hirdetés
2019. augusztus. 25., vasárnap - Lajos, Patrícia.
hirdetés

Még sokáig marad a hálapénz

Az orvosok egy része a börtönbüntetéstől sem riad vissza, előre kér akár több százezer forintot a betegtől. A Népszava összeállítása a hálapénzről.

hirdetés
Nyílt titok, hogy a gyakran több hónapos vagy akár egyéves várakozást a betegek egy része hála­pénzzel igyekszik rövidíteni, és az sem meglepő, hogy vannak orvosok, akik belemennek a játékba. Áprilistól új, állami megoldással próbálják ezt visszaszorítani, de egyelőre kétséges ennek hatékonysága. Ezentúl, ha az orvos nem a legkorábbi szabad helyet akarja lefoglalni a betegének az online rendszerben, hibajelzést kap. Ha pedig egy pácienst az eredeti időpontnál előbbre veszik, az ellátását a biztosító addig nem fizeti ki, amíg nem tisztázódik, miért változtattak. Szakmailag indokolt esetben nem lesz szankció, de ha nincs megfelelő indok, akkor a biztosító nemcsak, hogy nem fizet, még egy 40 ezer forintos büntetést is kiszabhat. Az ötlet jó, de nem Magyarországon lennénk, ha nem lennének kiskapuk. Erre Lénárd Rita belgyógyász, a 3200 tagot számláló „1001 orvos hálapénz nélkül” Facebook-csoport alapító tagja hívja fel a figyelmet. Szerinte minden beteg egyedi eset, és a kórházak valószínűleg könnyedén meg tudják majd indokolni, miért változtatnak. Ebben nemcsak a beteg állapota játszhat ugyanis szerepet, hanem az is, ha lebetegszik az orvos, nincs műtős személyzet vagy a páciens meghal, és a helyére bekerülhet valaki, akit később operáltak volna. A variációk száma végtelen, így a hálapénzes eseteket nem nagyon lehet majd tetten érni.
 
„Az elmúlt 70 évben elképesztő mértékben beépült a paraszolvencia a rendszerbe. Ma már messze nem a hála miatt adják a betegek, és az orvostársadalom egy nagyon kis része él jól belőle. Az áprilistól életbe lépő ­változás miatt pedig inkább csak a rizikó nő, így könnyen lehet, hogy mindössze a tarifák változnak és még többet fizetnek majd a betegek” – mondja a Népszavának Lénárd Rita. Állítását egy friss Pulzus-kutatás is megerősíti. Eszerint a magyar betegek 25 százaléka nem a hála, hanem a félelem és figyelem miatt dugdos pénzt az orvosok zsebébe, 4 százalékuk pedig kifejezetten azért adja, mert az orvos közölte vele, hogy erre szükség van. Az okok között szerepel még az is, hogy „ez a szokás”, illetve valóban a hála kifejezése. És bár attól láthatóan messze vagyunk, hogy kikopjon a rendszerből a paraszolvencia, odáig már eljutottunk, hogy a páciensek harmada nem él ezzel a lehetőséggel. A megkérdezettek 90 százaléka pedig egyetért azzal az intézkedéssel is, hogy büntethetőek lesznek a kórházak a várólista­mutyik miatt.
 
Talán kevesen tudják, de ha egy orvos előre kér pénzt az ellátásért, az 2013 óta bűncselekménynek (vesztegetés elfogadása) minősül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Erről azonban hajlamosak megfeledkezni a gyógyítók, és sok beteg sincs tisztában a viszonyokkal. A Magyar Tudományos Akadémia februárban megjelent, a teljes felnőtt lakosságot reprezentáló kutatási beszámolójából kiderül: az emberek több mint fele nem tudja, hogy bűncselekmény pénzt kérni egy ingyenes ellátásra jogosult betegtől. A válaszadóknak pedig mindössze egyharmada (34 százalék) tudja, hogy a pénz műtét előtti elfogadása is büntethető. Mindezek ellenére agresszívan fellépnének a hálapénz ellen, a válaszadók többsége (56 százalék) ugyanis még a hálapénz (utólagos) elfogadását is büntetné, ha rajta múlna. Büntetésekből azonban messze nincs annyi, mint ahányan előre elteszik a borítékot. Tavaly a bíróság kétéves börtönbüntetést szabott ki első fokon egy budapesti ortopéd sebészre, mivel előre kért pénzt a betegektől az állami ellátásban.
 
A legfelháborítóbb ügy azonban kétségkívül a veszprémi onkológus nőgyógyász esete, aki 150 ezer forintot kért az egészségbiztosító által finanszírozott operációkért, 15 ezer forintot pedig az állami egészségügyben történő ellátásért. Az orvost öt év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság, a kamara azonban nem zárta ki, így továbbra is praktizálhat. Mindössze fél évre tiltották el. „Mindannyiunkat bemocskol ez az ügy. Ez nem hálapénz, hanem korrupció, ami miatt az egész orvostársadalomban meginog a betegek bizalma. A béremelés és a biztonságos beteg­ellátás megvalósulása után kriminalizálni kellene a hálapénzt nem csak az orvosok, a betegek oldaláról is, hogy ne csak az legyen büntethető, ha valaki előre kéri, hanem az is, ha valaki adja. Ez talán gátat szabhatna” – mondja a belgyógyász.

A legnagyobb gond a hálapénzzel az, hogy akik adják, azt várják tőle, hogy javuljanak az ellátásuk feltételei. Miközben a kórházak és rendelők nagy részében sokszor a szakmai minimumfeltételek sem teljesülnek. És itt nemcsak a vécépapír-problematikára kell gondolni, hanem arra, hogy rezidensek ügyelnek egyedül a sürgősségi osztályokon, nem ritkán 30 órásak a műszakok, és van olyan kórház, ahol szó szerint a betegre szakad a plafon. A hálapénz ezekre a problémákra nem megoldás.

Ugyancsak a Népszavában így ír jegyzetében Balassa Tamás a hálapénzről:

Mi lenne a megoldás? „Ha a hálapénzt csak tünetnek tekintjük, éppen az alacsony bér lehet a beteg egészségügy egyik gyulladási gócpontja”, mondta erről egy másik, a hálapénzt elutasító orvos. Igen, kevés a pénz, ezt is évtizedek óta tudja, mondja mindenki: a visegrádi országok átlagához képest is 600-700 milliárd (a GDP 2-2,5 százaléka) hiányzik éves szinten az egészségügyi kasszából. De a magyar ember inkább beteszi a saját zsebéből, és ebből olyan ellátást kap, amiről egyre többen gondolják, jószerével csak hálapénzzel lehet túl­élni. És tart mindez 1952 óta, amikor Gerő Ernő javaslatára legalizálták a borítékolást. Rákosista hagyományt éltetünk tehát szervezetileg. Még egy ok a gyógyulásra tragikus hirtelenséggel.

(forrás: Népszava)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink