hirdetés
2019. november. 14., csütörtök - Aliz.
hirdetés

Ki kell egyezni az orvosbárókkal

Nagyjából 400 orvosbáró van Magyarországon; velük ki kell egyezni, mondta Lantos Csaba milliárdos vállalkozó a Növekedés.hu-nak.

hirdetés

Nagyjából egy éve adta el a döntően nőgyógyászati proflú Róbert Károly Magánkórházat. Mit csinál azóta?

Már jó ideje befektető vagyok, most is ezzel foglalkozom. Alapvetően élettudományi befektetésekbe teszem a pénzem. Jellemzően, ha egy magyar tudós, professzor vagy mérnökcsapat kitalál valamit, amely élettudományi jellegű termékötlet, akkor én ezt  – szinte mindig másokkal együtt – valamilyen fázisig megfinanszírozom. Számomra fontos, hogy olyan ötlet legyen, amely hozzájárul az emberek egészségi állapotának javításához. Ha sikeres lesz a termék, akkor idővel eladom. Klasszikus kockázati tőkebefektető vagyok.

Miért adta el a Róbertet, miközben az nagyon sikeres intézmény volt?

Több érdekeltséget is szereztem ebben az időben, összesen hetet. Ma is megvan öt, de kettőt eladtam. Befektetésként tekintettem ezekre. Mindig úgy gondoltam, hogy ha jön egy vevő és olyan árat fizet érte, amely szerintem jó, akkor megválok tőlük. Nem akartam Lantos kórházat, saját brandet építeni. Befektetés volt, ennyi.

Milyen eredményeket hoztak a befektetései?

2012-17 között az éves árbevétel növekedésünk évente 25 százalékos volt a Róbertnél. Összehasonlítottuk magunkat a piacon lévő 300 millió forint éves árbevétel fölött lévő hasonló cégekkel. A mi kategóriánkban ekkor 18 vállalkozás tevékenykedett, ilyenek, mint a Medicover, a Dr. Rose, a Budai Egészségközpont. Ezek éves átlagos növekedése 18 százalék volt. vagyis mi a 25 százalékunkkal jobban nőttünk, mint a piac.

(...)

Még mindig ilyen erőteljesen emelkednek a bérek az egészségügyben?

Azóta még tovább emelkedtek. Egy orvosnak mindig ott az opció, hogy külföldre megy. Bár hozzáteszem, csendesedett ez a fajta kiáramlás. De egyre többször fordul elő a nagy magánszolgátatóknál, hogy az orvosuk teljesen kijön az állami ellátásból és csak a magánszférában dolgozik tovább. Régebben az volt a jellemző, hogy dolgozott az állami szférában és mellette maszekolt. Ma a nagyobb magánszolgáltatóknál egyre többen csak ott dolgoznak, sőt sokan a magánrendelésüket is feladják. Erőteljesen tisztul a piac, ez egyértelmű. De ez a legális bérek fokozott emelkedésével járt együtt.

Mennyit keres ma egy orvos?

A legmenőbb orvosok itthon is megkeresnek 4-8 millió forintot. Egy jó szakorvos, gyakorlattal egymillió nettót hazavisz. Nálunk is hazavittek ennyit. És hozzáteszem, hogy legálisan, leadózva, nem a zsebbe dugdosva a pénzt.

Kikényszeríti a piac, hogy ennyit keressenek?

Mindenképp. Az állami szférában is jelentősen emelkedtek a bérek. A legjobb állami kórházak vezetői rákényszerülnek arra, hogy mindenféle eszközt használva, de megadják legjobb orvosaiknak ezeket a fizetéseket, mert különben tömegesen elmennek, ahogy arról olvashattunk is egy-két esetben. Melyik kórházigazgató akar így a címlapra kerülni? Ennél akkor már jobb, ha a munkaügyi felügyelőség megbünteti a kórházat, mert nem teljesen tartja be a szabályokat. Hozzáteszem, annál most jobb a helyzet, mint amikor 4-6 helyre rohangált az orvos, hogy összeszedje a jövedelmét. Nagy elszívó hatása van a magánegészségügynek. A piac kikényszeríti a megoldást. Véleményem szerint ezért nincs más lehetőség, mint a copayment rendszer – magán és állami egészségügy kombinációja – bevezetése.  Vagy teljes kettészakadás lesz a következmény.

Ezek szerint fehéredik az orvosi szakma?

Mindenképp. Régen tipikus volt, hogy az állami rendelése mellett az orvos lakásrendelőt tartott fenn, amely szinte teljesen fekete pénz volt. Most az emberek minőségi szolgáltatás iránti igénye kikényszerítette, hogy ez megváltozzon. Melyik beteg akar furcsa helyeken, sötét kapualjakból, hátsó udvaron át bemenni egy lakásba, hogy ott ellátást kapjon. Változott az autószervíz és a telefonellátottság is, mert az igények kikényszerítették. Ugyanez van az egészségügyben is. Nagyon fehéredik a piac, sorra zárnak be a lakásrendelők.

Vannak még orvosbárók?

Vannak, de nem eltüntetni kell őket, hanem kiegyezni velük. Én nagyjából 400 főre teszem a számukat. Az egész egészségügy alapdilemmája, hogy ők alakítják a keresletet és a kínálatot is, és ilyen nincs más szakmában. Természetesen nem egy konkrét orvos alakítja a kínálatot, de azt, hogy melyik kórházban melyik betegség csoportot gyógyítják, ott milyen terápia van, mely gyógyszereket alkalmazzák, a vezető orvosok alakítják ki. Az egészségügy a világon mindenhol hierarchizált és ezzel nincs is baj. De a keresleti oldalt is az orvos alakítja, hiszen ő mondja meg, hogy a betegnek mi a baja, ő állapítja meg a betegségét, ő szabályozza milyen gyógyszert szedjen. Információs asszimetria van, amely az internettel valamelyest demokratizálódik. Ettől függetlenül hagyományosan az orvos kulcspozícióban van.

Amerikában nem véletlenül olyan magas az egészségügy kiadása, a kulcsorvosok ott is meghatározóak. Különböző országokban különböző módon próbálják ezt szabályozni, mert nyilvánvalóan szabályozni kell, hogy az információs asszimetria ne legyen óriási. Tehát az orvosok rendelkeznek az erőforrások fölött, életekről döntenek, sokat kell dolgozni, sokat kell várni, mire oda eljutnak, ahol vannak, elvárhatják a megfelelő kompenzációt. Ezért indokolt, hogy ilyen hierarchizált a rendszer, és a csúcson keressenek is sokat. Nem ez a kérdés. A kérdés az, hogy mindenki ezt legálisan meg tudja oldani, és ne feketén jusson hozzá. Ebben érdekeltté kell tenni a csúcson dolgozó orvosokat is, ki kell egyezni velük.

Mit lát a mai egészségügyi rendszer legnagyobb problémájának?

Nézzük mi a jó. Ma Magyarországon az állami rendszerben az átlagos orvosi képesség nem rosszabb, mint Nyugat-Európában. Még annak ellenére sem, hogy kiléptek sokan az állami rendszerből. Ami ugyanakkor az elsőszámú rossz, hogy a beteg erről mit sem tud, és a véletlenen múlik – konkrétan azon, hogy hol lakik –, hogy ő személyesen melyik orvoshoz kerül. Csapnivalóan rossz, de a legjobb ellátást is kaphatja. Az informális kapcsolati hálón keresztül, illetve hálapénzzel próbálja a vásárló a hallomás alapján számára legjobb orvost megtalálni.

A ratinget hiányolja?

Nincs semmilyen nyilvánosság arról. hogy működnek a kórházak.

Máshol van?

Elfogadhatatlan egy civilizált országban, hogy például ne lehessen tudni a keresztfertőzések arányát. Az embernek van egy vásárlói élménye arról, hogy ha bemegy mondjuk a János Kórházba, akkor az úgy ránézésre milyen. De hogy az ellátás milyen lesz, azt nem tudja a beteg. Teljes a kiszolgáltatottság. Mindaz, ami más országokban triviális, vagyis hogy publikusak azok az egészségügy jellegű szakmai adatok, ami alapján ő tud dönteni, az nálunk nincs.

De mindenki tartozik valahová, ahová elvileg mennie kell.

Igen nagyon nagy probléma, hogy a szocializmusban kialakult a területi ellátási kötelezettség. Ez mit sem változott, vagyis van egy szabály, amit senki nem tart be. Területileg kötelező lenne odamenni. Bármely középosztálybeli nőnek eszébe jutott valaha is, hogy neki ne lenne természet adta joga, hogy maga válassza meg a saját nőgyógyászát. Pedig van neki egy körzetileg kijelölt orvosa. Vagyis vannak szabályok és azokat senki nem veszi komolyan. Az egészségügy az utolsó nagy rendszer, ahol a késő Kádár kor itt van velünk.

A kormány semmiképpen nem akarja összekeverni a magán és az állami ellátást.

De közben össze van keverve.

Nehezen felvállalható politikailag, hogy ha több pénzed van, lényegesen jobb ellátást kapsz.

De miért nem? Ez a világon másutt is így működik. Hazugság az, hogy mindenkinek minden és egyformán ingyenesen jár. Persze ehhez tudni kellene, hogy mi az, ami tényleg mindenkinek jár, például ilyen a sűrgösségi ellátás. A mentő nem válogathat.

Ha most valaki egy magánkórház előtt rosszul lesz, kötelességük ellátni ingyenesen?

Ma nem, mert felépült egy olyan egészségügyi rendszer, amely semmilyen téren nem része az állami ellátásnak. Nyilván emberiességi szempontból ellátnák, de azért a magánkórház senkitől nem kap pénzt. A területi ellátási kötelezettséggel az a baj, hogy ha egy példával éljek a BKK kihirdeti a menetrendet, akkor fix költségek felmerülnek akkor is, ha egy utast sem visz. Ha a területi ellátási kötelezettséget elrendeltem, akkor fixen fizetnem kell, mert azt a kapacitást fenn kell tartani. De a magyar egészségügy nem igy finanszírozott, mert semmilyen szempontból nem tükrözi a valóságot, a bázisalapú finanszírozás.

A teljes interjút a Növekedés.hu közli.

(forrás: Növekedés.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink