hirdetés
2019. december. 13., péntek - Luca, Otília.
hirdetés

A szűrőprogramot akár már 2019-ben bevezethetik

Tüdőszűrés helyett evidencia alapú tüdőrákszűrés

Tüdőszűrő állomások helyett evidencia alapú tüdőrákszűrő központokat hoznának létre. Magyarország ugyanis első a tüdőrák halálozásban.

hirdetés

A tüdőrák korai felismerését célzó, Hunchest kutatási programját 2013-ban indította el az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet. Nem véletlenül, hiszen a tüdőrák a legnagyobb esetszámú és mindmáig a legkevésbé gyógyítható daganatos betegség. Különösen igaz ez nálunk, hiszen világelsők vagyunk a férfiak tüdőrák halálozásában, s másodikak a nők esetében: Magyarországon évente 8500-an halnak meg e betegségben. A rossz mutatók oka részben az, hogy a hagyományos tüdőszűréssel csak későn ismerhető fel a daganat, akkor, amikor már az esetek döntő többségében nem lehet operációval segíteni.

A statisztikák egyébként máshol sem túl fényesek, így nem véletlen, hogy világszerte tettek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a betegség korai stádiumban felismerhető legyen. A nemzetközi tapasztalatok szerint a tüdőrák okozta halálozás csökkentését az alacsony dózisú spirál CT vizsgálatok segítségével lehet elérni. Négyszáz paciens vizsgálatát végezték el e diagnosztikai eszközzel a Korányiban a Hunchest program keretében. S bár a nemzetközi adatok szerint 100 vizsgálatra egy felderített eset jut, a fenti négyszáz diagnózis 10 százalékos – 4 beteg – találati arányt mutatott.

Az elkövetkezendő hetekben az Affidea Diagnosztika jóvoltából bővítik a programot, amelynek keretében a cég további ötezer paciens költségét hajlandó finanszírozni. Ezeket a vizsgálatokat három fővárosi intézményben – Szent Margit és Nyírő Gyula Kórházak, valamint a Korányiban – végzik majd el, továbbá a szegedi és a debreceni egyetemen. Az Affidea vezérigazgatója, Leitner György a paciensek toborzásához a háziorvosok segítségére számít. Ez a szűrőprogram azonban nem tévesztendő össze azokkal a klinikai vizsgálatokkal, amelyekre bizonyos tünetek alapján küldik betegeiket a szakorvosok, mondta dr. Kerpel-Fronius Anna főorvos.

Azokat a célcsoportokat, amelyeknél fontos elvégezni e szűrővizsgálatot, már a Hunchest program során meghatározták. A legérintettebbek a Korányi főigazgató-főorvosa, dr. Kovács Gábor szerint az 50-80 év közötti, idült COPD-ben szenvedő, dohányzó emberek. Az ő esetükben az átlaghoz képest 13-14-szeres a valószínűsége annak, hogy valamikor tüdőrákot diagnosztizálnak náluk. A nemzetközi tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy a szűrés eredményeként 20 százalékkal csökkenthető a betegség mortalitása.

A szakértők kalkulációi szerint, amennyiben az egészségpénztár finanszírozná az általánossá tett alacsony dózisú CT vizsgálatot, évente 200-300 ezer ember részvételével lehetne számolni. A vizsgálatokra a főigazgató szerint elegendő lenne az a 1,8 milliárd forint, amelyből jelenleg éves szinten a közel 100 tüdőszűrő állomást, valamint az évente elvégzett 1,6 millió tüdőszűrést finanszírozzák. Kovács Gábor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem a tüdőszűrő kapacitás megszüntetése a cél, hanem ennek átalakítása evidencia alapú tüdőrákszűréssé. Erre elegendő lenne országos szinten 30 megfelelően felszerelt centrum. Az országban működő komputertomográfokkal egyébként elvégezhető a vizsgálat. Prezentálható adatok az ötezer vizsgálat valamint az egy éves utóvizsgálat eredményéről 2018-ra lesznek, a szűrőprogramot így akár már 2019-ben bevezethetik.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink