hirdetés
2021. szeptember. 26., vasárnap - Jusztina.
hirdetés

Módosult az idei költségvetés is

Elfogadta a jövő évi költségvetés fő számait az Országgyűlés (Frissítve!)

Az Országgyűlés csütörtökön elfogadta a jövő évi költségvetés fő számait – adta hírül az MTI. Módosult az idei költségvetés is.

Az Országgyűlés csütörtökön elfogadta a jövő évi költségvetés fő számait, ennek alapján az államháztartás 15.083 milliárd 554,3 millió forintos bevételre számíthat 2013-ban, 15.737 milliárd 431,3 millió forint kiadás mellett, ami 653 milliárd 877 millió forintos, a GDP 2,2 százalékának megfelelő hiányt jelent. A költségvetés a bruttó hazai termék 1,6 százalékos növekedésével számol, míg az infláció 4,2 százalék lehet a kormány várakozása szerint.

A büdzsé végleges sarokszámai azt követően alakultak ki, hogy a parlament a koradélutáni órákban több ponton is változtatott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter június 15-én benyújtott javaslatán.

A kormánytöbbség által elfogadott módosítások a bevételeket 283 milliárd 852,7 millió forinttal, a kiadásokat pedig 260 milliárd 452,7 millió forinttal növelték, ami az eredeti előterjesztésnél 23,4 milliárd forinttal kisebb hiányt eredményezett.

A Nyugdíjbiztosítási Alap bevétele és kiadása egyaránt 2.795 milliárd 816,1 millió forint; az Egészségbiztosítási Alap bevétele 1.710 milliárd 101,4 millió forint, kiadása pedig 1.735 milliárd 623,9 millió forint.

A parlament 252 igen szavazattal, 49 nem ellenében fogadta el a költségvetést, amelyet a kormánypárti politikusok mellett a jobbikos Vágó Sebestyén is megszavazott. A többi jobbikos képviselő és az LMP, valamint öt szocialista politikus nemmel voksolt. Az MSZP-frakció nagy része és a Demokratikus Koalícióhoz (DK) tartozó függetlenek nem vettek részt a voksolásban.

Orbán Viktor miniszterelnök még májusban jelentette be, hogy a nyár közepére "állnia kell a 2013-as költségvetés vázának", a kormány pedig június 15-én benyújtotta javaslatát az Országgyűlésnek. A költségvetés 2,2 százalékban jelöli meg a hiánycélt, ami a kormány szerint választ ad az adósságválság kihívásaira.

Az államháztartás funkcionális mérlege szerint jövőre az állami szolgáltatásokra, a jóléti kiadásokra és az adósságtörlesztésre is valamivel nagyobb rész jut az összkiadásból, miközben az állam gazdasági funkcióira kevesebb.

A költségvetési tervezet bevételi és kiadási szerkezete a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés bővülésének lehetőségét biztosítja, a munkát terhelő adók helyett a fogyasztási, forgalmi adók előtérbe helyezésével, az állami működési kiadások szűkítésével, a Startmunka-program és az európai uniós források felhasználásával, valamint az állami ellátórendszerek átalakításának folytatásával.

A javaslatból az is kiderül, hogy a kormány egyértelműen elköteleződött egy pénzügyi biztonsági védőháló megkötéséről szóló megállapodás mellett az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

Az Állami Számvevőszék a javaslat értékelésében tarthatónak nevezte a 2,2 százalékos hiánycélt a bruttó hazai termék tervezett (1,6 százalékos) növekedése mellett. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a büdzsé bevételi kockázataira, és megjegyezte, hogy az adóbevételeknek csak 58 százaléka megalapozott, 30 százaléka viszont nem alátámasztott.

A Költségvetési Tanács is a növekedési kockázatokra figyelmeztetett és alternatív makrogazdasági prognózis elkészítését, valamint az Országvédelmi Alap előirányzatának megemelését javasolta. A kormány ennek megfelelően ötvenről százmilliárdra emelte az előirányzatot.

A büdzsé bevételei között új adónemként szerepel egyebek között a biztosítási és a távközlési adó, illetve a tranzakciós illeték. Utóbbiból mintegy 240 milliárd forintos bevétellel számol a büdzsé.

A parlament által elfogadott módosítások közül a kormány munkahelyvédelmi tervével összefüggő indítványa változtatta meg leginkább a költségvetést. A munka világát érintő, 300 milliárd forintos tehercsökkentő csomagról a Fidesz-KDNP-frakciószövetség állapodott meg a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Ennek keretében vezetik be jövőre a kisadózók számára a tételes adót, illetve a kisvállalati adót, és a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a gyedről, gyesről, gyetről visszatérők, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak és a tartósan munkanélküliek alkalmazását segítő kedvezményeket.

A csomag teljesülése érdekében a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár pénzügyi műveleteire is kiterjesztik a pénzügyi tranzakciós illetéket, és abból összesen 239 milliárd forinttal számolnak; ebből 123 milliárd a kereskedelmi bankoktól, a fennmaradó rész az államkincstár és a jegybank befizetéseiből érkezhet.

A kormány szerint az IMF/EU-tárgyalások lezárása a jelenleginél kedvezőbb hozamokat eredményezhet, aminek köszönhetően 100 milliárd forinttal csökken a kamatkiadás.
Az Országgyűlés őszi ülésszakán folytatja a jövő évi költségvetésnek a fő számok elfogadása után újra megnyitott, majd elnapolt részletes vitáját.

*

Módosította az idei költségvetést is a parlament: a képviselők csütörtökön 249 kormánypárti igen szavazattal, 80 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadták el az előterjesztést. A változtatással az ez évi büdzsé bevételi főösszege 14.437 milliárd forint, kiadási főösszege 15.013 milliárd forint lett. A hiány 576,16 milliárd forint maradt. A módosítás forrást biztosít az uniós támogatású projektek finanszírozási helyzetének javítására, valamint egyes sport- és oktatási létesítmények PPP-konstrukciójának megszüntetésére és a beruházások befejezésére. Emellett a Magyar Fejlesztési Bank saját forrásainak megteremtésére az eredetileg megszabott 1.400 milliárd forint helyett 1.750 milliárd forint hitelt vehet fel. A növelés az uniós források lehívását is szolgálja.

Az egyéb módosítások közül kiemelendő a közoktatás normatív támogatása, amely 107,9 milliárdról 118,4 milliárd forintra nő, illetve az egyházi szociális intézmények normatívájának a kiegészítése, amely 13 milliárdról 20,89 milliárd forintra változik.
Az eredeti törvényjavaslathoz Matolcsy György által benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány az önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatainak saját forráskiegészítési támogatását 60,1 milliárd forinttal csökkentette. Az önkormányzatoktól elvont pénzből 50 milliárd a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz kerül át. Az indoklás szerint célszerű, hogy az új alapból ne kizárólag az önkormányzatok részesüljenek, ezért szükséges, hogy a tárca fejezetében szerepeljen az előirányzat.

A fennmaradó 10,1 milliárd forintról a módosító javaslat nem adott tájékoztatást, ugyanakkor a kormányzati portálon kedden megjelent információ szerint a Belügyminisztériumhoz tartozó EU Önerő Alapból az április 16. és június 27. közötti döntések értelmében 121 település összesen 6,12 milliárd forint támogatásban részesült.

(forrás: MTI)

cimkék

hirdetés

Könyveink