2024. április. 23., kedd - Béla.

Rákmegelőzés: bővülhet a szervezett szűrési paletta

A szervezett szűrések esetében a célcsoportok és a vizsgálati módszerek felülvizsgálatát és pilotban már kipróbált új, népegészségügyi célú szűrések bevezetését is javasolja a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

Változtatásokra tett javaslatot az a szakmai munkacsoport, amelyet a szervezett, népegészségügyi célú szűrések felülvizsgálatára kért fel az NNK – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia minapi tudományos szimpóziumán, ahol a daganatos megbetegedések hazai helyzetét tekintették át a résztvevők.

A jövőben HPV alapú szűrésre hívnák be a 30 év feletti nőket, azonban nem három, hanem ötévente – ismertette elsőként a javaslatcsomag méhnyakszűrésre vonatkozó részleteit Surján Orsolya helyettes tisztifőorvos. Emlékeztetett arra, hogy a szűrést 20 év pilot után 2001-ben vezették be, ez idő alatt számos megoldásra váró probléma adódott. Ezek közül az edukációt emelte ki a szakember, megemlítve, hogy erre nemcsak a betegek, hanem az orvosok körében is szükség lenne, hiszen sok nőgyógyász annak ellenére évente rendeli be a páciensét méhnyakszűrésre, hogy ez csak minden 3. évben ajánlott. Bár a méhnyakrák standardizált halálozási rátája a szűrés bevezetése nyomán csökkent, a halálozási arány idehaza még mindig túl magas.

A 40 és 54 év közötti nőket 18, az 55 és 75 év közöttieket pedig 24 havonta hívják mammográfiára – áll a javaslatcsomagban. A 2002-ben bevezetett szervezett szűrésen a részvételi arány 35 százalék, az elmúlt két évtized tapasztalatai azonban arra is rámutattak, hogy sokan 2 évnél gyakrabban szeretnének részt venni a vizsgálaton, őket a háziorvos beutalhatja. A jövőben minimumfeltétel lenne a szűrés során a digitális mammográfia használata, bár ilyen készülékkel már valamennyi centrum rendelkezik. Ezen a területen vezetnék be elsőként a leletezésben a mesterséges intelligencia alkalmazását, amely később a tervek szerint valamennyi szűrés esetén nagyobb szerephez jutna.

A 2018-ban uniós forrásokból országosan elindított kolorektális szűrés esetén a lakossági elérésen javítanának. Mint arról Surján Orsolya tájékoztatott, a szerződött háziorvosokon keresztül 2023 januárjáig 2,2 millió meghívó jutott el az érintettekhez, akiknek 30 százaléka vette át a székletvér-szűréshez szükséges egységcsomagot, 29 százalékuk be is küldte azt vizsgálatra.

Pilotszerűen próbálkoznak még direkt meghívással is. A 100 ezer kiküldött levél nyomán a megkeresettek 39 százaléka jelezte részvételi szándékát, a kitek 28 százaléka vissza is érkezik diagnosztikára. Sokakat értek el a lakóhely közelébe vitt szűréseken, egyéb rendezvényeken szervezett toborzások során, ám jellemzően nem a célzott, 50-70 év közötti korosztály mutatott hajlandóságot a vizsgálatra.

Akár ezer mintát tudna elemezni óránként az a berendezés, amellyel az NNK laboratóriumában vizsgálják a mintákat, azonban ennek kapacitásai messze nincsenek kihasználva – mondta a helyettes tisztifőorvos, hozzátéve, hogy a kolonoszkópos vizsgálatokba sem lehet minden szolgáltatót bevonni, mert hiányosak a személyi, másutt a tárgyi feltételek.

Tervezett szervezett szűrések

A tervek között szerepel a tüdőtumor, a gyomor és prosztatarák megelőző szűrése, amely uniós ajánlás is, emellett hazai törekvés, a stomato-onkológiai szűrés bevezetése, amelyre a tudományos adatok alapján a felzárkózó településeken, az alacsony gazdasági státuszú, dohányzó férfiak körében lenne a legnagyobb szükség. Az Országos Onkológiai Intézettel közösen pilotolt projekt hátulütője – mint arra a rendezvényen felszólaló Polgár Csaba, az OOI főigazgatója felhívta a figyelmet – hogy nem a célpopuláció vesz részt a szűrésen, ami szkepticizmusra ad okot a szűrés bevezetését illetően.

Az egyértelmű szűrési módszertan mellett az edukációra kell nagyobb hangsúlyt fektetni – foglaltra össze Surján Orsolya, aki szerint fontos, hogy minden résztvevő számára legyen egyértelmű, mi a feladata a rendszerben. A szervezett szűréseken való részvételi arány növelése érdekében napirendre kell tűzni a szankcionálás lehetőségének kérdését is. Bár a szakma ebben egyelőre még nem alakított ki egyértelmű álláspontot, nemzetközi szinten sem, azonban a helyettes tisztifőorvos szerint „egyéb edukációs eszköz nemigen áll rendelkezésre”.

Míg a mozgósításban a leghatékonyabbnak a személyes meggyőzés vezet – egy-egy lelkes védőnő vagy háziorvos rendkívül magas részvételi arányt tud elérni a körzetében – ki kell használni a digitalizáció kínálta lehetőségeket is, és ügyfélkapun keresztül behívni az érintetteket úgy, hogy egyidejűleg a meghívott tudjon szűrési időpontot választani.

Adatokkal indokolt változások

Az újonnan diagnosztizált daganatos megbetegedések számát tekintve Magyarország a hatodik, a mortalitásban pedig a második helyen áll a GLOBOCAN adatai alapján – ismertette a több mint 180  ország rákregisztereinek az adatait összegyűjtő webes felület adatait Kenessey István, az OOI Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztika Központjának vezetője. A hazai adatbázis tanúsága szerint is első helyen állunk az új tüdőrákos esetek és halálozás tekintetében, és rossz helyen állunk a kolorektális- és hasnyálmirigyrák statisztikákban is. Az ajak- és szájüregi daganatok rendkívül lehangoló mutatói pedig valóban indokolnák a stomato-onkológiai szűrés hazai bevezetését.

Mivel a rákregiszterben valamennyi orvos-beteg találkozást rögzítenek, az ezért kifejezetten alkalmas a betegek állapotának követésére. A daganatos megbetegedések incidenciája az utóbbi tíz évben évről évre nőtt, különösen kiugró a tüdő- és mellrákos esetek számának növekedési üteme a nők körében. Az összhalálozás a férfiak körében stagnál, a nőknél enyhén emelkedik.

A nemzeti rákregiszter nagy érték, de sokszor a kollégák sem töltik ki megfelelően, például az egyes stádiumokra vonatkozóan – hívta fel a figyelmet Polgár Csaba, Vokó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ vezetője azt hangsúlyozta, hogy bár Magyarország jelentős egészségügyi adatvagyonnal rendelkezik, és a különböző adatbázisok összekapcsolása lehetővé teszi, hogy elemezzék a daganatos betegségeket, minden adatforrás pontatlan valamilyen mértékben, ezért fontos az adattisztítás.

Költséghatékonyabb és eredményesebb is lehetne a szűrés

A szervezett szűrési programok esetében számos országspecifikus  problémával kell szembenézni, amelyek korlátozzák az előnyök maximalizálását – erre már Csanádi Marcell, a Syreon Kutató Intézet munkatársa hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy egy-egy teljes körű elemzés számos paramétert képes megbecsülni, amelyek költséghatékonyabbá és eredményesebbé tehetik a szűréseket.

A kolorektális daganatok szűrésénél kulcsprobléma idehaza, hogy a célpopuláción belül alacsony a részvételi arány, mert a háziorvosok jelentős része nem csatlakozott a 2018-ben elindított programhoz – vázolta fel a hazai mérés eredményeit, amelyek azt mutatták, hogy az érintetteket egy másik, a lakosság számára könnyen elérhető csatornán szólítsák meg. Ezért górcső alá vették, milyen eredményekkel járna, ha a patikákban is osztanák a kiteket. A konzervatív becslések szerint az érintettek 40-66 százaléka vitte volna vissza ezeket a gyógyszertárba. Bár ez az eljárás a magasabb szűrési és ellátási költségek miatt drágább lenne, ám a részvétel növelése nyomán a daganatspecifikus halálozás hosszú távon jelentősen, 6,2 százalékkal csökkenne a jelenlegi szűrési programmal elért eredményekkel (11-16%) szemben.

Hogyan hatott a Covid a daganatos betegek ellátására?

Összességében 12 százalékkal esett vissza felismert daganatos betegségek száma 2020-ban és 2021-ben, és kevesebb kemoterápiás kezelést végeztek a Covid-időszakban, de 2022 elejére már normalizálódtak a viszonyok – derült ki Elek Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont docensének előadásából. Csökkenést tapasztaltak az emlőrákszűrések és mellrákkezelések számában is, 2020. II. negyedévében a felismert daganatok és beavatkozások száma egyaránt csökkent, a visszarendeződés 2021 végétől volt detektálható.

Gyógyszerekre sokat költünk, de ez nem elegendő a trendfordításra

Magyarország rosszul teljesít a kockázati tényezőkben, a rákbetegségek magas hazai incidenciáját a túlsúly, dohányzás, az alkoholfogyasztás és a légszennyezésnek való kitettség okozzák – foglalta össze előadásában Polgár Csaba, az OOI főigazgatója, aki szerint szükséges a mammográfia kiterjesztése 75 éves korig, a részvételi arány növelése a vastagbélszűrésben, és a HPV-alapú szűrésre való áttérést a méhnyakrák-prevencióban. Ugyancsak pártolta a 600 ezer erős dohányos szűrését alacsony dózisú CT-vizsgálattal, hozzátette azonban, hogy emellé dohányzásleszoktató programokat is kínálni kell. Mivel nagy ütemben emelkedik a prosztatarákos megbetegedések incidenciája, így ezzel „legalább pilot szinten foglalkozni kell”, a PSA-szűrést követő MR-vizsgálattal és célzott, szelektált biopsziával pedig elkerülhető lenne a túldiagnózis és a túlkezelés is.

Öt éves túlélésben uniós viszonylatban sem állunk rosszul a tüdő-, máj- és pancreas-daganatok tekintetében, nagyon rosszak viszont az eredmények a kolorektális daganatoknál.

Országos kampány, plakátok, médiamegjelenések – ezek mind fontos eszközök lennének ahhoz, hogy változzanak a lehangoló hazai adatok – vélte Polgár Csaba, ám arra is felhívta a figyelmet, hogy bár GDP arányosan kevesebbet költünk az egészségügyre, mint más országok, a daganatos betegségek kezelésére szánt gyógyszerek esetében ez nem igaz. Ugyanakkor eredményt önmagában ezzel nem lehet elérni, több forrást kell biztosítani szűrésre, diagnosztikára, sugárkezelésre és sebészeti beavatkozásokra is.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)