dr. Vámosi Márton, a Semmelweis Egyetem hatodéves orvostanhallgatója megvizsgálták a cariprazine gyógyszer kötődési mintázatát az agyban.

Forrás: KOKI-TTK/Semmelweis Egyetem
Forrás: KOKI-TTK/Semmelweis Egyetem

A Richter Gedeon gyógyszergyár által fejlesztett cariprazine a legújabb sikertörténet a pszichiátriai betegségek, főleg a skizofrénia és a depresszió kezelésében, melynek éves forgalma meghaladja az 1 milliárd dollárt. Kísérleteik során felfedezték, hogy a cariprazine legnagyobb mértékben a Calleja-szigetek nevű agyterület szemcsesejtjeihez kötődik. Ezekről a sejtekről szinte semmi nem lehet tudni – a Semmelweis Egyetem hallgatóinak eredménye azért is jelentős, mert egy új sejttípus pszichiátriai jelentőségére világít rá – emelte ki dr. Katona István, az ELKH KOKI Molekuláris Neurobiológiai munkacsoportjának vezetője.

A Nature Communications-ben megjelent tanulmány az ELKH KOKI Lendület Molekuláris Neurobiológiai Kutatócsoportjának (vezető: dr. Katona István) és az ELKH Természettudományi Kutatóintézet Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának (vezető: dr. Keserű György) együttműködéséből született. A kollaborációban részt vettek a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének, valamint a leideni és a cataniai egyetemnek a kutatói is. A tudományos munka oktatási hátterét a Semmelweis Egyetem Doktori Iskola és a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet közös doktori képzése teremtette meg. Az évtizedek óta tartó sikeres kapcsolat eredménye hogy a fiatal kutatók olyan elméleti és módszertani tudást sajátíthatnak el, amellyel a világ legrangosabb újságjaiban jelenhet meg első tudományos eredményük. Ez az ugródeszka egész pályafutásukra kihat – mutatott rá dr. Katona István. A Lendület Molekuláris Neurobiológiai Kutatócsoportban Prokop Susanne már a nyolcadik olyan fiatal, aki Nature Indexben rangsorolt tudományos újságban mutathatja be doktori munkájának eredményét.

A kutatásokat az NKFIH Élvonal pályázata, a Nemzeti Agykutatási Program és a Semmelweis Egyetem EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00009 kódszámú programja támogatta.

Prokop S., Ábrányi-Balogh P., Barti B., Vámosi M., Zöldi M., Barna L., Urbán G.M., Tóth D. A., Dudok B., Egyed A., Deng H., Leggio G.M., Hunyady L., van der Stelt M., Keserű G. M. és Katona I. (2021). PharmacoSTORM nanoscale pharmacology reveals cariprazine binding on Islands of Calleja granule cells.  Nature Communications 12, 6505.

(forrás: Semmelweis Egyetem )
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

A még lektorálatlan tanulmányokat közzétévő Medrxiv portálon megjelent egy japán tanulmány, amely szerint az omikron után jóval ritkább a poszt-COVID szindróma előfordulása, mint a korábbi variánsok esetében.

A Magyar Tudományos Akadémia székháza ad otthont Budapesten a 2022-es Sclerosis Multiplex Világnapnak május 28-án.