hirdetés
2019. október. 18., péntek - Lukács.
hirdetés

Különvélemény a vastagbélszűrésről

Kollégái véleményével ellentétben dr. Kásler Miklós szerint a vastagbélrákszűrés megoldott Magyarországon, írja az NLCafé.

hirdetés

Mint azt a MedicalOnline-on elsőként megírtuk, akár uniós forrásvesztés lehet a következménye annak, hogy közel egy éves késéssel indul el az országos vastagbélszűrés bevezetése. Az NLCafé orvosokat és betegszervezetet, valamint az Országos Onkológiai Intézet főigazgatóját is megkereste a témában.

Szántó István onkológus azt mondja, a korai betegséget nehéz felfedezni, de könnyű gyógyítani. Ezért elengedhetetlen az ingyenes, népegészségügyi szűrőprogram. Nagyon fontos azt is kiemelni, hogy a vastagbélrák szűrésére nem alkalmas a székletvérből vett minta, ugyanis az csak 13 százalékban mutatja ki a betegséget, erre csupán a vastagbélrákszűrés alkalmas, vagyis a kolonoszkópia. Akinek volt már ilyen vizsgálata, az tudja, hogy ez egy kellemetlen procedúra, a legjobb altatásban elvégezni, erre ma Magyarországon elsősorban magánrendelőkben van lehetőség, meglehetősen drágán. A vizsgálat maga is komplikált, nagyon drága eszközök kellenek hozzá, és még fontosabb a  jó szakember. Nem árulok el titkot, ebből ma komoly hiány van az egészségügyben. Ez lehet az egyik oka annak, hogy nincs ingyenes népegészségügyi szűrés erre a betegségre. Ma hónapokat kell várni egy kolonoszkópiára.

Kalotay Gábor, A Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke azt mondja, ők évek óta sürgetik az országos szintű vastagbélrákszűrést, ám folyamatosan csúszik a projekt. Legutóbb 2017. őszén, az egyik programukon is elhangzott az illetékes részéről: az eredetileg tervezetthez képest szervezési és egyéb akadályok miatt csúszik az országos szintű vastagbélrákszűrés elindulása.

Az egyesület hangsúlyozza: a kivizsgálás részeként, beutalóval elvégzett vastagbéltükrözések nem tekinthetők vastagbélszűrésnek. Népegészségügyi célú szűrésről csak akkor lehet beszélni, ha minden olyan ember meghívást, illetve lehetőséget kap a vizsgálatra, aki a veszélyeztetett korosztályba tartozik.

Kollégái véleményével ellentétben dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint a vastagbélrákszűrés megoldott Magyarországon, hiszen a székletvérből vett minta tökéletesen elegendő arra, hogy az esetlegesen kialakulóban lévő daganatos betegség gyanúja felfedezhető legyen. Az idén márciusban Széchenyi-díjjal kitüntetett orvos azt elismerte, hogy az új daganatos megbetegedések száma az utóbbi években több, mint tízezerrel nőtt, de rögtön hozzátette, hogy a rák miatti halálozás azonban 1100 fővel lecsökkent.

A primer prevenció leghatásosabb módja az lenne, ha a rákkeltő tényezőket kiiktatnánk az életünkből. Ilyen a dohányzás, az alkoholizmus, a túlsúly, a helytelen táplálkozás, a fizikai aktivitás hiánya és a káros környezeti anyagok jelenléte. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2007 és 2014 között  évi 77 ezerről  95 ezerre nőtt a betegek száma, hiszen a rákkeltő tényezők szaporodnak, ezzel egyenesen arányosan nő a megbetegedések száma is. Ha már kialakult a daganat, de a beteg nem tud róla, nincsenek tünetek vagy panaszok, akkor a következő lépés a szűrővizsgálat. Ekkor már az a cél, hogy minél korábbi stádiumban fedezzük fel a daganatot, vagy zárjuk ki létezését, illetve kezdjük el gyógyítani, mert így sokkal nagyobb a teljes gyógyulás esélye.

„A vastagbélrákszűrésre használatos székletvérből vett minta alapján elvégzett vizsgálat tökéletesen elegendő arra, hogy a tumorgyanút időben észrevegyük, ha baj van. Tumorgyanú esetén kolonoszkópiát kell végezni. Ennek során mintát lehet venni szövettani vizsgálatra fekélyes szövetekből vagy polipokból. Az egész világon ezzel a módszerrel vizsgálják és szűrik a vastagbélrákot, és sajnálatos, hogy ez a vita ma még mindig folyik nálunk, hiszen van vastagbélrákszűrés, ami hatékony és megfelelő. A szűrővizsgálatok egyik kritériuma egyébként, hogy fájdalommentesek és veszélytelenek legyenek, a kolonoszkópia pedig nem az."

„Ez a vizsgálat komplikációval járhat, és, ha nem altatásban végzik, akkor igenis fájdalmas. Ha valaki ezt vállalja, el lehet végezni. Nem hiszem, hogy 1 millió 200 ezer embert el kellene altatni, hogy ezt a vizsgálatot elvégezzük” – mondta Kásler professzor, akivel a jelek szerint az Európai Unió sem ért egyet, ha a szűrés hiányára hivatkozva visszakérik a hatmilliárd forintot.

(forrás: nlcafe.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink