2021. január. 27., szerda - Angelika.

Lénárd Rita: Az igazat kell mondani!

A kormány kommunikációja Covid-ügyben is magabiztos és pozitív, a kórházakból azonban folyamatosan érkeznek az egyre kétségbeejtőbb hírek. A Magyar Orvosi Kamara e heti elnökségi ülésén arra keresték a választ, miként lehet a mostani, koronavírus-okozta helyzetet úgy kommunikálni, hogy tájékoztassák a valós helyzetről lakosságot, de ne keltsenek pánikot. A hvg360 Lénárd Ritával, a MOK alelnökével  beszélgetett.

Mire jutottak?

Az igazat kell mondani.

Mire lehet menni az igazsággal a csúsztatásokra, féligazságokra és nem ritkán teljes hazugságokra épülő politikai-közéleti kommunikáció idején?

Nem lehet más vezérfonalunk, mint az, hogy az igazat mondjuk. Hiteles, gyakorló orvosok adják a kamara vezetőségének túlnyomó részét, sokan közülük most a frontvonalban dolgoznak. Az egészségügy helyzetét senki sem ismeri pontosabban, mint mi, orvosok. A tapasztalatainkat kell megpróbálnunk úgy megosztani az emberekkel, hogy az segítsen, és ne ártson.

Előfordulhat olyan helyzet is, hogy az igazságot kommunikálják, és maga az igazság fog pánikot kelteni. Most talán épp ilyenben vagyunk, nem?

Kétségkívül olyanban vagyunk, de talán nem pánikot, hanem inkább félelmet kelthetnek a tények. De az igazat el lehet empátiával, finoman és érzékenyen is mondani. A félelem feloldásában segítenek a megoldási javaslatok, a rendszeres és hiteles tájékoztatás. És mintha a kormány a kezdetekhez képest most egyre inkább partnernek mutatkozna ebben. De azt hiszem, nem is nagyon tehetnek mást. Most ugyanis már egészen határozottan arról van szó, hogy a szavazóik életben maradnak-e. Az életmentéshez pedig mi értünk.

Tegyünk egy próbát az igaz, de nem félelemkeltő kommunikációra. Menjünk végig a főbb problémákon. Orbán Viktor úgy prognosztizálta, hogy november 21-én 2240 intenzív ágyra lesz szükség, december 12-én pedig a duplájára, azaz 4480-ra, és ezen kívül még mintegy 34 ezer Covid-ápolási ágyra. Mit gondolnak ezekről a számokról és mi lesz, ha tényleg kell majd ennyi hely?

Nem tudok, nem is akarok jóslásokba bocsátkozni, ehhez nincsenek meg a pontos számok, de nem is szakterületem. Amit tudok: ápolási ágy van, lélegeztetőgép van., de a minden szükséges eszközzel felszerelt úgynevezett intenzív ágyak már szűkebb keresztmetszetet jelentenek, az ezek mellett szakszerű ellátást nyújtani tudó szakszemélyzet létszáma pedig véges. Szeptemberi adataink szerint 2022 orvosnak van anaszteziológus - és intenzívterápiás szakvizsgája. De ez a szám a szakvizsgával rendelkező kollégák számát mutatja, azt nem, hogy itthon dolgoznak-e jelenleg, vagy esetleg nyugdíjasok, kisgyermekkel otthon vannak, vagy éppen betegek. Intenzív ápolói szakképesítéssel rendelkező nővérből 2003 van az országban. A szakmai ajánlás úgy szól, hogy egy intenzíves szakorvos 3-4, egy intenzíves szakápoló maximum kettő lélegeztetett beteget láthat el egyidőben. Ha most ezeket a számokat a két- vagy háromműszakos munkarenddel összevetjük, nyilvánvalóan az jön ki, hogy szakemberből hiány van, már a 2240 intenzív ellátásra szoruló beteg ellátása is necces.

A duplájáról már nem is beszélve. Természetesen nem minden intenzív ágyon kell feltétlenül lélegeztetni a beteget, de ebben a betegségben a tüdőn kívül károsodhat a vese, a máj, a keringés, maga a szív is, tulajdonképpen minden szervrendszert támad a vírus, ezért a beteg minden paraméterét folyamatosan figyelni kell, mert állapota pillanatról pillanatra változhat. Ez hatalmas teher és felelősség orvosnak, ápolónak.

Az interjú a hvg360-on olvasható.

(forrás: hvg360)
Olvasói vélemény: 1,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!