Ónodi: „az intézményrendszer azt árulja, amije van”

A zsúfolt várók, a hosszú várólisták, az elszaladó adósság nem a valóság, mindezt csak az intézményrendszer akarja láttatni velünk, mert ez az érdeke. Ebben ígér változást Ónodi-Szűcs Zoltán, akit októberi kinevezésekor az emberi erőforrások minisztere úgy mutatott be, „komoly harcossal van dolgunk, aki nemcsak az orvosok, hanem a betegek nyelvét is beszéli” – bár az államtitkár a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomáját soha nem kamatoztatta a gyógyításban. Az államtitkár célja a betegellátás, és nem az intézményrendszer életben tartása, mert szerinte „jelenleg az intézményrendszer azt árulja, amije van, és nem azt, ami a lakosság szükséglete”, ezért átalakítások várhatóak a struktúrában és az ösztönző rendszerben. Ez utóbbit elsőként az alapellátásban dolgozók érezhetik majd, hiszen a jövő évi költségvetésben nekik szánt 10 milliárd forintot már ösztönzők mentén osztanák ki. Ezt az összeget egyébként az alapellátásban foglalkoztatott szakdolgozók fizetésének emelésére ígérték korábban, most az államtitkár „ennek tartalmáról” nem akart még beszélni, annyit azonban elárult, nem kártyapénzemelésben gondolkodnak. Kifejtette azt is, az már most megmutatkozik, hogy az ösztönzőkkel el lehet érni, hogy a háziorvosok kevesebb beteget küldjenek a szakellátókhoz, azonban még ez is elég arra, hogy a kórházak feltöltsék az ágyaikat. Ha ezen nem tudnak változtatni a következő időszakban, pénzt sem kaphat az egészségügy – mondat Ónodi-Szűcs Zoltán.

Rendet kell tenni az intézményekben, és akkor nem kell órákat várakozni az ellátásra a betegeknek – vélte az államtitkár, majd azt is kifejtette, a várólisták is az intézmények önfenntartó mechanizmusait szolgálták, hiszen amikor nekiláttak azok tisztításának, 77 ezer beteg várakozott műtétre. Később kiderült, hogy a valós szám csupán 45 ezer, míg mára mindössze 35 ezren várnak elektív műtétekre. „Ezért el kell gondolkodni azon, hogy amit látunk, az a valóság-e vagy csak az intézményrendszer akarja ezt láttatni velünk” – hangsúlyozta ismét, majd példaként hozta még a sürgősségi ellátást is, ami szintén azért küszködik szakemberhiánnyal, mert saját érdekei mentén létrehozta az ellátórendszer a sürgősségi betegellátó osztályokat.

Kozmetikázza saját adatait az intézmények egy része annak érdekében, hogy jobb pozícióba kerüljön az év végi kasszaseprésnél – folytatta tovább az államtitkár, aki lapunknak néhány hete még úgy nyilatkozott, elképzelhetőnek tartja, hogy idén nem lesz konszolidáció. Tegnap viszont már azt mondta, tervei szerint lesz adósságrendezés december végén, bár nem akkora mértékű, mint eddig, hiszen a kórházak évközben kaptak már hatvan milliárd forintot. Kifejtette, eddig nem látták, mennyi készpénz-állománya van a szolgáltatóknak, ezért úgy festett, valóban nem tudják fizetni a számláikat, azonban néhányuknál kiderült: képes lenne erre saját bevételeiből. Mindezek tükrében azonban még becslést sem kívánt adni arra, hogy szerinte mennyivel kevesebb a szolgáltatók valós tartozásállománya annál a 45 milliárd forintnál, amelyet a Magyar Kórházszövetség október végén jelzett.

A Szent Imrében – az államtitkár szerint – jól csinálják

A főigazgató minden intézkedését helyesnek tartja a Szent Imre Kórházban az államtitkár, szerinte a munkáltató és a munkavállalók közötti perpatvarban az államtitkárságnak se erővel, se hatalommal nem kell részt vennie, hiszen a betegellátás folyamatos, és a fluktuáció sem kiugró, annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben hét aneszteziológus és több röntgenorvos is felmondott. Lapunk kérdésére válaszolva, hogy rendelkezésre áll-e a biztonságos betegellátáshoz szükséges orvos és szakdolgozói létszám az intézményben, amelyet a működési engedélyhez szükséges minimumfeltételek előírnak, az államtitkár úgy reagált, nem tudja, hogy a kórház ágyszámához rendelt humán erőforrásnak mennyinek kell lennie; de egyébként sem ért egyet a jelenlegi minimum rendelettel, amely darabszámokat ír elő, és nem tesz különbséget kompetenciákban az intézmények között. Átvéve a szót Rétvári Bence, a humán tárca parlamenti államtitkára leszögezte: a Szent Imre Kórházban folyamatos a betegellátás, minden normálisan működik, csupán a sajtóban túlreprezentált téma. A Szent Imre Kórház egyébként mintegy 200 ezer dél-budai lakos ellátásáért felel.

Budán lesz az új szuperkórház – ismételte a korábban már elhangzott információt Ónodi, aki megerősítette: a fővárosi betegellátási koncepció kidolgozása után határoznak az intézmény pontos helyéről, mert azt nem a lobbi-, hanem az ellátási érdekek határozzák majd meg. A területért Cserháti Péter kormánybiztosként felel és tárgyal az érintett felekkel. A Sportkórház sorsa – amelyről a minap Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora azt nyilatkozta, hogy a Szent János Kórház egyik szárnyába költözik – december 16-ai ülésén dönt a kormány, amelynek célja, hogy a komplexumot egyben tartsa.

Kevés a bér, majd egyszer több lesz

Senki sem gondolja, hogy bérek rendben vannak, ezért is tárgyalnak a szakmai szervezetekkel, ám „mégis csak Magyarországon élünk, és nem tehetjük meg, hogy egy ágazatot kiemelünk, ahol uniós fizetéseket adunk” – válaszolt Ónodi-Szűcs a béremelést firtató kérdésekre. Elmondta, az érdekvédők kérték az államtitkárságtól, hogy tárgyaljanak az ágazati kollektív szerződésről (ÁKSZ), azonban az egyeztető fórumok eredményeként – a jelenlegi jogszabályok szerint – nem születhet meg az ÁKSZ, ezért vagy jogszabály-módosításra lesz szükség, vagy olyan „alternatív lehetőséget” kell találni, ami lehetővé teszi a béremelést.

Az utóbbi években forrásbővülés volt az egészségügyben – jelentette ki Rétvári Bence parlamenti államtitkár a sajtóbeszélgetésen. Mindezt két számmal támasztotta alá. Míg az E-Alap 2010-es főösszege 2014-re közel 25 százalékkal nőtt, az OECD szerint is bővült az egészségügyre fordított forrás. Sikerként számolt be arról is, míg korábban masszívan nőtt az orvos-elvándorlás, immár évek óta csökkenő tendenciát mutat a rezidens- és kezdő szakorvos támogatási programnak, valamint a béremeléseknek köszönhetően. Ez utóbbi folytatására azonban egyik államtitkár sem tett konkrét ígéretet, ahogyan arról sem esett szó, hogy az említett támogatási programok következményeként a kórházi menedzsmenteknek az intézmények saját bevételeiből kell kigazdálkodniuk a náluk évek óta dolgozó szakorvosaik béremelését. E nélkül ugyanis kezelhetetlenné válna a központi intézkedés okozta bérfeszültség.