hirdetés
2020. január. 26., vasárnap - Vanda, Paula.
hirdetés

Kincses Gyula, MOK elnökjelölt: nem vagyunk szerepzavarban

A hétvégi, kamarai tisztújításon erős kihívót kapott a 16 éve elnöklő Éger István. Kincses Gyulát a 24.hu kérdezte.

hirdetés

A politikától nem jön az átütő egészségügyi reform, az orvosok viszont a Facebookról indulva az orvosi kamarán belül kezdtek el mozgolódni. Lesz ebből érzékelhető változás?

Remélem. Ugyanakkor nem vagyunk szerepzavarban, tudjuk, hogy az egészségpolitika készítése kormányzati feladat. De ennek korszerűsítésében partnerek akarunk lenni. Az Újratervezés csoport azért jött létre, hogy az orvoskamara eszközrendszerén belül segítse egy jól szabályozott, korszerűbb, betegbiztonságot garantáló egészségügy fejlődését, és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) érdemi szereplő legyen az egészségpolitikában. Partneri és nem ellenzői szerepben kell fellépni a kormányzat felé, ha változást akarunk. Alakítói és nem elszenvedői akarunk lenni az egészségügy jövőjének. A „jó ez így, csak több pénz kellene” taktika nem működik.

Mi a kamara megújítására szerveződünk, és nem tudunk a kormány nevében ígérni semmit. Ha a sportra és a kormányzati kommunikációra szánt pénz továbbra is nagyobb mértékben nő, mint az egészségügyre fordított, akkor a mi hatékonyságunk is korlátos lesz. Persze meg kell próbálni ezen változtatni.

Például kifütyüléssel?

Az mintha meg sem történt volna. Mert – lássuk be őszintén – semmi hatása nem lett. Ott volt közel 800 orvos, ami ugyan egy jelentős létszám, viszont nem 8 ezer. Nem volt jelen a kritikus tömeg. Azon túl, hogy az egészségügyi államtitkárnak okoztak egy rossz napot, történt valami? Semmi, és azóta sem.

Éger Istvánnal tárgyaltak. 

Ami önmagában jó, csak az elnöknek meg kellett volna kérdeznie a tagságot, hogy milyen mandátummal, feltételekkel és határidővel menjen tárgyalni, illetve ha ezek nem teljesülnek, akkor a kamara mit lép. Ezeket azonban nem vitattuk meg, és nem is történt semmi érdemi a tárgyalások ellenére sem.

Azért néha történik valami, a traumatológusokkal például megegyeztek. Jónak tartja, hogy a szakmák érdekcsoportjai a kamarán kívül próbálnak meg kicsikarni maguknak valamit? 

Érthető, hogy mindenkinek a saját problémája fáj a legjobban, de azt szeretnénk, hogy ezek az érdekek, szorító helyzetek valamilyen módon összeadódva a kamarán keresztül artikulálódjanak. Ne különalkuk legyenek, mert azok a közös érdekérvényesítési képességet csökkentik. Bár őszintén örülök, hogy a traumatológusok értek el eredményt, de lássuk be, általában kellene a finanszírozási rendszert rendbe tenni, nem csupán egy-egy szakmának a finanszírozását megemelni. Rendszerszintű problémákra rendszerszintű válaszokat kell adni. A különalkuk csak részmegoldások.

Sűrűn hangoztatja, hogy a tárgyalások ideje lejárt, mégis a MOK az egyik legfontosabb tárgyalópartnere a kormánynak. Hogyan lehet hatékonyan tárgyalni olyan partnerrel, aki azt mondja, hogy nem okoz gondot az orvoshiány?

Ha csak a kamarai elnök áll szemben a miniszterrel, akkor súlytalan. Ha az elnök mögött a szakma véleményvezérei és egy kritikus orvostömeg áll, és úgy megy oda tárgyalni, annak már súlya van, akkor már a kormányzat is érzékelheti a nyomást. És ha a betegek is ott állnak, akkor biztos a siker. A politika akkor reagál valamire, ha annak az ügynek társadalmi támogatottsága, beágyazottsága van. Az egészségügy akkor fog megváltozni, ha a betegek is úgy gondolják, hogy ez így nem jó. Ha változást akarnak, és ezt valamilyen módon deklarálják. A lényeg, hogy a politika számára legyen egyértelmű, a változás halogatása nagyobb kockázattal jár, mint maga a változás.

Éger István azt mondta, hogy nem áll mögötte senki. 

Ezért akarunk egy másként működő kamarát. A bértárgyalás részleteiről például mi, mezei tagok nem is tudtunk. Nem tudtuk, hogy a nevünkben miről tárgyal az elnök. Így hogyan lehet elvárni, hogy mögé álljanak?

A teljes interjút a 24.hu közli.

(forrás: 24.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink