hirdetés
2019. október. 14., hétfő - Helén.
hirdetés

Listázzák az étrend-kiegészítőket:

Zöld pipát kap vagy fekete bunkót

Senki ne dőljön be annak, ha egy étrend-kiegészítő azt állítja magáról, hogy mindent gyógyít – egyáltalán: gyógyít –, ha azt ígéri, segítségével gyorsan visszanyerjük 16 éves versenysúlyunkat, vagy évtizedekkel korábbi potenciánkat, figyelmeztet dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató főorvosa.

hirdetés

- Sokan szinte gyógyszerként használják az étrend-kiegészítőket, talán emiatt is hallani egyre gyakrabban: jó lenne, ha a jelenleginél alaposabban vizsgálnák meg a forgalomba kerülő termékeket. Nem gondolja, hogy e készítmények kicsit gazdátlanul hánykolódnak az egészségügy és az élelmiszeripar között?

- Ezzel egyáltalán nem értek egyet! Ezek a termékek az Európai Unióban egyértelműen az élelmiszerek közé tartoznak, így nem is uniós elvárás, hogy olyan szigorúsággal vizsgáljuk őket, mint ami például a gyógyszerek esetében szokásos. Az élelmiszeriparban egyébként is kivitelezhetetlen lenne minden egyes termék elemzése. Ez olyasmi, mintha azt várnánk el, hogy nézzük meg a párizsi hatását erre, arra vagy amarra a komponensre. Rendbe is lenne a jelenlegi gyakorlat, ha a gyártók és a forgalmazók annyira felelősségteljesek lennének, mint amennyire – kevés kivételtől eltekintve – nem azok. A különféle rendeletek és szabályok ugyanis pontosan helyre teszik ezt az árucsoportot, amikor kimondják: az étrend-kiegészítők – a nevükben foglaltak szerint –  olyan anyagok, amelyek kiegészítik a normális étrendet, s akkor használjuk őket, ha valami szükséglet áll fenn. A rendeletek alkotói egyúttal azt is megszabták, hogy mit, illetve bizonyos anyagokból mennyit tartalmazhatnak. Ha mindezt betartják, nincs probléma.

- Vagyis a gyártók ellenőrzését kellene szigorítani?

- Ez sem olyan egyszerű, mert a gyártás igen vegyes. Rengeteg áru érkezik az Egyesült Államokból, Kínából, s persze igen jelentős a „helyben”, az unióban gyártott készítmények mennyisége is. Amennyiben az étrend-kiegészítőt az utóbbihoz tartozó országok valamelyikéből importálja a forgalmazó, akkor a feladata lényegében annyiból áll, hogy átcsomagolja, magyar címkével és figyelmeztető felirattal látja el. Nem kis tételről beszélünk, 2013-ban például 22 milliárd forint volt a hazai étrend-kiegészítő piac. Nyilván nem beszélhetnénk ekkora nagyságrendről, ha nem lenne rá kereslet. S még néhány adat a piaci dinamizmus jellemzőjeként: míg 2004-ben összesen 208 étrend-kiegészítőt tartottunk nyilván, ez a szám 2013 végére elérte 13 748-at. Kizárólag tavaly 1601 terméket vettünk nyilvántartásba.

- Az utóbbi mit jelent a gyakorlatban?  Engedélyezést?

- Szó sincs róla! Ezt azért emelem ki, mert az általunk adott nyilvántartási számról a gyártók sok esetben azt állítják, hogy ez az OÉTI engedélyezési száma, s gyakorta még azt is hozzáteszik: terméküket az OÉTI jóváhagyta. Az utóbbi időben igencsak elszaporodtak ezek az állítások. De hogy mást ne mondjak, elkezdték használni a logónkat is. Mindezekről azonban természetesen szó sincs! Olyan nem létezik, hogy az „OÉTI ajánlásával”, mert ilyen ajánlást mi soha, senkinek, egyetlen termékre sem adunk ki! Akadnak cégek, amelyek még a forgalomba hozatal előtt arra kérnek tőlünk választ, hogy adott termékük összetevőit illetően, vagy a címkén szereplő szövegek megfelelnek-e a jogszabályokban foglaltaknak. Erről adhatunk ki szakértői véleményt, vagyis leírhatjuk, hogy adott vitaminból például valóban csak annyi van benne, amennyit az előírások lehetővé tesznek.

- Sok cég él ennek az előkontrollnak a lehetőségével?

- Alig 10 százalékuk, főként a nagyobb vállalkozások.

- Tulajdonképpen mit és hogy ellenőriz az OÉTI?  Mi a teendő, ha valaki Magyarországon forgalomba akar hozni egy étrend-kiegészítőt?

Más kárán tanul az okos...

Az étrendkiegészítő-piac sajátosságai
címmel
március 6-án rendez konferenciát
a MedicalOnline és a PharmaOnline szerkesztősége.

A konferencia
programját és jelentkezési lapját
ide kattintva töltheti le
.

- Az uniós csatlakozás, tehát 2004 előtt még valóban az engedélyezés volt a hivatal feladata, amelynek kiadására egy igen komplex laboratóriumi vizsgálat után került sor. De mint említettem, akkor még  alig kétszáz termék volt a piacon. Az uniós csatlakozással ez megszűnt, helyébe a gyártói és forgalmazói felelősség lépett, amelynek mikéntjét EU-s és hazai rendeletek sora szabályozza. A hazai gyakorlatban a gyártókat, illetve a forgalmazókat bejelentési kötelezettség – notifikáció – terheli. Ezt megtehetik akár a forgalmazás első napján is. Magyarán: reggel nyolckor, amikor nálunk beadják a szükséges, kitöltött dokumentumokat, már kint lehetnek termékeik az üzletek polcain. 

- Ezek szerint létezik egy „ablak” periódus, amikor már megvehető egy étrend-kiegészítő, anélkül, hogy a hivatal tudná, megfelel-e az előírásoknak?

- Sajnos, így igaz. Nagyon szeretnénk, ha lenne olyan jogszabály, amely előírná: harminc nappal a bejelentési kötelezettség teljesítése után lehet csak forgalomba hozni az érintett termékeket. Addigra ugyanis már bőven végeznénk a vizsgálatokkal.

- Ez gyakorlatilag annyit jelentene, hogy hozzáírnának, illetve kicserélnének néhány szót egy jogszabályban. Mi ennek az akadálya?

- Többek között a négy uniós alapelv egyike, az áruk szabad áramlása. Nálunk még csak átmenne egy ilyen módosítás, de az unióban biztos, hogy nem. Az EU tagországai közül még mindig mi kezeljük a legszigorúbban az étrend-kiegészítőket. A legtöbb tagállamban még bejelentési kötelezettség sincs!

Miként zajlik az ellenőrzés?

Átvizsgálva a beadott dokumentumokat, arra keresünk választ, hogy például az adott termékben milyen mennyiségben szerepelnek a vitaminok és ásványi anyagok. Pontosan szabályozott ugyanis a felhasználható minimum és maximum érték. Azt is vizsgáljuk, hogy milyen formában tartalmazza az ásványi anyagokat, s hogy összetevői között szerepel-e úgynevezett új élelmiszer.

- Például?

- Nano részecske vagy az időközben engedélyezetté vált stívia, ami egy természetes cukorpótló. Évekkel ezelőtt alakítottunk egy szakértői bizottságot, amely összeállított egy úgynevezett negatív listát. Ezen több mint háromszáz olyan növény, illetve növényi alkotórész szerepel, amelyeket vagy egyáltalán nem ajánlott felhasználni, vagy csak korlátozott mértékben. Természetesen ezt is ellenőrizzük, mint ahogy azt is, vajon tartalmaz-e a készítmény gyógyszer hatóanyagot. Ez ugyanis szigorúan tilos.

- Mégis előfordult.

- Ebből a szempontból két kritikus termékcsoport van: a fogyasztó- illetve a potencianövelő szerek. A 2010-es szegedi vizsgálat óta, amikor kiderült, hogy a fenti készítmények némelyikében gyógyszerhatóanyagok vannak, e kritikus termékeket kizárólag egy független laboratóriumban végzett vizsgálat dokumentumával fogadjuk be, csak ezzel együtt kerülhet sor a notifikálásukra.

- Mit lépnek abban az esetben, ha már a forgalmazó által benyújtott dokumentumok is komoly szabálytalanságokat mutatnak?

- Az erről szóló jelentést két helyre küldjük meg: a forgalmazónak, illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak. Ez utóbbi továbbítja az adott területen illetékes kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének, amely eljár a konkrét ügyben. Közegészségügyi kockázat esetén ideiglenesen vagy akár véglegesen is megtilthatják a forgalmazást. Végleges kitiltás alá esnek a gyógyszerhatóanyagot tartalmazó étrend-kiegészítők, amelyek most már a gyógyszerhamisítás kategóriájába tartoznak.

- A patikai forgalomból 24 óra alatt kikerül az a gyógyszer, amit valamilyen okból azonnali hatállyal visszavonnak. Mi a helyzet az étrend-kiegészítőknél? Ki ellenőrzi, hogy a tiltás alá esők tényleg lekerültek-e az üzletek polcairól?

- Ugyanaz a szakigazgatási szerv, amelyik szúrópróbaszerűen visszaellenőriz.

- Honnan, kitől értesül az OÉTI arról, hogy valamelyik étrend-kiegészítővel probléma van?

- Például az unión belüli riasztásból. Épp a közelmúltban értesítettek egy olyan termékről, amely a megengedettnél jóval több B vitamint tartalmaz. Sok lakossági bejelentést is kapunk, bár ezek kivizsgálását felettébb nehezíti, hogy a panaszosok általában többféle gyógyszert, sok esetben több étrend-kiegészítőt is szednek, így nagyon nehéz eldönteni, hogy panaszaikat egy adott termék okozza-e vagy sem.

- Előfordult, hogy mégis ki tudták mutatni?

- Igen, bár a vizsgálatot megkönnyítette, hogy az illető semmi mást nem szedett azon a fogyasztószeren kívül, ami végül kórházba juttatta. Visszatérve az eredeti kérdésre: minden év elején összeállítunk egy monitoring tervet, tehát, hogy adott időszakban mit állítunk az ellenőrzés fókuszába. Kialakítottunk egy úgynevezett gyors tesztet, s ha ez nem kívánatos eredményt mutat, részletes laborvizsgálatra kerül sor.

- Akad arra példa, hogy egy adott készítmény külföldön gyógyszer nálunk pedig táplálék-kiegészítő?

- Inkább fordítva. Ez a kérdés egyébként a tápszerek esetében szokott felmerülni. Előfordul, hogy egyes táplálék-kiegészítőket nálunk is szeretnének tápszerként elfogadtatni, ebben az esetben ugyanis csupán öt százalékos forgalmi adó terheli.

- Mire figyeljünk táplálék-kiegészítő vásárlásánál?

- Annak semmiképp se dőljünk be, ha egy termék azt állítja magáról, hogy mindent gyógyít – egyáltalán: gyógyít –, ha azt ígéri, segítségével záros határidőn belül visszanyerjük 16 éves korunkban volt versenysúlyunkat, vagy húsz éves korunk potenciáját. Érdemes felkeresni a honlapunkat, ahol számos egyéb információ mellett zöld pipával jelöljük azokat a termékeket, amelyek bejelentésükkor megfeleltek az előírásoknak, míg a forgalomból kitiltottakat egy csúnya fekete bunkó jelzi.

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink