hirdetés
2020. január. 21., kedd - Ágnes.
hirdetés

Hétfőn már feladat vár az új tanácsadó testületi tagokra

Megalakult az új szakmai kollégium

Az ígéreteknek megfelelően május 13-án hivatalosan is felkérték a nemzeti erőforrás miniszter, illetve az egészségügyi államtitkárság új tanácsadó testületét képező hatvan, háromfős szakmai kollégiumi tagozat tagjait és tisztségviselőit az új szervezet munkájában való együttműködésre.

hirdetés

Május 13. fordulópontot jelent a magyar egészségügy történetében, amikor személyesen is átvehették megbízólevelüket – az ehhez társuló összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatokkal együtt – az egészségügy irányítóinak új tanácsadói. Legalábbis így értékelte mindezt a sajtónyilvános eseményen prof. dr. Réthelyi Miklós miniszter, aki Szócska Miklós államtitkárral együtt, a szakmai ajánlások alapján kért fel a testületben való részvételre szakmacsoportonként három-három elismert személyt.

Mint azt Szócska Miklós államtitkár a május 13-i hivatalos alakuló ülésen is jelezte, új, kétszintű szakmai kollégiumi rendszer jön létre, amelyben az egyetlen szakmai kollégiumot a háromfős tagozatokból álló 180 személy jelenti, akiknek munkáját elsősorban a szakmák méretétől függően 5-15 fős tanácsadó testületek segítik. Az államtitkár által kijelölt személyek véleményezik majd a többi közt a szakmai irányelveket és módszertani ajánlásokat, az egészségügy finanszírozásával, a kapacitások elosztásával, az ellátás progresszivitási szintjeivel kapcsolatos változásokat, de véleményt alkotnak az ágazati szakképzési, adatgyűjtési és stratégiai fejlesztési kérdésekben is. Szócska Miklós azonban azt várja a háromfős tagozatoktól, hogy véleményük megalkotása előtt egyeztessenek a mögöttük álló tanácsokkal, amelyek tagjait a szakmai szervezetek delegálják, s amelyek feladata elsősorban az új vizsgálati módszerek, az egészségügyi minimumfeltételek és a vezetői pályázati kiírások, valamint az azoknak való megfelelés véleményezése lesz.

Mint arról a MedicalOnline beszámolt, az államtitkár április 26-án hozta nyilvánosságra azt a listát, hogy a hozzájuk eljutó javaslatok alapján kiket jelöl a 60 háromfős tagozatba, valamint közzé tette a hamarosan felálló új szakmai kollégium vezető tisztségviselőinek (elnökének, alelnökeinek és titkárainak) névsorát is. A május 13-i rendezvényen az államtitkár emlékeztetett: bár csupán egy éve, az új kormány felállása előtt nem sokkal álltak fel a mostanit megelőző szakmai kollégiumok, annak ellenére, hogy számos köztiszteletben álló személy került a tagok közé, a testületeket mégis illegitimnek érezte a szakmai közvélemény. Ezért határozott úgy az egészségügyi államtitkárság, hogy új rendszert állít fel, amelyben a fiatalabb korosztályok és a vidéki szakemberek a korábbinál nagyobb szerepet kaphatnak; amelyben rugalmasabb munka, arányosabb képviselet valósulhat meg az orvosi szakterületek között.

Az államtitkár jelezte: komoly munkát várnak az új szakmai kollégiumtól, hiszen ma már nem lehet kérdés, hogy az egészségügyi rendszer a fenntarthatóság peremén működik, a betegutak pedig szétesetek. Mindez a megvalósult ellátások alapján megrajzolt térképeken is látszik; Szócska szerint, ha valaki megnézett volna ilyeneket, akkor nem hozott volna olyan döntéseket, amelyek a közelmúltban az egészségügy terén megszülettek. Továbbra is kérdés azonban, hogy hol, hány helyen, miféle ellátások biztosításának van értelme az országban, amelyek meghatározásában a most felállt új szakmai kollégiumnak lesz kitüntetett szerepe.

Szócska emlékeztetett: az egyik legnagyobb baj eddig az volt, hogy a szakma véleményét nem kérték ki az ágazatot érintő kérdésekben, ezért bár „az ország ma a túlélésért küzd”, vannak kérdések, amelyek elől az egészségügy nem térhet ki. Az ezek megválaszolásával együtt járó felelősséget az ágazati vezetés szeretné megosztani a szakmával, így a többi közt arra várnak majd választ az elkövetkezendő hetekben, hogy a még meglévő fejlesztési forrásokat milyen technológiák, eljárások bevezetésére fordítsák, hogyan alakuljon az ellátórendszer és az abban dolgozók helyzete.

Bár az új tanácsadói rendszer működését még az államtitkárnak is „szoknia kell”, Szócska jelezte, hogy a most megbízottak komoly felhatalmazással bírnak a szakma részéről, azaz nő a szakmai közélet súlya. A nemes céloknak megfelelően a szakmai partnerséget az államtitkárság az újonnan felálló tagozatok segítségével is igyekezett kikényszeríteni (lásd a védőnők, gyermekorvosok egy tagozatba kényszerítése körüli vitát), ám az államtitkár arra kérte az egybegyűlteket, hogy a szakmai partnerséget ők is gyakorolják az általuk képviselt terület képviselői felé, azaz kérdezzenek meg minél többeket, mielőtt javaslatot tesznek valamire az ágazati vezetőknek.

Fülesdi Béla professzor, az új testület újdonsült elnöke szerint az előttük álló feladat nagy kihívást jelent, ám arra kérte a tagozatokat, hogy lehetőleg tíz napon belül alkossák meg munkarendjüket annak érdekében, hogy valóban részt vehessenek a betegellátás megreformálása előtt álló feladatokban. Az új elnök a progresszivitási szintek meghatározása mellett ide sorolta az orvosok és nővérek életpályamodelljét, az egészségügyi képzés- és továbbképzés rendszerének átgondolását, valamint azt is, hogy közöljék, miféle lehetőségeket látnak a kutatás-fejlesztés területén, szerinte ugyanis megtartó erőt jelenthet, ha a szakorvosjelölteket komoly kutatásokkal bízzák meg.

Dr. Török Krisztina, a május elsején megalakult Gyógyszerészeti, Egészségügyi és Minőségfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója közölte a résztvevőkkel: a hatósági feladatokat leszámítva az új gigaintézmény átvette a korábbi Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ szakfelügyelettel kapcsolatos területeit is annak érdekében, hogy a szakfelügyelet szoros kapcsolatban működhessen együtt a most megalakult szakmai kollégiummal. Hamarosan feláll az új titkárság, amely az ezzel kapcsolatos koordinációt is ellátja.

Az új tanácsadó testület tagozatai azonban már jövő hétfőn megkapják az első olyan kérdéseket az egészségügyi államtitkárságtól, amelyre választ várnak: a többi közt arra vonatkozóan, hogy a Semmelweis Tervben előre jelzett új egészségszervezési rendszeren belül a nagytérségeknek és az országos intézeteknek megfelelő progresszivitási szinten milyen feladatokat kell(ene) ellátniuk az ide sorolható intézményeknek. A gyorsaságot indokolja, hogy az államtitkárság is presszió alatt van: Szócska Miklós államtitkár országjáró körútján június elejére ígérte, hogy ezeket a szinteket megállapítja. A GYEMSZI keretein belül mindenesetre létrehoztak egy helpdesk szolgáltatást: a kérdéseket, jelzéseket, véleményeket a This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. e-mail címen várják.

Köbli Anikó
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink