hirdetés
2019. december. 09., hétfő - Natália.
hirdetés

Lázár János azt üzente…

Tüdőrákszűrő-hálózatot hoznak létre

Csak akkor lehet bármilyen módon ösztönözni a polgárokat az egészségük megőrzésére, ha az állam maradéktalanul teljesíti az ezzel kapcsolatos feladatait – üzente Lázár János egy szerdai sajtótájékoztatón, ahol az is kiderült, országos tüdőrákszűrő-hálózatot hoznak létre.

hirdetés

A tüdőrák elleni küzdelem jegyében a The Economist Intelligence Unit (EIU), a The Economist Csoport tagja hiánypótló kutatás elkészítésébe kezdett 26 európai ország és Izrael bevonásával. A tanulmány a tüdőrák kezelésének és megelőzésének európai helyzetét méri fel, választ keresve arra, hogy a kontinensen az utóbbi időben történt egészségügyi fejlesztések ellenére miért nem javulnak a tüdődaganatos megbetegedések diagnosztikai, kezelési eredményei, és miért nem csökken a halálozások száma. A The EIU vezető szakértői Magyarországra érkeztek, hogy feltegyék az elemzéshez szükséges kérdéseket, azonosítsák a beavatkozási pontokat, meghatározva a megelőzés és a kezelés terén szükséges lépéseket is, hiszen – mint az a projekt szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott – a megfelelő szakpolitika alapvetően befolyásolja a tüdőrák előfordulási arányát az adott országban.

Országok szintjén elemzik, és összehasonlíthatóvá teszik a vonatkozó adatokat annak érdekében, hogy az államok megoszthassák egymással a legjobb gyakorlatokat a tüdőrák prevenciójáról és kezeléséről. Erről dr. Mary Bussell a The EIU szakértője beszélt az eseményen, felhívva a figyelmet arra, hogy bár Magyarországon készült nemzeti rákellenes program, de annak rendszeres, ötévenkénti aktualizálása is kiemelten fontos lenne annak érdekében, hogy kövessék a rohamléptekben fejlődő orvostudományt.

Az irányelvek nem csupán a klinikusoknak, hanem a betegeknek is fontosak, hogy lássák, mi történik velük a diagnózistól a kezelés lezárásáig. Ezért engedni kell, hogy a betegek is hallassák a hangjukat, és részt vehessenek a döntések előkészítésében, megjelenítve saját, speciális perspektívájukat – szögezte le a szakértő. Hozzátette azt is, tüdőráknak különleges pszichológiai terhei vannak, amelyeknek ugyancsak tükröződniük kell az irányelvekben, ahogyan a palliatív ellátásoknak is meg kell jelenniük azokban.

A tüdőrák elleni küzdelemben meghatározó a tudatosság mind az egyének, mind az egészségügyben dolgozók, mind pedig a politikai döntéshozók részéről, hogy a lehető legkorábban lehessen diagnosztizálni a betegséget, és biztosítani a kezeléshez szükséges legmodernebb terápiákat és technológiákat – zárta mondatait Mary Bussell.

Csányi: Jön az országos tüdőrákszűrés

Az öt nemzeti egészségprogram része a Nemzeti Rákellenes Program, amelyet tavaly frissítettek – reflektált Mary Bussell szavaira Csányi Péter, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár; igaz, azt nem említette, hogy ezt megelőzően 2006-ban jelent meg utoljára komplex rákprevenciós program.

Az új rákellenes program kulcseleme a tüdőrák korai felismerése, ugyanakkor egy, az Országos Korányi Pulmunológiai Intézetben zajló HUNCHEST vizsgálat eredményei arra is rámutattak, hogy érdemes a dohányzó előélettel rendelkező 50–55 éves korosztály tüdőrák szűrését alacsony dózisú CT-vel végezni. Ennek eredményeként a Korányi pilot projektjét kilenc további centrumra terjesztik ki még ebben az évben, amelyek jövőre egyenként 120 millió forintot kapnak a szűrések lebonyolítására. 2021-ben a szűrővizsgálatokat további húsz központban végzik majd, így összesen 30 centrumból álló országos tüdőrákszűrő-hálózatot alakítanak ki. A magas kockázatú személyek alacsony dózisú CT-szűrése 26 százalékos halálozáscsökkenést jelenthet, mivel az elváltozás már az 1-2-es stádiumban felismerhetővé válik.

A kormányzat kiemelt prioritásként kezeli az egyén és a családok egészségét – sorolta még Csányi Péter, és beszélt a teljes egészében máig ismeretlen öt nemzeti egészségprogramról, és arról, hogy a daganatos betegségek megelőzését a minisztérium szerint az óvodában kell elkezdeni, ahogy a felelős párkapcsolatra való felkészítést is.

Lázár egészségmegőrzésről, prioritásokról, kötelezettségekről

Népegészségügyi programokban nagy az elmaradásunk, az onnan hiányzó forrásokat is sürgősen pótolni kell, mert e nélkül hiába „a családtámogatásba invesztált százmilliárdok”,  ugyanis e kettő csak együtt teremti meg annak feltételeit, hogy az emberek tovább élhessenek, és egészségesek legyenek  – fogalmazott meg csattanós üzentet az Emmi és a kormányzat számára Lázár János, a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos. Évente 125–130 ezer magyar hal meg, ezzel szemben a születések száma alig közelíti a 93 ezret, így óriási veszteségeket szenvedünk el, különösen, hogy mintegy tízezren megmenthetőek lennének – sorolta tovább a számokat a volt kancelláriaminiszter. A legértékesebb, legjobban képzett munkavállalóit veszíti el az ország a leggyakoribb betegségek által leginkább veszélyeztetett 55-65 év közötti korosztályból.

„A jó kormányzás célja, hogy az emberek jólétben, biztonságban, stabilitásban kiegyensúlyozottan és egészségesen éljenek” – hangsúlyozta Lázár, majd arról beszélt, hogy Magyarországon vezető halálokok közé tartoznak a daganatos betegségek, az elhunytak negyede ezek miatt hal meg, az összes daganatos megbetegedés 80 százalékát pedig a vastagbél- az emlő- és a tüdőrák teszi ki.

A magyar egészségpolitika fókuszában lassan negyven éve az áll, hogy hány kórház van, mennyi az intézmények tartozása, és mennyit keresnek az egészségügyben dolgozók. Mindez a miniszterelnöki biztos szerint „rendkívül fontos”, de legalább ennyire lényeges, hogy a polgárok megértsék: ők maguk tehetik a legtöbbet a saját egészségükért – már amennyiben az állam eleget tesz a kötelezettségeinek, és biztosítja ehhez az alapvető feltételeket – hangzott az újabb üzenet.

Bár a három említett ráktípus esetében adottak a korai felismerés technikai feltételei, a magyar állam – az egészségpolitikai célkitűzések hangoztatása mellett – mindössze az emlődaganat esetében biztosítja maradéktalanul a szűrés lehetőségét az érintetteknek; a vastagbél- és a tüdőrák esetében csupán próbálkoznak az országos kiterjesztéssel.

Ha az állam valóban képes lenne megteremteni e két daganattípus korai felismerésének technikai feltételeit is, és a következő másfél évben tényleg radikálisan előrelépne a tíz, alacsony dózisú CT-vel felszerelt centrum kialakításával, akkor lehetne társadalmi vitát indítani arról, hogy milyen pozitív, vagy negatív ösztönzőkkel lehet motiválni a polgárokat a szűréseken való részvételre. Lázár szerint ugyanis semmilyen más eszköz nincs, az állam kezében erre, mit a társadalombiztosításon keresztüli jutalmazás, vagy „büntetés” annak érdekében, hogy a magyar lakosság legalább 70 százaléka megjelenjen a szűrővizsgálatokon. Márpedig e nélkül azoknak semmi értelme.

A The EIU vizsgálatának adatai nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a kormányzatot cselekvésre sarkallja annak érdekében, hogy a miniszterelnöki célkitűzésnek megfelelve 2030-ra életminőségben beérjük Ausztriát – fűzte még hozzá Lázár János, de hozzátette azt is, a megfogalmazott cél csak 4-5 százalékos éves gazdasági növekedés mellett érhető el, aminek feltétele a versenyképesség, ezt pedig csak egy egészséges társadalom tudja biztosítani.

Szigorú szabályokra számíthatnak a dohányosok

Tegyük füstmentessé a világot, Európát és Magyarországot! – fogalmazott a miniszterelnöki biztos, aki ennek érdekében egy 12 pontos javaslatcsomagot tett le a kormány asztalra, ezek egy része a parlament előtt van, mások kormányrendelet/rendelet formájában jelennek meg. A Belügyminisztérium támogatja azt a javaslatát, amely megtiltaná az autóban való dohányzást, és vannak támogatói a társasházak füstmentesítésének is. Nagy vihart kavart az a javaslata, miszerint alanyi jogon tiltaná meg a 2020 után születetteknek, hogy dohánytermékeket vásároljanak. Azonban Lázár szerint csak az ilyen radikális javaslatokkal érhetünk el érdemi eredményeket a dohányzás visszaszorításában – legyen szó akár hagyományos, akár e-cigaretták fogyasztásáról és/vagy forgalmazásáról.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a légszennyezettség – amelyben európai összehasonlításban Magyarország ugyancsak a legrosszabbak között van – legalább a cigarettához hasonló mértékben járul hozzá a tüdődaganatok, és más légzőszervi betegségek kialakulásához. Ezért nem halogatható a hazai nagyvárosi közlekedés reformja, ahogyan a fűtőanyagok használatán is változtatni kell.

A szakma mindent támogat

A tüdőrák hazai incidenciája és mortalitása kiugróan magas, így a szakma elkötelezett a dohányzás visszaszorításában, a szűrésben, és a The EIU kutatásának támogatásában is – összegezte a hallottakat dr. Ostoros Gyula, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT) elnöke. Megemlítette azt is, hogy az utóbbi években fantasztikus új lehetőségek nyíltak a tüdőrákos betegek gyógyításában, a célzott kezelésekkel és az immunterápiával korábban néhány hónapos túlélésre számító betegek ma már öt-hat évet élhetnek. Mindez jó alapot teremt annak a reménynek, hogy megfelelő daganatkontroll mellett krónikussá tehető a betegség.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink