Gyógyszerpiaci trend: csökkenés és stagnálás

Úgy tűnik, hogy a gyógyszerpiac nagy- és kiskereskedői közötti árrés átcsoportosítás okozta feszültség a felek minden igyekezte ellenére sem múlt el nyomtalanul. Legalábbis erre utal, hogy a Gyógyszerészek XXII. Országos Konferenciáján – amelyet a hét végén rendezett meg Siófokon a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége – több órás programot szenteltek e
témának. A „Mentés másként” címet viselő előadássorozatban az érintett felek mindegyike – a patikai gyógyszerellátásban meghatározó szerepet betöltő három nagykereskedelmi cég vezetője, az árrés-átcsoportosítást kezdeményező kamara, valamint az azzal egyet nem értő MOSZ elnöke – mondhatták el véleményüket a
történtekről.

Három igen, egy nem

Miért támogatta az Magyar Gyógyszerész Kamara, hogy a nagykereskedők árréséből 3,2 milliárd forintot csoportosítsanak át a patikákhoz? – tette fel önmagának a kérdést az MGYK elnöke, hozzátéve: az intézkedés 6,5-7 százalékos árrés-emelkedést jelent a támogatott gyógyszerek körében. Hankó Zoltán kitért arra is, hogy egyes vélemények szerint a kamara nemcsak támogatta, hanem kimondottan kezdeményezte a nagykereskedőktől történő átcsoportosítást.

Ami az okokat illeti: miközben a gyógyszernagykereskedők árrése 2008 óta folyamatosan nőtt, a patikai kiskereskedelmi árrés stagnált, sőt, 2011 utolsó negyedévében csökkent. Ezzel egyidejűleg a kis- és nagykereskedők közötti árrésmegoszlás az utóbbiak javára változott – ugyancsak 2008-2011 között. Az elmúlt hetekben az MGYK vezérkara külön-külön is tárgyalt a nagykereskedőkkel, illetve szövetségükkel, s ennek során négy kérést terjesztettek elő: ne nyúljanak a kispatikák szerződéseihez, vegyék figyelembe a patikák likviditási lehetőségeit, preferálják a régi és jól fizető ügyfeleiket, továbbá minden gyógyszertár pozitív szaldóval jöjjön ki az új helyzetből.

A válaszokból kiderült, hogy az első három kérést igyekeznek akceptálni, a negyedikre viszont nem vállalnak garanciát a nagykereskedők. Az elnök egyébként kitért arra, hogy a három nagykereskedő 92-93 százalékos piaci részesedése nem csak egy oligopol piacot, hanem erőfölényt is jelent, bár az utóbbi kapcsán rögtön hozzátette: a fentiekkel nem azt akarja mondani, hogy ezzel vissza is élnek.

További célként a gyógyszertárak érdekérvényesítő képességének javítását jelölte meg Hankó Zoltán, ami alatt többek között a patikáknak az egyik nagykereskedőtől a másikhoz való áttérésének könnyítését, a nagykereskedelmi szabályozás pontosítását, a beszerzési társulások erősítését illetve a gyógyszertárak fokozottabb nagykereskedelmi részvételét értette.

Csökkenő nyereség

A gyógyszergyártás, forgalmazás illetve a nagykereskedelem hazai területén egyaránt jelentős szerepet betöltő TEVA Magyarország Zrt. Humantrade Nagykereskedelmi divíziójának kereskedelmi igazgatója elmondta, a piac összértéke 10 százalékot zuhant, a TEVA esetében – amely generikus cég – ez
félévente jelent 10 százalékos csökkenést. Ennek tudható be, hogy a promóció,
illetve a kedvezmények mértéke is mérséklődik. A nagykereskedői margin 5,4
százalékra csökkent, ennek 1,5 százalékát „viszi el” a szállítási költség – évente
közel 6 millió kilométert tesznek meg -, 2 százalékba „kerül” a raktározás, s
közel 1,5 százalékot fordítanak engedményekre.

A nyereség így lényegében 0,4 százalékra zsugorodik, adta össze a tételeket Dévényi Róbert, hozzátéve, hogy ezt a 400 milliós nyereséget is elvihetik a várható patikai csődök. A Humantrade gyógyszertári kintlevősége 16 milliárd, s ebből 10 milliárd forint a lejárt tartozás.

Folytatódnak a megtakarítások

A közelmúltban elkészültek azok az előrejelzések, amelyek a gyógyszerpiaci trendet térképezték fel 2016-ig – mondta előadása bevezetőjében Feller Antal.
Ebből az derül ki, hogy 2016-ig a fejlett piacok – s az európai ide tartozik – gyógyszerpiaci növekedése lassul, valamint minden országban további kormányzati megtakarítási lépések várhatók. Az európai piac komoly kihívása
a kórházi tartozások magas összege – nem csak Görögországban, hanem
Spanyolországban, Portugáliában és Szlovákiában is ezzel küzdenek –, illetve a
piac alacsony növekedési üteme. Jellemzővé a csökkenés és a stagnálás válik.

Folytatódik a generikus termékek térnyerése, Európában cél a 80 százalékos –
receptszám alapján mért! – részesedés. Bár sok szó esik a biológiai termékek
térhódításáról, ez igen lassan halad, mint ahogy a szabályozás is akadozva
változik.

A fentiek alapján Németország 0-3 százalék közötti átlagos piaci növekedési
ütemmel számol, Olaszország és Nagy-Britannia hasonlóval, Franciaország
viszont 2 százalékos csökkenéssel, míg Spanyolországban a mínusz elérheti a 4
százalékot is 2016-ig.

Mi a helyzet Magyarországon? – tette fel a kérdést a Hungaropharma vezérigazgatója. 2012 szeptemberében a tavalyi év hasonló időszakának 43 milliárdos forgalmával szemben csupán 38 milliárd forint volt a gyógyszerpiac forgalma. Ez 12 százalékos csökkenés.

A hazai piac jellemzői: növekvő költségek – csökkenő jövedelmezőség, a jogszabályi környezet bizonytalansága, csökkenő vásárlóerő, s konfliktusok sora a nagy- és kiskereskedők között – különösen az utóbbi hónapokban.

Melyek azok a lépések, amelyeket ez utóbbiak közösen megtehetnek? Feller Antal szerint érdemes a költségekre, az engedményekre, árrésre, kedvezményekre, nagykereskedelmik szerződésekre, beszerzési szövetségekre, az árbevételre koncentrálni. Bővíthetőnek vélte a patikában árusított termékek palettáját, amelyek javíthatják a forgalmat és az árbevételt. A vezérigazgató úgy véli, érdemes a franchise típusú együttműködésekre fókuszálni. A patikák-nagykereskedők kapcsolatában fontos felülvizsgálni a rendelési, s tudatos készletgazdálkodással a szállítási gyakoriságot is.

Patikai finanszírozás – másként?

Tíz százalékos piaccsökkenés volt 2012-ben, s még akkor is, ha semmi sem
történik a továbbiakban, újabb 4 százalékos visszaesés várható a Phoenix
Pharma vezetője szerint. Árrés-valorizáció utoljára 2004-ben volt, akkor elérte a
4,5 milliárd forintot, az idei átrendezés 3,2 milliárd forintot érint, amivel Küttel
Sándor szerint az a gond, hogy belső forrásból történt.

A vezérigazgató egy patikust idézett a történtekkel kapcsolatban: „Mit kellett volna mondania erre a kamarának? Azt, hogy kösz, nem kérjük?” Egy rendelet aláírása egy dolog, az előkészítése pedig egy másik – szögezte le Küttel, aki egyben visszakérdezett: Mit kellett volna erre mondaniuk a nagykereskedőknek? Hogy miután elveszett már 10 százalékunk, eldobjuk a következő 10 százalékot is, miközben a nagykereskedők két év alatt 25 százalékos forráskieséssel kénytelenek számolni?

A vezérigazgató szerint gondot okoz, hogy rabatra és fizetési határidőre egyszerűsítették az utóbbi időben a nagykereskedőket, miközben egyre hatalmasabb tételszámokkal dolgoznak. Ez utóbbi tette lehetővé egyébként, hogy a gyógyszertárak le tudtak menni a készletezéssel, s hogy változatlanul minőségi szolgáltatást képesek nyújtani. Felvetette azt is, hogy más európai országokhoz hasonlóan akár változtatni is lehetne a patikák árrés-alapú finanszírozásán.

Jelentés a végekről

Szakmai kérdésekről a politika, sőt, a nagypolitika dönt – kezdte előadását a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke, aki szerint a döntéshozóknak másként kellene gondolkodniuk: legyen szó akár alapellátó orvosokról, akár patikusokról, azokat, akik „ott vannak a végeken”, s a legtöbbet tudnak tenni az egészség megőrzéséért illetve a betegek gyógyításáért, azokat nem lenne szabad forráshiánnyal, működőképtelenséggel sújtani.

Mikola Bálint szerint a jelenlegi kátyúból csak együtt képesek kimászni a
gyógyszerpiac szereplői, s éppen azért káros az árrés-átcsoportosítás közüli
mizéria, mert belülről veri szét a rendszert. Ha baj van a költségvetéssel, a politika első útja a gyógyszerkasszához vezet, hiszen itt világos adatok, konkrét számok vannak. Mikola úgy látja, ezért veszélyes, ha megszűnik az egészségpénztár, s a kincstár veszi át a büdzsét, mert akkor innen rögtön el lehet venni pénzt költségvetési hiány esetén.

A gyógyszer kiskereskedelemnek körülbelül 20 milliárd forint azonnali külső forrásra lenne szüksége, mondta a MOSZ elnöke, aki szerint most elsősorban a patikák gazdasági stabilizálására, megmaradásának biztosítására kell koncentrálni, mert csak egy erős gyógyszertári rendszer képes megfelelő szakpolitika folytatására.