hirdetés
2019. január. 23., szerda - Zelma, Rajmund.
hirdetés

Az allergia oki kezelése egyelőre nem megoldott

142 milliárd euró lenne megtakarítható

Az Európai Allergia és Klinikai Immunológia Akadémia az idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Előrejelzésük szerint 2025-re a lakosság több mint fele szenved majd valamelyik típusú allergiás betegségben. Az Aerobiológiai csoport jelentése szerint a legfontosabb tényezők: a klímaváltozás és a globalizáció, valamint az egyes országokban tapasztalható sajátosságok – mondta a Medical Tribune-nek prof. dr. Zeher Margit, a DE ÁOK Klinikai Immunológiai Tanszék vezetője, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnöke.

hirdetés

Hogyan látja az allergiás betegségek jelentőségét?

Az allergiás betegségek közé az allergiás rhinoconjunctivitist, az ételallergiákat, az allergiás asthmát és az atopiás dermatitist soroljuk. Ezek közül a leggyakoribbak a pollen és háziporatka kiváltotta betegségek. Európában 150 millió ember szenved allergiás rhinitisben. Az Európai Allergia és Klinikai Immunológia Akadémia az idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Előrejelzésük szerint 2025-re a lakosság több mint fele szenved majd valamelyik típusú allergiás betegségben. Az Aerobiológiai csoport jelentése szerint a legfontosabb tényezők: a klímaváltozás és a globalizáció, valamint az egyes országokban tapasztalható sajátosságok.

Az allergiás betegségek gyakoriságuk miatt népegészségügyi jelentőségűek. A hatékony prevenció elengedhetetlen a betegségek számának növekedésében. Becslésük szerint, ha az európai betegeket költséghatékonyan kezeljük, úgy ez 142 milliárd euró éves megtakarítást jelenthet.

Melyek a legfontosabb elemei az allergiás betegségek felismerésének és kezelésének?

A legfontosabb, hogy a beteg időben, korán kapjon korrekt diagnózist. Mivel a legtöbb pollen megjelenése, koncentrációja monitorozható, így még a tünetek kifejlődése előtt lehetőség van a kezelés megkezdésére.

Az allergológiai szakrendeléseken sok a beteg, az orvosok leterheltek, a várakozási idő hosszú lehet. Segítenek ezen a közelmúltban a gyógyszertárakban megjelent, a betegek által használható gyorstesztek?

A gyorstesztek egy-egy allergénnel történt hiperszenzitizációt mutatnak ki. Ha a beteg több allergénre mutat túlérzékenységet, akkor több tesztet is meg kell vásároljon. Ha a beteg ki tudja választani, hogy a tünetei alapján mire gyanakszik, és „laborosnak áll”, akkor a teszt alkalmas lehet az allergia lehetőségének felvetésére. Ezt követően mindenképpen allergológiai szakrendeléshez kell fordulnia, tehát az anamnézis és a gyorsteszt együttesen irányítják a beteget. Hátránya a szakrendeléseken használatos „allergiapanelekkel” szemben, hogy nem kereső jellegű, ahol esetleg több allergénnel szembeni túlérzékenység is kimutatható. Várhatóan ezek a tesztek nem csökkenteni, hanem emelni fogják a szakrendelésre váró betegek számát. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a gyorsteszt eredménye alapján nem javasolt, hogy a beteg vény nélkül is kapható allergiaellenes szert kezdjen el használni.

Említette professzornő, hogy vannak olyan betegek, akik poliszenzibilizáltak, tehát több allergénre is van túlérzékenységük. Hogyan lehet ezt kimutatni?

Ahogy említettem, a szakrendelőben használatos „kereső” típusú tesztek alkalmasak erre. Feltétlenül meg kell említenem, hogy a betegek egy részében keresztallergiák is előfordulnak. Ennek kimutatására a komponensalapú diagnosztika alkalmas. Magyarországon jelenleg az allergia in vitro és in vivo vizsgálata az adott fehérje teljes natív vagy tisztított allergénjére történik. A valódi allergia és a keresztreakciók (keresztallergia) elkülönítése az allergén nagy rizikójú és kis rizikójú komponensei ellen termelődött specifikus IgE kimutatásával lehetséges. Erre több módszer is van forgalomban, de itthon ezek rutinszerűen sajnos még nem érhetők el. A teszteknek prognosztikai jelentősége is van, például információt ad az allergia kinőhetőségével kapcsolatban, az ételallergiásoknál helyettesítheti a standardnak számító ételterhelést, eldöntheti a diéta szigorúságának fokát. A légúti allergiásoknál az oki terápiának számító immunterápia tervezésekor döntéstámogató szerepe van.

Az allergiaellenes szerek nem gyógyítják meg a betegséget, csak a tüneteket enyhítik. Van valami reményük az allergiásoknak, hogy örökre megszabadulhassanak a betegségüktől?

Az allergia oki kezelése napjainkban általában, valamennyi allergiás betegségre nézve nem megoldott. A légúti allergiás betegek esetében oki kezelésnek számít az immunterápia, melynek során a betegséget kiváltó allergén ellen az immunrendszer toleranciát fejleszt ki. A kezelés hosszadalmas, precizitást és türelmet igényel a betegtől és a kezelőorvostól egyaránt. Sikeres kezelés esetén az allergia évekre megszűnhet.

A betegek sokat hallanak a biológiai terápiákról, ezektől a készítményektől várják a megoldást. Van ezekben a várakozásokban realitás?

A biológiai terápiákról általánosságban elmondható, hogy az egyes betegségek kialakulásában kulcsszerepet játszó „lépések” kiiktatására alkalmasak. Szokták ezeket célzott terápiáknak is nevezni. Az allergiás asthma súlyos, nem kontrollált formájában kiegészítő kezelésként hazánkban is adható anti-IgE készítmény. Természetesen kipróbálás alatt állnak más gyógyszerek is, így mindenképpen bizakodni kell, de jelenleg még óvatos jóslást sem tudnék adni.

Dr. Lipták Judit
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés