Minden hetedik fennakad a felülvizsgálaton
Volt, akit a Facebook buktatott le, miközben ugyanis betegállományban volt – mondván, lázas beteg – internetes oldalára friss, strandolós, mosolygós képet posztolt. Munkahelye sem tétovázott, ráküldte a táppénzellenőröket.
- Sajátos munkahelyi szövődmény: az influenza kétlelkűvé tesz
- Változó pénzbeli ellátások
- Magyarország táppénz-megtakarításban is jobban teljesít
- Így kaphatsz 100 százalékos táppénzt és ingyen gyógyszert
- Védelmébe vette az ombudsman a beteg gyerekek szüleit
- Sélleiné sok visszaélést lát, indulnak az ellenőrök
Közel tíz éve él az a jogszabályi passzus, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltatók betegállományban lévő dolgozójuk felülvizsgálatát kezdeményezzék az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál. A legtöbb ilyen kérelem dr. Bogdán Zsuzsanna elmondása szerint 2009-2010-ben érkezett. S ez, mint azt az OEP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztályának vezetője megjegyezte, nem volt véletlen, hiszen a gazdasági válság miatt sokan a leépítéstől tartva - esetleges elbocsátásukat megelőzendő -, illetve felmondásuk kézhezvétele után igyekeztek „táppénzes” állományba kerülni, s ezzel némi haladékhoz jutni. Persze a cégek is résen voltak, egymás után érkeztek ellenőrzést kérő beadványaik az OEP-hez. Igaz, ebben nem kell(ett) feltüntetniük kérésük indoklását – s ezt nem is tették -, ilyenkor ugyanis egy számukra, jogszabály által biztosított szolgáltatást vesznek igénybe az OEP-nél, amelyért 15 800 forintos igazgatási szolgáltatási díjat fizetnek. A gazdasági helyzet javulásával párhuzamosan egyébként e megkeresések száma is drasztikusan csökkent, tavaly például mindössze 248, míg idén az év első öt hónapjában 106 munkáltató kérte betegállományban lévő dolgozójának ellenőrzését.
Mindezek mellett változatlanul működik a hagyományos „táppénzes” felülvizsgálat, amelyet az OEP-pel szerződésben álló 185 felülvizsgáló főorvos végez, akiknek munkáját országosan további húsz – egyébként másféle feladatokat, például kórházak ellenőrzését is elvégző – OEP állományában levő orvos szervezi, irányítja. A rendelőkben dolgozó közel 8 ezer egészségügyi szolgálat által leadott keresőképtelenségi jelentés alapján ők választják ki azokat, akiknek felülvizsgálatát el kell végezni. Többnyire a 30 napon túli esetek kerülnek sorra, viszont például bizonyos daganatos betegségek, vagy a végtag törés miatt közel két hónapig gipszben, s egyben betegállományban lévők értelemszerűen nem tartoznak a fentiek közé. A rendszeres felülvizsgálat során a keresőképtelen állományban lévők 10-15 százalékáról derül ki, hogy már javában „munkára” érettek, míg a munkaadók által kezdeményezett vizsgálatok során ez az arány körülbelül 6 százalék.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy valaki jogalap nélkül vette igénybe a táppénzt, azzal visszafizettetik az ilyen címszó alatt átutalt összeget. Abban az esetben, ha a táppénzcsalásban partner volt orvosa is, akkor a visszafizetendő összeg egy részét az érintett doktornak kell befizetnie az OEP kasszájába. A szankció alkalmazását azonban körültekintő, s igen alapos vizsgálat előzi meg. Az utóbbi esetek egyébként meglehetősen ritkák, mint ahogy a munkavállalók is manapság sokkal jobban féltik az állásukat annál, mintsem ilyen praktikákhoz folyamodjanak.
A táppénzrendszer utoljára 2013. év nyarán módosult. Ettől az időponttól az éppen aktuális munkahelyen kapott jövedelem képezi a táppénzszámolás alapját. Munkahely változtatásnál, figyelmeztet a főosztályvezető, az a lényeg, hogy a két állás között a megszakítás ne legyen 30 napnál hosszabb, vagyis folyamatos maradjon a jogviszony. Mi történik akkor, ha valaki új állásában a belépését követő néhány napban megbetegszik? Amennyiben korábban folyamatosan dolgozott, s így folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, új munkahelyen kapott tényleges jövedelem alapján számolják ki – természetesen a napi limit figyelembe vételével – táppénzét. Veszteség tehát az új rendszerben sem ér senkit.
Ugyancsak tavaly döntöttek a gyermekápolási táppénz kiterjesztéséről. Épp egy éve, 2013 júliusától a 12 év alatti gyermekek kórházi ápolása esetén is – amennyiben mellette tartózkodik - táppénzre mehet a szülők valamelyike. Erre korábban nem volt mód, legfeljebb éves szabadságukból vehettek ki néhány napot. A kórházakban egyébként rendelkezésre áll az a formanyomtatvány, amelyet az intézmény által kitöltve igazolják a gyermek kórházi ápolását, és a szülő benntartózkodását.
Ugyancsak újdonság, hogy a 12-18 év közötti gyermekek kórházi kezelésénél, illetve otthoni ápolásánál – mivel a gyermekápolási táppénz csak 12 éves korig jár – a Kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél kérvényezhetik a szülők méltányossági táppénz kifizetését. Ebben az esetben a kérvényhez mellékelni kell az orvosi szakvéleményt. Amennyiben nincs szükség hiánypótlásra, a kérvény felterjesztést követően az átfutási idő általában 10-15 nap, a döntés joga ebben az esetben az OEP főigazgatójáé. Az összeg kiszámítása a „normál” táppénzhez hasonlóan történik.
Általános táppénzes adatok
Forrás: OEP Évkönyv 2013
Táppénz kiadás
Forrás: OEP Évkönyv 2013