hirdetés
2019. augusztus. 19., hétfő - Huba.
hirdetés

Hangsúlyeltolódások a központi e-Health fejlesztésekben

Mintha kevesebb figyelem irányulna a Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer (NEIR) kiépítésére, mióta nem az infotechnológiát (IT) kiemelten kezelő Szócska Miklós vezeti az ágazatot. Mészáros János helyettes államtitkár azonban az IME egészségügyi szaklap XIII. Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferenciáján mindenkit megnyugtatott: a fejlesztések rendben folynak, csupán a prioritásokban történt némi eltolódás.

hirdetés

A háttérintézményi rendszer márciusi átalakulása után az informatika felügyelete és kezelése jellemzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP) került. A TIOP-os beruházások lezárultak, az ebből eredő forrástömeg jellemzően a hardverfejlesztéseket szolgálta, így segítve, hogy a kórházak csatlakozni tudjanak a Nemzeti Távközlési Gerinchálózathoz. Az intézményi infrastruktúra fejlesztésének lezárása év végére várható – számolt be a szakpolitikus. Sikerként értékelte az egységes számlatükör bevezetését, amely a fekvő- és járóbeteg szakellátók kontrolling fejlesztésén keresztül lehetővé teszi a megalapozott döntéselőkészítést. Újabb tízmilliárdok érkezhetnek az eHealth fejlesztésekre 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban, a fejlesztéspolitikáért felelős államtitkárság heteken belül előterjeszti azokat a terveket, amelyek alapján ezek a projektek 2016-ban elindulhatnak. A forrásokat elsősorban a már megkezdett fejlesztések továbbvitelére koncentrálják, ugyanakkor az eHealth mellett nagyobb figyelmet fordítanak a mobil egészségügyi beruházásokra, mert a gyógyító- megelőző ellátások támogatására rendszerbe kell állítani ezeket az eszközöket is. Továbbra is prioritás a Big Data, azaz a betegellátáskor felgyülemlő adatok feldolgozhatósága, egyrészt a lakosság célzott, személyre szabott tájékoztatása, másrészt a szakpolitikai döntések megalapozott előkészítése érdekében.

Nincs együttgondolkodás és nincs moderálási lehetőség a Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer (NEIR) fejlesztésére, ezt az igényt nem csak a szakmának, hanem a kormányzatnak és az intézményfenntartónak is meg kellene fogalmaznia – figyelmeztetett Király Gyula, infokommunikációs szakértő. Hiába a milliárdos beruházások, ha az egészségügyi szolgáltatóknál nincsen képzett munkaerő, az informatikusokat elszipkázza az IT-ipar, a fiatalok számára nem perspektíva az ágazatban dolgozni. Bár a központi eHealth programok csökkentik a szakadékot az IT nyújtotta lehetőségek és a társadalmi, szakmai igények között, probléma nem az ezekhez való csatlakozással, hanem a napi feladatellátással van. A kórházakban dolgozó IT szakemberek toldozzák-foldozzák a rendszereket, az IT vezetőknek a napi munkához legszükségesebb eszközök beszerzésére sincs lehetőségük. Figyelmeztetett arra is: az IT gyors fejlődése mellett, ahol egy év leforgása alatt derül ki egy-egy termékről, hogy piacképes-e, nincs idő arra, hogy a központi projektek 5-6-8 évig fussanak, márpedig a jelenlegi programok között is van olyan, amelyet 2008-ban kezdtek el.

Lezárult projektről számolt be Bélteki Zsolt, az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) Migrációs és Monitoring Főosztályának vezetője. A Humánerőforrás Monitoring Rendszer (HMR) kialakítása 500 millió forintos keretösszegből 2012-ben kezdődött, és az idei év márciusának végén zárult. A projekt célja az egységes ágazati humánerőforrás rendszer informatikai támogatásának kialakítása, valamint az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap- és működési nyilvántartásban szereplő adatainak tisztítása volt. A program keretében kreditponttal jutalmazták az önkéntes validálást, amelyben a dolgozók 90,3 százaléka vett részt. A HMR Adattárházba kerülő adatok minősége jelentősen javult – értékelte a projektet a főosztályvezető, hozzátéve, az Adattárház mellett olyan informatikai rendszerek jöttek létre, mint az egészségügyi humánszolgáltatást támogató Ügyfélkapcsolati Portál, vagy a korábbinál átláthatóbb SZAFTEX II. rendszer.

Vélhetően nem kerül veszélybe a TIOP 2.3.3. pályázat októberi lezárása, annak ellenére, hogy az intézményi informatikai rendszerek összekötését biztosító szerverbeszerzésre kiírt nyílt közbeszerzés csak május utolsó hetében indult – fogalmazott Sándor Zsolt, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) informatikai igazgatója. A legfontosabb NEIR-projekt, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) kialakítását, amely az ellátórendszer mindhárom szintjét, valamint a háttérintézményeket is összeköti, számos más, uniós forrásból támogatott beruházás segíti. Az egységes kommunikációs tér az eddig lazán összekötött adatbázisokat fűzi össze, lehetővé téve a humán- és tárgyi erőforrások megosztását az intézmények között. Az ágazat teljes kommunikációja ebben a felhő alapú, nagy megbízhatóságú informatikai struktúrában folyik majd, csak validált, formai és tartalmi ellenőrzésen átesett adatok továbbíthatóak ezen keresztül; így például az az orvos, akinek lejárt a működési engedélye, nem írhat fel receptet. Központi katalógusrendszert alakítanak ki a betegek ellátási eseményeiről, azonban az egyes intézményekben elvégzett beavatkozások, terápiák dokumentációja az adott kórház adatbázisából hívható majd le.

Az eRecept, az eHR, az elektronikus adatcsere ma már alapkövetelmény, az elektronikus beutaló sem innováció, az informatikai fejlesztések lassan beérő eredményei azonban sokat javítanának a pénztelen egészségügyi ágazat helyzetén. Bár stratégiai jelentőségű adatvagyonnal rendelkezünk, már csak az adatvédelmi kérdéseket kell annak érdekében tisztázni, hogy az adatok a rendszer működését és a forrásteremtést egyaránt szolgálhassák. Ezek körül azonban még számos kérdés nyitott, erre utalt a konferenciát záró adatvédelmi kerekasztal-beszélgetés is. Az IT rendszerek bármilyen probléma megoldására képesek az adatbiztonságot illetően, azonban az ezekkel kapcsolatos önrendelkezés csak akkor valósulhat meg, ha az állampolgárok tisztában vannak azzal, hogy hol, milyen adataik érhetőek el, és tudják azt is, hogy mely adataik mennyire sérülékenyek. A szakemberek egyetértettek abban, hogy társadalmi konszenzust kellene kialakítani abban a kérdésben, hogy mi a fontosabb: megakadályozni, hogy a szenzitív adatok illetéktelen kezekbe kerüljenek, vagy hogy az adatok védelmére hivatkozva hátráltassuk, kockáztassuk a gyógyulás esélyét.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink