hirdetés
2020. április. 07., kedd - Herman.
hirdetés

Javaslatot tett a MOK a közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvosok javadalmazására

A Magyar Orvosi Kamara a kormányzati ígéretnek megfelelően 2020 januárjától a költségvetés mozgásterének erejéig kéri a bértábla megvalósítását. A fennmaradó részt 2021-től egy lépésben, a hálapénz tiltásával egyidőben szükséges megvalósítani, olvasható a köztestület honlapján.

 

hirdetés

A Magyar Orvosi Kamara javaslata a közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvosok javadalmazására

  1. január 13.

 

A javaslat célja

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a Magyarországon dolgozó orvosok képviseletében lát el érdekképviseleti feladatot (1, 2). Javaslatunk célja, hogy a közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvosok (és egyéb felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkezők, szakgyógyszerészek) vonatkozásában olyan bértábla elfogadását mozdítsuk elő, mellyel az egészségügy társadalmi funkcióját betölteni képes rendszerré válik. A javaslat kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy az ország gazdasági teljesítőképességét és a környezeti tényezők realitását egyaránt figyelembe vegye.

Indokoltság

Az orvosi tevékenység annak közvetlen egészségügyi szerepén, az egyén életének biztonságán túlmutatva, társadalmi hatását tekintve, a jogbiztonság és a demokrácia egyik alapját képezi (3). Az orvoslás Alaptörvényben is rögzített feladatának Magyarország csak úgy képes megfelelni, ha a vele együtt járó felelősséghez és társadalmi hasznossághoz igazodó megbecsültséget biztosít. Az Európai Unióban az egészségügyi szakismeret a legkeresettebb és legmobilisabb területek egyike, az elszívóhatás pedig tartósan fennmarad. Az exponenciálisan növekvő nemzetközi egészségügyi kereslettel szemben csak egy hosszú távon áttekinthető életpálya lehet alkalmas az orvosok megtartására és az utánpótlás biztosítására. A 2010-es évekre a magasan képzett orvosi munkaerő elvándorlása kritikus méreteket öltött és jelenleg is a biztonságos mértéken felüli. Évekre visszamenően minden felmérés arról tanúskodik, hogy Magyarországon az egészségügyi ellátórendszer teljesítményét javítani kell, hiszen jelenleg a legfontosabb mutatók mindegyikében az utolsók között szerepel (4). A javulás elképzelhetetlen megfelelő humánerőforrás nélkül. Jelenleg az orvosok pálya és jövőképét (5), egészségi állapotát (6) tekintve is kifejezetten rossz mutatókkal rendelkezünk.

Kijelenthető, hogy jelenleg nincs megfelelő mennyiségű és minőségű humánerőforrás tartalék. Számbeli probléma, hogy az orvosok elvándorlása továbbra is jelentős, a képzett orvosok száma nem pótolja a nyugdíj/ halálozás és a pályaelhagyás/ kivándorlás okozta veszteségeket. A minőségi, képzési problémát pedig az adja, hogy az elmúlt másfél évtizedben a középgeneráció jelentős részét vesztette el az ország, ahol a legnagyobb tudástőke összpontosul. Az orvosok korfája nem fenntartható rendszert mutat, a „Ratkó-generáció” pedig most vonul ki a munkaerőpiacról (7). A végzett orvostanhallgatók és a frissen szakvizsgát szerzett orvosok közül nagy számban veszít az ágazat. Az orvosi pálya kihívásai és a megkövetelt áldozatok egyre kevésbé illeszkednek a pályamódosítást elődjeikhez képest könnyebben vállaló millenniumi és Z generációk elvárásaihoz és értékeihez. Az orvoslás a legdinamikusabban fejlődő tudományterületek egyike, ahol az élethosszig tartó tanulás alapkövetelmény, ugyanakkor a napi rutin fizikailag és mentálisan is megterhelő. Elköteleződésre akkor számíthatunk, ha olyan világos életpályát ajánlunk a fiatal szakorvosoknak, mely hosszú távon is kifizetődő befektetés.

A javaslat előzményei, környezete

A MOK az elmúlt években a MSZ EDDSZ oldalán vett részt a béremelésről tartott egyeztetéseken az úgynevezett „sztrájktárgyalás” keretei között. A szakorvosok 107.000 és 100.000 Ft, a szakorvosjelöltek 50.000 Ft béremelésben részesültek a legutóbbi tárgyalási ciklusban (8). Elmondható, hogy az egészségügyben ágazati összehasonlításban a legnagyobb mértékben nőttek a bérek, azonban még így is messze elmarad kevesebb képzéssel elérhető és kisebb munkaterheléssel járó területektől, mutatva ezzel az óriási lemaradást és a sürgető teendőket (9).

Az egészségügyön belül jelenleg többrétegű bérfeszültség is rontja a rendszer működését:

1) Jelentős (óradíjban akár háromszoros) bérkülönbség van az egyes szakmákon belül a különböző intézmények között, ennek következtében állandó a munkaerő-vándorlás  

2) még ennél is jelentősebb a különbség a különböző szakterületek között, ez rendkívüli feszültséget okoz a sokszor közös teamben dolgozó eltérő szakmájú orvosok közt

3) és az elmúlt évek intézkedéseinek folyományaként új elem az ápolói – orvosi bérekből adódó feszültség: 2020 januárja óta egy kezdő OKJ-s szakdolgozó alapbére megközelíti, a kezdő diplomás szakdolgozó alapbére meghaladja egy kezdő orvosét.

4) Alapelvünk, hogy minden, közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvos elérje a bértábla szerinti jövedelmet, függetlenül attól, hogy közalkalmazotti, vagy magánalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, avagy vállalkozó. Az alapellátásban, a háziorvosi és fogorvosi vállalkozások finanszírozásába az ágazati bértáblában szereplő bérek nincsenek betervezve, ezért kigazdálkodhatatlanok. A fogorvosi alapellátásban  kialakult helyzet miatt 2017-ben és 2019-ben is tiltakozó akciót tartottak a szerződött fogorvosok.

Ezek együtt, különösen a szakmák közötti egyenlőtlenség már a képzési rendszert is kontrollálhatatlanul torzítják, korábban vonzó, nagy szakterületek váltak súlyosan erőforrás hiányossá, mind az alap, mind a szakellátás terén, ami a biztonságos, egyenszilárdságú betegellátást lehetetlenné teszi.

A fentiek miatt a MOK nem bértárgyalást kezdeményez, hanem a finanszírozási rendszer és a finanszírozási kondíciók olyan kialakításáról szóló tárgyalást, amely biztosítja az ellátórendszernek a betegbiztonságot garantáló működését és az általunk javasolt bértábla szektorsemleges kifizethetőségét.

A kormány kommunikált szándékával való viszony, és a MOK OKGY határozat

A javaslat környezetéhez tartozik az önként vállalt túlmunka felmondásának kérdése. A magyar egészségügy strukturális problémái miatt (amelyek megoldásában a MOK segítő partnere kíván lenni a kormányzatnak) ma a fekvőbeteg osztályok működése irreális mértékben hagyatkozik az önként vállalt túlmunkában elvégzett ügyeleti szolgálatra. Az orvostársadalom elégedetlensége miatt, amelyet a sajtónyilvánosan többször elhangzó miniszteri (10),  kormányzati (11) ígéretek és a valóság közötti disszonancia szül, a MOK országos küldöttgyűlése -még az előző elnök javaslatára- az önkéntes túlmunka koordinált felmondásának megszervezése mellett döntött (12). Ez a kötelezettség találkozik a MOK széles felhatalmazással hivatalba lépő új elnökségének attitűdjével és szándékával. Az önkéntes túlmunka nélkül megmutatkozik az a rideg valóság, amit eddig a magyar orvosok saját egészségük feláldozása és a szeretteiktől elvett idő árán tartottak távol a társadalomtól.

A paraszolvencia kérdése

A paraszolvencia súlyosan káros jelenség a magyar társadalomban. Mérgezi az orvos-beteg bizalmi viszonyt, kiszámíthatatlanná teszi a betegutakat, irreális elvárásokat ébreszt, hátrányosan érinti a szakmai elveket, ellehetetleníti a kormányzati egészségpolitikai szándékok jelentős részét, torzítja az orvosképzést, hátráltatja a tudás átadását. A beteg és az orvos elemi érdeke, hogy a hálapénzt minél hamarabb a kormányzat is korrupciónak tekintse és kriminalizálja azt. Emiatt javaslatunk része, hogy a bértábla teljesülésével a hálapénz adását és elfogadását a büntető törvénykönyvben szankcionálja a jogalkotó. Az eddig alkalmazott elhúzódó, csepegtetett béremelés politikai haszna csekély, mert ezen a módon a hálapénz mindig beépül az orvosi keresetbe. Javaslatunkban ezért a paraszolvencia eltörlését lehetővé tevő, egylépéses béremelést fogalmazunk meg, mely képes áthidalni a szürke vagy fekete zónás bérkiegészítést.

A javasolt bértábla mögötti elvek

A javaslat figyelembe veszi Magyarország nemzetgazdasági teljesítőképességének határait, ugyanakkor számol az Európai Uniós környezet realitásával is.

  1.  A környező EU tagállamokban az orvosi bérek a magyarországit lehagyták, beleértve ebbe a posztszocialista országokat, pl. Szlovákiát, mely 2012-ben döntött jelentős béremelési programról (13), illetve Romániát, mely rosszabb gazdasági teljesítményű országként 2 éve már elindította a bérreformot (14). Elmondható, hogy az osztrák orvosi bér – mely Nyugat Európában nem magas – használható kiindulási pontnak (15). Közös történelmi hagyományaink és a földrajzi közelség miatt a Magyar Nemzeti Bank felzárkóztatási programja Ausztriát jelöli meg referenciának (16), így tettünk mi is. Az osztrák szakorvosi alapbér jelenleg a magyar minimum 300%-a, az életkor haladásával ez az aránytalanság csak nő. Az osztrák bérszinthez viszonyított bérjavaslat megfogalmazásakor figyelembe vettük azt az elvet, hogy a munkavállalók nagy számban akkor hagyják el hazájukat, ha a külföldi bér legalább 50%-kal több (17).
  2. A nemzetgazdasági teljesítmény korlátait figyelembe véve általános szabályként az ausztriai alapbér kétharmadát javasoljuk magyar alapbérként megállapítani, a szakorvosjelöltek és szakorvosok vonatkozásában is. 
  3. A bértáblában feltüntetett jövedelmekhez az egyetemi oktatói státuszra lépők, az osztályvezetői feladatot vállalók esetén 1.15%-os szorzót javaslunk bevezetni, mert ezek a feladatkörök az utóbbi években nehezen feltölthetővé váltak.
  4.  A javadalmazás ütemezésénél évi 4.2-4.3%-os növekményt javasoltunk, a szakvizsga megszerzése 30%-os, egyszeri béremelést jelent. 
  5. A kapott értékeket az infláció és a gazdasági növekedés ütemével korrigáltuk, hogy a bértábla ne inflálódjon el a következő pár évben.

A bértábla legfontosabb számainak egyszerűsített kivonata

 

Előmenetel

1 és 3 éves GDP növekedéssel és inflációval korrigált, éves béremelés utáni bruttó havi jövedelem

Rezidens 1 (belépő szint)

                                    687 837 Ft

Rezidens 2 éve

                                    768 775 Ft

Rezidens 3 éve

                                    802 944 Ft

Rezidens 4 éve

                                    838 632 Ft

Rezidens 5 éve

                                    875 906 Ft

Szakorvos 1

                                1 154 920 Ft

Szakorvos 4 éve

                                1 287 832 Ft

Szakorvos 7 éve

                                1 341 957 Ft

Szakorvos 10 éve

                                1 398 358 Ft

Szakorvos 13 éve

                                1 457 129 Ft

Szakorvos 16 éve

                                1 518 370 Ft

Szakorvos 19 éve

                                1 582 184 Ft

Szakorvos 22 éve

                                1 648 681 Ft

Szakorvos 25 éve

                                1 717 973 Ft

Szakorvos 28 éve

                                1 790 177 Ft

Szakorvos 31 éve

                                1 865 415 Ft

Szakorvos 34 éve

                                1 943 816 Ft

Szakorvos 37 éve

                                2 025 512 Ft


Ütemezés

A Magyar Orvosi Kamara a kormányzati ígéretnek megfelelően 2020 januárjától a költségvetés mozgásterének erejéig kéri a bértábla megvalósítását. A fennmaradó részt 2021-től egy lépésben, a hálapénz tiltásával egyidőben szükséges megvalósítani. Az ütemezésben tehát elismerjük a tárgyévi gazdasági - költségvetési korlátokat, ugyanakkor a megállapodás nem halogatható.

 A teljes információ várható hatásokkal, hivatkozásokkal a MOK honlapján

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink