Mi van a bakancslistánkon?

A magyarok több mint felének az egészség megőrzése a legfontosabb célja a következő években, de aktívan már nagyon kevesen tesznek érte, miközben a csupán 9% vallotta azt, hogy tökéletes egészségi állapotnak örvend – derült ki az Affidea és a Central Médiacsoport közös kutatásából, amely azt vizsgálta, mi szerepel az emberek bakancslistáján, és mit tesznek annak érdekében, hogy azokat megvalósítsák. 

Illúzió az egészség

Bár apróbb eltérések mutatkoztak nemtől, kortól és iskolázottságtól függően, a megkérdezettek 54%-a válaszolta azt, hogy egészségük megőrzése a legfontosabb céljuk az elkövetkező 5 évben és azt követően is. A válaszadók több mint 70%-a viszont fontosabbnak tartja céljai eléréséhez a pénzt, mint egészségének megőrzését: tízből csupán 6 ember vallotta azt, hogy egészségének megőrzése a legfontosabb eszköz az álmai megvalósításához. Az egészség értéke az évek előrehaladtával valamicskét nő: míg a 18–39 évesek között 52% emeli ki az egészséget, az 50 év felettieknek már 79%-a tartja lényegesnek azt a vágyak beteljesítéséhez.

Abban azonban már komoly eltérések mutatkoznak a válaszadók között, hogy mit tesznek az egészségükért. A válaszadók 58%-a pihenésre és kikapcsolódásra szán időt, míg 48%-uk szerint a családdal töltött idővel tehetnek a legtöbbet az egészségükért. A válaszadók csupán 46%-a vallotta azt, hogy szed valamilyen vitamint, és 45%-uk nyilatkozott úgy, hogy egészségesen táplálkozik. A megkérdezettek mindössze 35%-a sportol, és 34%-uk jár rendszeresen szűrővizsgálatokra. Ezzel szemben az emberek 32%-a mondta azt, hogy „orvos engem csak akkor lát, ha már nagy a baj”.

Bagi Renáta pszichológus szerint ennek az egyik fő oka, hogy: az emberek alapvetően szeretik egészségesnek és sebezhetetlennek hinni magukat, és nem szeretnének olyan hírt kapni, amelyik sérti a „halhatatlanságillúziójukat”. Hiszen ha megbetegszünk, szembe kell néznünk az idő múlásával, az öregedéssel. Felmerülhet az is, hogy az eddigi életmódunk járult hozzá a betegséghez, és változtatnunk kell azon, ami – valljuk be –, minél idősebbek vagyunk, annál nehezebb.

Meglepő lehet, hogy a megkérdezettek mindössze 9%-a gondolja úgy, hogy kiváló az egészségi állapota, míg nagy részük (83%) szerint jó vagy elfogadható. Az emberek túlnyomó többsége azt mondja, hogy nem szívesen szed gyógyszereket.

Carpe diem!

A megkérdezettek kevesebb mint egyharmada jár rendszeresen szűrővizsgálatokra. A nők, az idősebbek és a diplomások közül az átlagnál többen vesznek részt, de az 50%-ot egyik szegmensben sem éri el a rendszeres szűrésen átesők aránya.

„Szeretünk a mára koncentrálni. Ma szeretnénk sok pénzt keresni, ma akarunk boldogok lenni. Gyakran nem megyünk elébe a dolgoknak – bízva abban, hogy nem következnek be –, hanem akkor kezeljük őket, amikor megtörténnek. Ez azonban az egészség szempontjából nem kifizetődő, sőt egyenesen felelőtlen hozzáállás” – hangsúlyozta a pszichológus. Hozzátette, sokan csak akkor mennek el szűrővizsgálatra, amikor valaki a közvetlen környezetükben megbetegszik, hiszen ekkor kerül jobban a figyelem középpontjába az egészségük törékenysége. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy a rossz dolgok csak másokkal történhetnek meg.

Pedig a betegségek jelentős részénél a korai diagnózis életet menthet. A kutatásba bevontak közül az elmúlt két évben 67% volt nőgyógyászati rákszűrésen (a 18–40 évesek között ez az arány magasabb 72%, míg az 50 évesnél idősebb nők közül csak minden második vett részt ilyen vizsgálaton). A korábban kötelező tüdőszűrésre csak a megkérdezettek 53%-a ment el az utóbbi két évben, szív- és érrendszeri szűrővizsgálatokon pedig az emberek 24%-a vett részt.

A 40 évesnél idősebb nők 50%-a volt mammográfiai szűrővizsgálaton, míg vastagbélvizsgálaton a különösen veszélyeztetett 50 év felettiek közül is csak 14%.

Dr. Kardos Lilla, az Affidea orvos-igazgatója szerint sokan még ma is alábecsülik a szűrővizsgálatok jelentőségét. „Több betegségtípusra jellemző, hogy a korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felállított diagnózis pozitívan befolyásolja a kezelés hatékonyságát és a gyógyulás esélyét” – mutatott rá a szakember. 

Rövid a bakancslistánk

Csupán az emberek felének van bakancslistája a következő 5–15 évre, azonban a célok jellemzően a mindennapokkal – család, munka, karrier, egészség és párkapcsolat – vannak kapcsolatban. Ezt követi az utazás (35%), majd saját ingatlan (27%), hitel-visszafizetés (25%) és a meggazdagodás (22%). Az igazi álmodozás különleges dolgokról (világ körüli út, extrém sportok) itthon nagyon kevés emberre jellemző.

Bagi Renáta szerint nem meglepő az eredmény, hiszen szociálpszichológusok előtt közismert a magyar emberekre jellemző pesszimizmus, amelynek történelmi és kulturális okai is vannak. „Álmodozni úgy lehet, ha amellett, hogy optimista vagyok, hiszek a saját képességeimben is. Ehhez viszont egészséges önbizalom és felelősségvállalás is szükséges, hiszen az önbizalom alacsony szintje kudarckerüléshez vezet, és ez teljesen megakadályozza, hogy álmodozzunk a céljainkról.”

A kutatásról

Az Affidea és a Central Médiacsoport és az ittelmondom.hu online közösségi panel kutatása idén májusban készült 3315 fő megkérdezésével. Az online felmérésben – melynek célja a jövőbeni álmok, tervek és a megvalósításukhoz szükséges legfontosabb tényezők feltérképezése volt – 18 évesnél idősebb magyar internetezők vettek részt.