hirdetés
hirdetés
2021. április. 22., csütörtök - Csilla, Noémi.
hirdetés

Jelen gyakorlat és új terápiás lehetőségek a fejfájások kezelésében

Intenzív kutatás

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, ami orvoshoz viszi a beteget. A korrekt diagnózis alapján történhet az adekvát terápia alkalmazása. Az intenzív fejfájáskutatás eredményeként az elmúlt évtizedekben több újszerű terápiás megközelítés látott napvilágot, és e folyamat remélhetőleg a jövőben is folytatódik.

hirdetés

A fejfájás az egyik leggyakoribb ok, amivel a beteg orvosához fordul. A panaszok számos tényezőre vezethetők vissza. A Nemzetközi Fejfájás Társaság (International Headache Society, IHS) klasszifikációs rendszere alapján elkülönítünk elsődleges (primer) és másodlagos (tüneti) fejfájás betegségeket. Az elsődleges fejfájás betegségeket típusos tünetek jellemzik, előfordulási gyakoriságuk igen nagy. A másodlagos fejfájás különböző cerebralis és extracerebralis betegségek egyik tünete lehet.

A fejfájásokat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

I. Elsődleges fejfájások

1. Migrén

2. Tenziós típusú fejfájás

3. Cluster fejfájás és egyéb trigemino-autonóm fejfájások

4. Egyéb primer fejfájások

II. Másodlagos fejfájások

5. Traumás eredetű fejfájások

6. Ér eredetű fejfájások

7. Intracranialis (nem ér-) eredetű fejfájások

8. Kémiai anyagok és azok megvonása által okozott fejfájások

9. Fertőzéses eredetű fejfájások

10. A homeosztázis zavarai miatti fejfájások

11. Fejfájások és arcfájdalmak a koponya, nyak, szem, fül, orr, orrmelléküregek, fogak és szájüreg betegségei kapcsán

12. Pszichiátriai betegségekhez társuló fejfájások

III. Cranialis neuralgiák, centrális és primer arcfájdalmak és egyéb fejfájások

13. Cranialis neuralgiák és centrális okú arcfájdalmak

14. Egyéb fejfájások, egyéb cranialis neuralgiák és egyéb arcfájdalmak

A fejfájások kezelése

A korrekt diagnózis alapján történhet az adekvát terápia alkalmazása.

Tüneti fejfájások esetén a kiváltó ok, az alapbetegség kezelésével csökkenthető vagy szüntethető meg a panasz.

Az elsődleges (primer) fejfájások kezelése

A migrénes fejfájás terápiája

A migrénes fejfájást visszatérő, lüktető féloldali, közepesen erős vagy erős fájdalom jellemzi, melyet a szokásos napi fizikai aktivitás fokoz, és gyakran kíséri hányinger/hányás és/vagy foto/fonofóbia. Megkülönböztetünk aura nélküli és aurával járó migrénes rohamokat.

Gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre, melyek kombinálhatóak is egymással. A nem gyógyszeres módszerek közé tartozik a migrénes rohamot provokáló faktorok (pl. bizonyos ételek és italok, vörösbor, sajtok, csokoládé) kerülése, valamint különböző pszichoterápiák (pl. autogén tréning, relaxáció, biofeedback).

A gyógyszeres terápia rohamkezelésre és rohammegelőző kezelésre bontható.

A migrénes roham kezelésére nem specifikus szerként minor analgetikumokat, nem szteroid fájdalomcsillapítókat (NSAID) (aszpirin, diclofenac, ibuprofen, naproxen, paracetamol) és antiemetikumokat (domperidon, metoclopramid), valamint ezek kombinációját alkalmazhatjuk.

A migrénes roham ellátásában alkalmazható specifikus gyógyszerek közé tartoznak az ergot származékok (ergotamin és dihidroergotamin), valamint a triptánok. Migrénben hatásos ergot készítmények Magyarországon nincsenek forgalomban. A triptánok szelektív szerotonin- (5HT-1B és -1D) receptoragonisták, ezáltal vazokonstrikciót idéznek elő. Hatásmechanizmusuk magában rejt nem kívánt effektusokat is: így vazokonstrikcióra hajlamosító állapotokban (pl. ischaemiás szívbetegség, angina pectoris, stroke, nehezen beállítható vagy malignus hipertónia) adásuk nem javasolt. Magyarországon jelenleg többféle triptánkészítmény van forgalomban: sumatriptan, eletriptan, zolmitriptan, naratriptan és rizatriptan.

A migrén profilaktikus gyógyszeres terápiájában különböző farmakonok alkalmazhatók, úgymint béta-adrenerg receptorblokkolók (metoprolol, propranolol), kalciumion-csatorna antagonisták (flunarizin), antikonvulzívumok (valproát, topiramát) vagy antidepresszívumok (amitriptilin, venlafaxin), valamint szerotoninreceptor-antagonisták (iprazochrom).

 

A tenziós típusú fejfájás kezelése

E fejfájástípust általában kétoldali nyomó jellegű, szorító vagy feszítő, enyhe vagy közepesen erős fájdalom jellemzi. Epizodikus és krónikus formája ismert.

Itt is alkalmazhatók gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiák.

A nem gyógyszeres kezelés részét képezi a beteg felvilágosítása, a fejfájást provokáló vagy súlyosbító tényezők kiiktatása, továbbá különböző pszichoterápiás és fizikoterápiás módszerek alkalmazása.

A gyógyszeres kezelés akut és megelőző kezelésre bontható. A tenziós fejfájás akut kezelése során minor analgetikumokat és NSAID-okat (pl. aszpirin, aceclofenac, diclofenac, ibuprofen, indometacinum, ketoprofen, naproxen, paracetamol [koffeinnel kombinálva]) adhatunk. A tenziós fejfájásepizódok megelőzésére antidepresszívumok (pl. amitriptilin, clomipramin, fluoxetin, paroxetin, mianserin, fluvoxamin) és izomrelaxánsok (pl. tizanidin) javasolhatók.

 

A cluster típusú fejfájás kezelése

A cluster típusú fejfájás az egyik legelviselhetetlenebb fájdalom. A „cluster” kifejezés a fejfájások csomagban, szériában való megjelenésére utal. A cluster fejfájásra jellemző a szigorúan féloldali, szem körüli, halántéktáji nagyon erős fejfájásroham, melyet jellegzetes vegetatív tünetek kísérnek (azonos oldali szem kivörösödése, könnyedzés, orrdugulás, orrfolyás). A cluster fejfájás lehet epizodikus vagy krónikus. A roham kezelésére ajánlott gyógyszerek: NSAID-szerek, triptánok és 100%-os oxigén inhalációja. A profilaktikus terápiában ergotamin, kortikoszteroidok, valamint verapamil, lítium-karbonát, valproát alkalmazható.

Új terápiás lehetőségek

A primer fejfájások pontos patomechanizmusa nem ismert, így kezelésük sem megoldott. Számos különböző fázisú randomizált klinikai vizsgálat zajlik mind migrénes, mind cluster fejfájás roham-, illetve megelőző kezelésével, mind epizodikus és krónikus tenziós fejfájásokkal kapcsolatban.

A már meglévő hatóanyagok (NSAID-szerek, triptánok) más formulában történő adásával (pl. intranasalis vagy rectalis alkalmazás), illetve a különböző hatásmechanizmusú szerek kombinálásával (pl. triptán+NSAID) kapcsolatban várhatóak a közeljövőben új gyógyszerformák.

A migrénes fejfájásroham kezelésében az orálisan alkalmazható kalcitonin-gén-relációs peptid receptor (CGRP) antagonistáktól (ún. gepántok: olcegepant, telcagepant) várható kedvező hatás, főként azoknál a migrénes betegeknél, akik nem tolerálják a triptánokat. Emellett glutamáterg (AMPA és kainát) receptorantagonistákkal is folynak klinikai vizsgálatok. Ígéretes kutatási programnak tűnik a kinureninek vizsgálata is.

Krónikus migrénben − amikor a migrénes napok száma eléri a havi 15 alkalmat − hazánkban is törzskönyvezésre került a botulinum neurotoxin-A (onabotulinumtoxin-A) injekciós terápia, mely háromhavonta alkalmazható.

Krónikus fejfájásokban (krónikus migrén, krónikus tenziós fejfájás) különböző neuromodulációs technikákat (perifériás idegstimuláció) is tesztelnek.

Az intenzív fejfájáskutatásnak köszönhetően az elmúlt évtizedekben több újszerű terápiás megközelítés látott napvilágot, mely remélhetőleg a jövőben is folytatódik.

Vécsei László
a szerző cikkei

Szok Délia
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink