hirdetés
hirdetés
2018. július. 22., vasárnap - Magdolna.
hirdetés

Így kaphatsz 100 százalékos táppénzt és ingyen gyógyszert

Több százezer forintnyi ellátástól, támogatástól és a későbbi kártérítési igény lehetőségétől fosztják meg magukat azok a dolgozók, akik belemennek abba, hogy munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén táppénz helyett szabadságra menjenek. Szakszervezeti vezetők szerint ez a szokás egyre inkább terjed, aminek köszönhetően a különböző statisztikákat is fenntartásokkal kell kezelni. A kormány az ellenőrzések szigorítása helyett látszatintézkedéseket hoz – írja a Pénzcentrum.

hirdetés

A munkabalesetben elhunyt, illetve megrokkant munkavállalók emléknapjává nyilvánította a kormány április 28-át. Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke a Pénzcentrum.hu kérdésére gesztusértékűnek, ugyanakkor szemfényvesztésnek is minősítette a kormány határozatát. Magyarországon ugyanis már 10 éve minden alkalommal megemlékeznek erről a napról a szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek, a munkaügyi hivatal, valamint a már megszüntetett Országos Érdekegyeztető Tanács munkavédelmi bizottságának képviselői. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2003 óta hivatalosan a Munkavédelem Napjaként tartja számon április 28-át.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott közlemény azt sugallja, mintha a kormány az emléknap kihirdetésével kipipálta volna a munkavédelem területén szükséges intézkedések listáját. Márpedig a szakszervezetek tapasztalatai szerint nem elég a munkavédelem fontosságáról beszélni, gyakoribbá kell tenni a munkaügyi ellenőrzéseket, és meg kell erősíteni a revizori hálózatot. A közigazgatásban végbement nagyarányú létszámleépítés ugyanis nem kerülte el a munkaügyi ellenőrzés területét sem.

A tavalyi munkaügyi vizsgálatok adatai alapján kijelenthető, hogy a cégek többségénél igen gyakori a munkavédelmi szabálytalanság. A vizsgált vállalkozások 82,8 százalékuknál állapítottak meg munkavédelmi mulasztásokat a revizorok.

Székely Tamás állítja, a statisztikák nem tükrözik hűen a valós helyzetet. Egyre gyakoribb, hogy a munkáltatók ráveszik a szerencsétlenül járt dolgozót, ne jelentse, hogy munkaügyi balesetet szenvedett vagy foglalkozási ártalom miatt betegedett meg, hanem menjen inkább szabadságra. A munkavállalók sok esetben belegyeznek ebbe, mert attól tartanak, hogy ha ellenszegülnek, búcsút mondhatnak a munkahelyüknek, ami a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben felettébb kockázatos. Így azonban több százezer forint jogos táppénztől, ingyenes egészségügyi ellátástól és az esetleges későbbi kártérítési lehetőségtől is megfosztják magukat.

Sokan nem tudják, hogy munkabalesetnél, illetve foglalkozási betegségnél az egyéb megbetegedések esetén megállapítható táppénznél jóval magasabb összegű ellátás jár. Nem munkahelyi baleset vagy betegség esetén a táppénz 2011. május 1-től az adott naptári napra eső átlagos munkabér 60 százaléka, legfeljebb azonban napi bruttó 5200 forint lehet. Üzemi baleset esetén viszont a pénzbeli egészségügyi ellátás alapjául szolgáló, a baleset napját közvetlenül megelőző hónapban szerzett jövedelem 100 százalékának megfelelő összegű táppénz jár. A munkába jövet-menet elszenvedett úti baleset esetén a jövedelem 90 százalékát fizeti az egészségbiztosító.

Baleseti táppénz annak a biztosítottnak és baleseti ellátásra jogosultnak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében válik keresőképtelenné. A baleseti táppénz jogosultságának időtartama független attól, hogy a biztosított mennyi folyamatos, előzetes biztosítási idővel rendelkezik. Baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre tekintet nélkül, a balesetből eredő keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy éven át jár. Előfordulhat tehát az is, hogy akár egy nap biztosítási idő esetén is jogosult lehet a biztosított egy évig baleseti táppénzre Amennyiben a munkaképesség helyreállítására nem elég egy év, akkor, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye alapján, maximum egy évvel meghosszabbítható a baleseti táppénz folyósítása.

Foglalkozási megbetegedés esetén is a jövedelem egy naptári napra eső összege illeti meg baleseti táppénz címén a munkavállalókat. A foglalkozási megbetegedés megállapítása esetén nehezítő körülmény, hogy míg az üzemi baleset időpontja pontosan megállapítható, a foglalkozási megbetegedés kialakulásának nincs pontosan meghatározható időpontja, azt orvosnak kell megállapítania.

Nemcsak a "100 százalékos" táppénz, hanem az ahhoz társuló egyéb juttatások miatt is érdemes a munkavállalóknak elérni a munkáltatójuknál, hogy mindenképpen jelentsék be az üzemi balesetet. A baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeknek egyáltalán nem kell fizetniük az üzemi balesetből (foglalkozási megbetegedésből) eredő egészségkárosodásuk miatt igénybe vett gyógyszerért, gyógyászati segédeszközért, gyógyító ellátásért, annak árához ugyanis 100 százalékos társadalombiztosítási támogatás jár. Ha az üzemi baleset során a fogak is sérülnek, akkor a rágóképesség helyreállítása érdekében szükséges fogpótlás is térítésmentes.

A teljes cikk

Dutka Noémi
a szerző cikkei

(forrás: Pénzcentrum)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink