hirdetés
2021. szeptember. 18., szombat - Diána.
hirdetés

Hogyan lenne elkerülhető a negyedik hullám itthon?

Az oltakozási hajlandóság további növelése csak nagyobb befektetések árán jönne vissza, de biztosan megtérülne. A Portfolio elemzése.

A kockázatok azonosítása után logikusan adódik a következő lépés: hogyan lehet ezeket a kockázatokat kezelni, lehetőleg minimalizálni. Mivel azt tudjuk, hogy a legvégső megoldás, a lockdown gazdasági tekintetben a legköltségesebb eszköz, bármennyire is hatékony járványügyi szempontból. Valószínűleg tehát széleskörű konszenzus van abban idehaza is, hogy az erőteljes lezárásokat el kell kerülni (ilyen például az iskolabezárás, éjszakai tilalom, boltok, szolgáltatások bezárása).

A járvány fékezése szempontjából szintén nagyon hatásos a magas átoltottság elérése, ezért a fenti kockázatokat látva ezen a téren lennének a legsürgetőbb feladatok. A magyarországi oltási pálya alapján megállapíthatjuk, hogy aki akart oltakozni, azt elérték a magyar hatóságok, valamint a védettségi igazolvány bevezetésével még több százezer magyart vettek rá az oltás felvételére.

Ha mindezt lefordítjuk a közgazdászok nyelvére, akkor azt mondhatjuk, hogy ezek voltak a gyorsan megtérülő befektetések. Az oltakozási hajlandóság további növelése csak nagyobb befektetések árán jönne vissza, de biztosan megtérülne. Ezért célzott programokat kellene hirdetni, például – ahogy minden jelenleg zajló iskolai védőoltás esetén – kampányt kellene indítani a gyerekek és szüleik számára, az iskolákon, iskolaorvosokon keresztül megszólítva az érintetteket. A feltehetően alacsonyabb szinten átoltott, szegényebb régiókban felvilágosító kampányba kellene kezdeni, célzottan, az ő igényeikre szabott kommunikációval. Több hasonló, jól körülhatárolt csoportot lehetne még azonosítani, ahová a célzott üzenetek jutnának el hatékony módon. Ezekhez a kampányokhoz már nem elég „az oltás életet ment” típusú, uniformizált üzenet. A hírek szerint a hazai kereskedelmi és iparkamara a szigorú oltásfelvétel mellett tette le a garast, rajtuk és közvetlenül a vállalatokon keresztül szintén fontos üzeneteket lehetne eljuttatni az oltásból eddig kimaradtak számára.

Vannak olyan országok, amelyek abban hisznek, hogy ha „házhoz viszik” a vakcinát, akkor új embereket tudnak elérni. Erre példa Franciaország, ahol a napokban jelentették be, hogy az oltási hajlandóság növelése érdekében hétfőtől az oltás két adagjára két különböző oltóközpontban is lehetséges időpontot foglalni, "beleértve a nyaralási övezeteket vagy azt a helyet, ahol éppen tartózkodnak" a franciák. Belgrádban plázában oltottak, a briteknél több mobil oltóállomást alakítottak ki még májusban (idehaza oltóbuszok működtek bizonyos településeken).

Az oltási hajlandóságot a célzott kampányok mellett tovább lehetne növelni egyéb, széles tömegeket ösztönző eszközökkel, amelyet már alkalmaz néhány ország. A bizonyos szolgáltatások védettségi igazolványhoz történő kötése egyfajta negatív ösztönző, büntetés volt az oltatlanok számára, de miért ne jöhetne szóba pozitív ösztönző. Szerbia bevezette az oltásért járó pénzjutalmat, Bulgária utalvány osztásán gondolkodik az oltakozók számára, több amerikai állam vakcinalottót hirdetett, német vállalatok pénzjutalmat osztanak a beoltott dolgozóiknak, és rengeteg helyen fizetett szabadnap jár a védőoltás felvételéért cserébe.

A Magyarországon létrehozott koronavírus elleni védőhálón több lyuk is van: ilyen az, hogy sokan csak egy adag vakcinát vettek fel, valamint ilyen az is, akiknél nem alakult ki semmilyen immunitás két adag vakcina beadását követően sem. Az ő helyzetüket minél előbb kezelni kell, főleg, mert ezek a hírek a koronavírus elleni vakcinák iránti bizalomépítésben sem segítenek. Pedig valójában a védőoltásokkal kapcsolatos nyílt kommunikáció és az így megvalósuló bizalomépítés lenne az oltási stratégia alapja.

A vakcinákkal kapcsolatos bizalom építése pedig a közeljövőben mindennél fontosabbá válhat. Gondoljunk csak bele egy olyan helyzetbe, amikor egy esetleges negyedik hullám már olyan méretűre hízik, ami áldozatokat követel és ebben a helyzetben nem lehet kizárni, hogy oltottak nem lesznek a halottak között. Egy ilyen helyzetben egyáltalán nem mindegy, hogy a magyar hatóságok hogyan kommunikálják majd mindezt, közzétesznek-e ezzel kapcsolatban adatokat és azokból kiderül-e, hogy a védőoltások mennyire látványosan megvédik a halálozástól a fertőzötteket. (Legutóbb Nagy-Britanniából érkeztek ezzel kapcsolatban megnyugtató hírek.)

A megelőzés és a korábban azonosított kockázatok mérséklésének eszköze lehet a megfelelő variánsazonosítási és vírusterjedés-követési rendszer felépítése, vagyis a survaillance rendszerünk megerősítése. Több nyugat-európai ország transzparensen mutatja be, hogy hétről hétre hogyan alakul az egyes vírusvariánsok aránya az új esetek körében, amiből kirajzolódik egyfajta trend arra vonatkozóan, hogy az újabb és agresszívebben terjedő (jelen esetben delta) variáns milyen tempóban és az ország mely régióiban válik dominánssá. Egy ilyen rendszer (és a módszeresen végrehajtott vírusszekvenálás) lenne az alapja a valós terjedésmegelőzésnek.

A teljes elemzést a Portfolio közli.

(forrás: Portfolio)
hirdetés

Könyveink