hirdetés
2024. április. 26., péntek - Ervin.

Tuberkulózis Világnap Magyarországon

Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa, dr. Kovács Gábor a Tuberkulózis Világnapján tájékoztat a hazai helyzetről.

A WHO a világméretű tbc ellenes küzdelem jegyében minden év március 24-ét jelölte meg a Tuberkulózis Világnapjának annak emlékére, hogy Robert Koch 1884-ben ezen a napon publikálta korszakos felfedezését, a Mycobacterium Tuberculosis identifikálását. Nagyon nagy utat tett meg az orvostudomány az akkor rettegett betegség visszaszorítása érdekében, hiszen a fejlett országokban mára már ritka kórképnek számít a tbc. 2014-ben hozzávetőlegesen 340 000 ember betegedett meg tuberkulózisban Európában, ami százezer lakosra 37 új esetet jelentett. Bár valamikor a betegséget Morbus Hungaricusnak is hívták, az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hazai orvostörténeti sikereként Magyarország ma már a fejlett, alacsonyan átfertőzött országok közé tartozik. A folyamatosan javuló epidemiológiai eredmények következtében 2015-ben 905 új beteget jelentettek be, ami 9,2/ 100 000-es gyakoriságot jelent.

A kedvező epidemiológiai eredményeket jelzi, hogy nemzetközi összevetésben is alacsony a gyerekkori megbetegedések száma, hiszen 2015-ban kilenc 14 éves kor alatti és további 15 fő 15 és 19 éves kor közötti esetet regisztráltunk. Kedvező az is, hogy a multidrog rezisztens esetek aránya is alacsony, a bakteriológiailag igazolt esetek 2,5%-a. Ez hat új esetet, összességében pedig a korábbi években felfedezettekkel együtt 24 kezelt esetet jelent nálunk, amikor globálisan 480 000 betegről tudunk. Sokan tartottak attól, hogy a hazánkat is érintő európai migráns válság miatt emelkedik a behurcolt esetek száma. Ez a tavalyi adatok alapján nem látszik, hiszen összesen 25 nem magyar állampolgárságú beteget jelentettek be, ami nem jelent emelkedést a megelőző évekhez képest. Továbbra is gondot jelent viszont az a magyar sajátosság, miszerint a nemzetközi elvárásokhoz képest alacsony a bakteriológiailag igazolt esetek aránya (45%). Ennek hátterében mintakezelési, illetve logisztikai okok állhatnak.

A bejelentett betegek 74%-át jelentik ki gyógyultként a kezelést követően. Ez közelít a nemzetközi elvárásokhoz (80%). A gondozott betegek 11%-a hal meg, de csupán 3% a tbc miatt, a többi gondozott egyéb ok miatt hal meg a kezelés hónapjai alatt. Eltűnik viszont a kezelőorvos látóteréből a betegek 5%-a, amit sajnos azt jelenti, hogy a rossz együttműködés következtében rövidebb hosszabb ideig ezek a betegek önhibájukból nem szednek gyógyszert, potenciális fertőzésveszélyt jelentenek a környezetükre és nem utolsó sorban kockáztatják azt, hogy nehezebben, költségesebben és hosszadalmasabban kezelhető gyógyszer rezisztens kórforma alakuljon ki. Jelentős eredmény és a további epidemiológiai javulás egyik kulcsa az, hogy a kiemelt kockázati csoportok közül alacsony és javuló tendenciát mutat a fogvatartottak és a hajléktalanok körében az új megbetegedések aránya. Köszönhető mindez nem csekély mértékben a tüdőgyógyászati szakma, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet és a büntetés végrehajtási szervezetek, valamint a hajléktalanok ellátásában jelentős szerepet vállaló Magyar Máltai Szeretetszolgálat közötti harmonikus együttműködésnek.

A WHO a Világnap alkalmából közzétett jelentésében elsősorban a legsérülékenyebb csoportokra, a szegényekre, a marginalizálódottakra és a migránsokra hívja fel a figyelmet. A tuberkulózis ezek között az emberek között a leggyakoribb, s az ő helyzetükben a legnehezebb a korai felfedezés és a tartós hatékony együttműködés kialakítása a gyógyulás érdekében. Sokszor személyre szabott intézkedéseket kell hozni az ilyen sérülékeny populáció érdekében. Segítő személyeket, esetenként csoportokat kell kialakítani, szélesebb körben kell alkalmazni az ellenőrzött kezeléseket. A WHO ajánlása szerint a migránsok részére éppen a tranzit, vagy a cél országok lakosságának a védelme érdekében biztosítani kell az egészségügyi ellátást akár rendelkeznek hivatalos papírokkal, akár nem. Természetesen el kell érni, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt az előírt szűrővizsgálaton. Betegség észlelése esetén gondoskodni kell a gyógykezelésről is és nem utasíthatók ki addig, amíg be nem fejeződik az intenzív szakasza a kezelésnek.

Magyarországon a kormányzati intézkedések következtében nem áll fenn jelenleg a migránsok által behurcolt nagyobb számú tuberkulózis eset veszélye. Ugyanakkor a szegények és a marginalizálódott lakossági csoportok körében fenn áll a betegség terjedésének a lehetősége. Éppen ezért az alacsony átfertőzöttség ellenére, sőt éppen annak a védelme érdekében fontos az epidemiológiai éberség, a szűrések megszervezése a kockázati csoportokban és a kontaktok körében. A betegekkel, de szükség esetén a hatóságokkal együttműködve kell elérni a mind teljesebb körű együttműködést a hatékony terápia, a kielégítő gyógyulási eredmények érdekében. 

Dr. Kovács Gábor
a szerző cikkei

cimkék

hirdetés

Könyveink