hirdetés
2023. február. 05., vasárnap - Ágota, Ingrid.
hirdetés

Oroszi Beatrix: Súlyos árat fizettünk a pandémia során

A Sars-Cov-2 terjedése elindult, azonban adatok hiányában az előttünk álló hullámok nagyságát és súlyosságát nem tudják előre jelezni – mondta Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Survaillence Központjának mb. igazgatója egy szerdai konferencián.

Nincs elegendő adat és információ a járványhelyzet értékeléséhez – ezel a mondattal nyitotta előadását Oroszi Beatrix epidemiológus az IME XI. Országos Infekciókontroll és Betegbiztonság Konferenciáján. Mint mondta, a a kormány által a pandémia kezdetén életre hívott járványmatematikai kutatócsoport tavasszal befejezte a működését, így nem fér hozzá az előrejelzésekhez szükséges adatokhoz. Jó hír azonban, hogy a csapat korábbi tagjai együtt maradtak az egészségbiztonsági nemzeti labor keretein belül.

Nem dőlhetünk hátra, bár vannak, akik úgy tesznek, mintha nem létezne a Covid-19 – folytatta a központ vezetője –, a járványügyi helyzet értékelését nemcsak a védekezés és a járvány okozta károk helyreállítása érdekében kell elvégezni, hanem azért is, hogy tudjuk, eredményesek voltak-e a korábbi, célzott beavatkozások.

Halálozásban és egészségkárosodásban Magyarország lakossága súlyos árat fizetett a pandémia során – jelentette ki Oroszi Beatrix.

Míg a skandináv államokban a koronavírus-járvány első két évben nem csökkent a születéskor várható élettartam, sőt, a pandémia második éviben Norvégia mellett Svédország és Finnország is képe volt ledolgozni az életévveszteségeket, és nyugat-európában is megfigyelhető volt ez a tendencia, Magyarországon a pandémia első két évében 24,6 hónapot veszítettünk a születéskor várható átlagos élettartamból. 2020-ban 8,2 hónapot, ami 2021-ben további 16,4 hónappal csökkent  – ismertette az adatokat a szakember. Hozzátette, nem számít javulásra az idei évben sem, de ezt még nagyban befolyásolhatja a 2022. utolsó két hónapja.

Az újabb járványhullámok várható lefolyása nemcsak attól függ, betartják-e az állampolgárok a személyes védekezés szabályait, hanem attól is, mennyire mutálódik a vírus, és a módosult variánsoknak hogyan változik az immunelkerülő képessége. A Sars-Cov-2 malmára hajtja a vizet a szezonalitás, és az is, hogy az oltások az idő múlásával kevésbé akadályozzák meg a Covid-19 megbetegedés súlyos lefolyását is. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) adatai alapján jelenleg hazánkban mások mellett a BA.5 variáns van jelen dominánsan, bár – mint Oroszi Beatrix megjegyezte – voltak időszakok, amikor Magyarországról nem jelentettek adatokat az ECDC adatbankjába.

Ahogyan a himlő vagy a kanyaró kórokozója, úgy a Sars-Cov-2 sem gyengül, az alfa virulensebb volt a vuhani változatnál, a delta pedig az alfánál – oszlatta el a koronavírus kifulladásával kapcsolatos tévhiteket az epidemiológus, felhívva a figyelmet arra is, hogy a BA.5 variáns esetében magasabb a kórházi kezelés kockázata a BA.2-höz képest. Az omikron esetében is inkább az immunrendszer védekezőképességének változása okozhatja azt az érzetet, hogy az enyhébbnek mutatkozik a korábbi mutációknál. Hozzátette azt is, Sars-Cov-2 „leves” van, azaz nem egy domináns variáns terjed, hanem több változatból tevődik össze a cirkuláló vírusok sora.

A pandémiás védekezés meghatározó eleme a védőoltási program

A járványügyi helyzet semmivel nem jobb, mint egy évvel ezelőtt. Mindössze a negyede volt 2022. 41. hetében az elvégzett koronavírus tesztek aránya az előző év ugyanezen időszakában elvégzetteknek, a pozitivitási arány viszont a hétszeresére emelkedett, ami a járvány során soha nem volt ilyen magas ennyire huzamos ideig. A regisztrált esetszám – a nagyon alacsony tesztarány mellett – az előző évi 1,7 szerese. Egy évvel ezelőtt a 41. héten elhunytak száma 76 fő volt, ugyanebben az időszakban most 118 halálesetet jelentettek.

Bár a számok egyelőre alacsonyak, pánikra egyelőre nincsen ok, de a trend növekvő – figyelmeztetett az igazgató.

Csupán négy százalékkal sikerült növelni az átoltottságon az elmúlt egy évben, ami Oroszi Beatrix szerint rendkívül kevés: míg tavaly 69, most 73 százalékos a magyar társadalom átoltottsága. 2021. 31. hetétől indult növekedésnek a 3. dózissal oltottak aránya, ami azonban 47 százalékon megtorpant. A fertőzés által leginkább veszélyeztetett idős korosztály átoltottsága sem optimális, a 2. boostert pedig a felnőtt lakosság mindössze négy százaléka kapta meg eddig. Ahogyan korábban, úgy most is a nagyvárosokban a legmagasabb az átoltottság, viszont az észak-keleti és dél-nyugati, társadalmilag és gazdaságilag legdepriváltabb régiókban 38 százalékkal marad el az országos átlagtól.

Bár a három oltással rendelkezők esetében alacsonyabb a standardizált halálozás kockázata, mint az oltatlanoknál, a két csoport között egyre csökken a különbség, ami arra utal, hogy indokolt az újraoltás – mondta az epidemiológus.

A regisztrált esetszámok nem adnak valós képet a Covid-19 járványról, a vírus evolúciója felgyorsult, és rendkívüli immunelkerülő képességgel rendelkező variánsok is megjelentek. Mindez védekezés nélkül a reprodukciós szám növekedéséhez vezet, ami növeli annak kockázatát, hogy nagyszámú koronavírusos beteg jelenik meg a kórházakban, túlterhelve az ellátórendszert és a személyzetet – foglalta össze Oroszi Beatrix, aki oltási kampányt sürget, és zárt térben indokoltnak tartja a maszkviselést.

Járványügyi kihívások: Covid-képzés és oltópont kialakítás

Húsz-húsz óra elméleti és gyakorlati képzést szervezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma a koronavírus-járvány kitörését követően három célcsoport számára – számolt be a konferencián Maroska Anikó, a Belügyminisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárságának (korábban az EMMI Egészségügyi Infrastruktúra- és Humán Fejlesztések Főosztálya) főosztályvezetője. A Covid-19 e-learning tanfolyamokra hatezer orvos, 18 ezer szakdolgozó és kétezer önkéntes segédápoló – összesen 26 ezer részvevő – regisztrált, ismereteiket többek között a kézhigiéné, a lélegeztetés, a beteg obszerváció és az újraélesztés körében bővíthették. A képzés végéig mindössze 18 százalékos volt a lemorzsolódás a csoportoknál. A résztvevők elégedettségét mutatja, hogy az oktatást 4,2-re értékelték az 5 fokozatú skálán annak ellenére, hogy nagy tömegeknek rendkívül rövid idő alatt kellett megszervezni a képzést.

Komoly kihívás elé állította az intézményeket a tömeges vakcinálás elindításakor az oltópontok felállítása, ebbe adott betekintést a szerdai konferencián Patyi Márta, a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház főorvosa. Az intézmény telephelyenként 4-6 oltópontot állított fel, ahol eleinte napi 12 órában fogadták az oltakozókat, az első vakcinát 2020. december 31-én adták be, máig összesen közel 400 ezret.

Az oltópontok kialakítása során riasztóval felszerelt raktárakat kellett kialakítaniuk, állandó őrzést és folyamatos, generátoros áramellátást is biztosítva. A helységekbe a Pfizer-vakcina tárolására alkalmas, mínusz 60-80 fokot biztosító mélyfagyasztó szekrények mellé a Moderna és a Szputnyik V. vakcinák érkezésével újabb, mínusz 15-40 fokra hűtő berendezéseket kellett beszerezniük, majd a Sinopharm és a Janssen készítményeinek újabb, immár 2-8 fokot biztosító gépeket is szolgálatba állítottak. Az extrém hideg hűtők használatához védőszemüvegeket és kesztyűket is vásárolni kellett, az oltóanyagok szállításához pedig digitális kijelzős hűtőtáskákat.

Az oltópont-rendelők alapfelszerelése mellett speciális eszközökre, így például a Pfizer-vakcia beadásához szükséges maradékmentes fecskendőkre is szükség volt, annál is inkább, mert az eredetileg ötadagosra gyártott készítmény konténeréből hat adagot kellett kiosztani.

Az oltásban a kijelölt rendelők, intézmények asszisztensei, orvosai vettek részt oktatást követően, amelynek során a védőoltási indikációkat és kontraindikációkat, oltásbeadási protokollokat sajátították el; a gyermekek és a várandósok, szoptató kismamák oltópontjait elkülönítették a kontaktusszám csökkentése érdekében.

Külön segítő személyzetet biztosítottak azoknak, akik valamilyen okból nem tudtak regisztrálni az EESZT-ben az oltásra. Az oltáselőjegyzéssel foglalkozók intézték a panaszügyeket is. Kezdetben napi, később már csak heti jelentéseket vártak a hatóságok az oltóanyagok és az oltottak számáról. A szervezést nehezítették a központi intézkedések, ilyen volt például a Pfizer-péntek, amelyről csütörtökön este tízkor kaptak értesítést, a 40 oltópont pedig másnap reggel 7-ig meg kellett nyitni a páciensek előtt, akiket 2022. július 19-e óta már csak kedden és pénteken fogadnak 12 órában. Nehezíti az oltóanyag-gazdálkodást, hogy már nem kell regisztrálni az oltás felvételére, így előfordul, hogy az oltási napon mindössze egy páciens jelenik meg az oltóponton – számolt be a főorvos.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
hirdetés

Könyveink