hirdetés
2019. március. 24., vasárnap - Gábor, Karina.
hirdetés

Ígérik: a fogorvosoknak is jut majd a jóból

A  háziorvosoknál végrehajtott bevételnövelés irányadó lesz a közfinanszírozott fogorvosoknál is, a magánrendelők doktoraira viszont akár jelentési kötelezettség is várhat.

hirdetés

Lehet, hogy csak a rosszul megválasztott időpont – hétköznap délelőtt -, s nem az érdektelenség miatt vettek részt szinte kizárólag csak újságírók azon az elsősorban fogorvosoknak meghirdetett fórumon, amelynek megszervezésére egy három napos szakmai továbbképző konferencia és szakkiállítás részeként kerítettek sort a rendezők.  Holott lett volna miről eszmét cserélni az EMMI egészségügyi államtitkársága, a finanszírozó egészségpénztár, vagy épp a szakmai kamara képviselőivel, mivel – a rendelkezésre álló adatok szerint – a közfinanszírozott fogászati ellátás sem tartozik a honi egészségügy sikerágazatai közé.

Az alapellátó fogorvosok helyzete kvadrál a háziorvosokéval. Magas az átlagéletkor – 50,5 év miközben a doktorok 20 százaléka nyugdíjas! -, s folyamatosan emelkedik a tartósan betöltetlen körzetek száma. Az egykori Országos Alapellátási Intézet jelenleg is működő és frissülő honlapjának tanúsága szerint idén szeptember elsején például orvoshiány miatt 231 fogorvosi körzet volt tartósan működésképtelen. Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelvei szerint kétezer lakosonként szükséges egy-egy fogorvost alkalmazni, az elmaradott térségekben – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott doktorokat illetően – 3500-4000 lakosra jut egy-egy fogorvos.

Az EMMI egészségügyért felelős államtitkársága tisztában van a fenti problémákkal, derült ki Beneda Attila szavaiból. Kiegészítve a fenti helyzetképet az államtitkár-helyettes azt is hangsúlyozta, hogy a fogászat népegészségügyi kérdés, hiszen Magyarországon a sokféle komoly betegség hátterében fellelhető fogszuvasodás a leggyakoribb kórkép, miközben folyamatosan emelkedik a szájüregi daganatokban megbetegedettek száma. S bár ma már a kezelésen megjelentek ilyen irányú, preventív vizsgálatát is elvégzik a rendelőkben – s erről jelentést is tesznek az OEP-nek – a 18 éven felüli lakosság stomato-onkológiai átszűrtsége a 10 százalékot sem éri el.

A hazai lakosság szinte teljes körű közfinanszírozott ellátásra jogosult, ami egyedülálló helyzet Európában. Az OEP általános finanszírozási főosztályának helyettes vezetője szerint tavaly például 2,5 millió állampolgár részesült közfinanszírozott fogászati ellátásban. Az e területre fordított összeg az elmúlt öt év alatt – sorolta Kőrösi László - körülbelül 4 milliárd forinttal nőtt. Míg 2010-ben 22,6, tavaly már 26,2 milliárd forintot fordított éves szinten az OEP e terület alap- és szakellátására.

 

Havi átlagbevétel a fogászati alapellátásban (ezer Ft)

 

2010

2014

Gyermekfogászat

526,2

694,7

Iskolai, ifjúsági

590,6

790,3

Felnőtt

648,6

742,5

Vegyes

643,9

797,8

Ügyelet

473,8

832,5

Forrás: Az egészségügyi alapellátás megerősítésének koncepciója 2015

 

Havi átlagbevétel a fogászati szakellátásban (ezer Ft)

 

2010

2014

Szájsebészet

401,6

454,1

Fogszabályozás

731,8

726

Parodontológia

505,6

586,6

Gyermek szakellátás

229,6

463,1

Röntgen

438,4

637,8

Forrás: Az egészségügyi alapellátás megerősítésének koncepciója 2015

 

Ezzel együtt bőven van még min javítani. Például a bevételeken. Beneda Attila szerint erre sor is kerül, ám mivel az államtitkárság – akárcsak a háziorvosok esetében – a szükségletalapú finanszírozás mellett tette le a voksát, ehhez először is számba kell venni egy-egy közfinanszírozott fogorvosi praxis valós költségeit. Alapvetésként azonban – tette hozzá Beneda Attila – az szükséges, hogy a magyar gazdaság eredményei megteremtsék a forrásokat.

Hermann Péter, a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese, s egyben a MOK fogorvosi tagozatának elnöke azt tette szóvá, hogy a fogorvosok egyetemi végzettségük birtokában 2004 óta szinte teljes körű munkavégzésre jogosultak, holott szerinte fokozatosságra, egy ideig felügyelet melletti munkavégzésre lenne szükség.

A szájhigénia, a fogak gondozása, óvása nevelés kérdése, fejtette ki Török Krisztina, aki azt is elmondta, hogy a vezetése alatt álló Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet 288 iskolában, egy speciális program keretében igyekszik a gyermekeket a fogápolás, s nem mellesleg a kézmosás fontosságáról meggyőzni.

Míg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint összesen 3366 közfinanszírozott fogászati szolgálat (2791 alap-, 430 szakellátó és 145 egyetemi fogászat) látta el a lakosságot 2013-ban, 7,2 millió eset keretében 20,8 millió beavatkozást végezve, arról viszont semmiféle információval nem rendelkeznek, hogy mit is csinálnak a magánszolgáltatók. Nem véletlenül merült fel, hogy az elvégzett szűrővizsgálatokról ők is tegyenek jelentést, akárcsak a magán nőgyógyászok. Az viszont biztos – hiszen ezt a fórum résztvevői közül többen hangsúlyozták -, hogy miközben a magán- és a közellátás minősége között nincs különbség, hatalmas szakadék tátong a fizetőképes és a közellátást igénybe vevők között, s ez a távolság folyamatosan nő.


Többletjuttatások 2010-2014 között

A fogászati ellátás finanszírozása két elemből áll: egy fix összegből és az elvégzett beavatkozások utáni teljesítménydíjazásból.

2010-ben egyszeri bevételként 150 ezer forintot kaptak a heti 30 óra rendelési időt teljesítő fogorvosok, a kevesebb óraszámot teljesítőkre jutó összeg arányosan kevesebb volt.

2011-ben 13. havi teljesítménydíjként összesen 1,3 milliárd forintot osztottak szét közöttük, míg eszköztámogatásra 2011–2012-ben közel kétezer szolgáltatónak jutott összesen több, mint egymilliárd forint. Ugyancsak 2012-ben került sor a fix díj 14 százalékos emelésére, ami éves szinten 1,1 milliárdos kiadást jelentett. 2013-ben újabb, ez alkalommal 12 százalékkal növelték a fix díjat, ami szinten 1,1 milliárdos többletként jelentkezett.

2014-ben a maradvány terhére 2810 alapellátó fogászati egység egyenként 105 ezer forint kiegészítő díjazásban részesült. Ugyanekkor emelték a prevenciós, a gyerek, az iskolai-ifjúsági fogászati beavatkozások pontértékét, illetve havi 100 ezer forint kiegészítő díjazást kapott az a 684 közfinanszírozott fogászati szolgáltató, akik olyan elmaradott térségekben dolgoznak, ahol emellett igen magas a munkanélküliség is. Ugyanakkor 2016 januárjától kizárólag a területi ellátási kötelezettséggel működő praxisokat finanszírozza az OEP, ami nehéz helyzetbe hozhat közel 300 iskolafogászatot

 

 

Kinek, mi jár ingyen?

A fogászati alapellátás beutaló nélkül, a fogászati szakellátás (szájsebészet, fogszabályozás, fogágybetegségek kezelése, gyermek-szakellátás, fogászati röntgen) beutalóval vehető igénybe. Az egészségbiztosítás keretében egyes ellátások életkortól függetlenül térítésmentesen járnak, más ellátások támogatása ugyanakkor a biztosított életkorához igazodik.

Életkortól függetlenül támogatott fogászati ellátások:

  • sürgősségi ellátás, 
  • szűrővizsgálat (meghatározott gyakorisággal, pl. 18 éves kor felett évente egyszer),
  • szakorvosi beutaló alapján góckutatás és más alapbetegségekhez kapcsolódó fog és szájbetegségek kezelése,
  • fogmegtartó kezelés (amalgám és esztétikus fogtömés, gyökérkezelés, gyökértömés évente egyszer),
  • fogsebészeti ellátás,
  • fogkőeltávolítás,
  • ínyelváltozások kezelése.

Életkortól/állapottól függően támogatott fogászati ellátások:

  • 18 éves korig, 
  • 18 éves kor betöltését követően, a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt,
  • a várandósság megállapításától a szülést követő 90 napig, 
  • 62 éves életkor felett

a teljes körű fogászati alap- és szakellátás – a fogtechnikai költségek kivételével –  a fenti esetekben térítésmentes. 

 

 

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink