hirdetés
2019. július. 21., vasárnap - Dániel, Daniella.
hirdetés

Az újpesti kórháztól az Akadémiáig

A bezárt újpesti kórházról, az Akadémiáról és a környezetvédelemről is szó volt hétfőn az Országgyűlésben.

hirdetés

DK: Újpestet nem lehet kórház nélkül hagyni!
    
Varju László (DK) a 2010-ben felújított, majd 2012-ben bezárt újpesti Árpád Kórház újranyitását szorgalmazta. Ha egy újpesti balesetet szenved és gyors ellátásra van szüksége, akkor legközelebb a Honvédkórházba tudják vinni, abba az intézménybe, amelynek sürgősségi osztályán orvos- és ápolóhiány van, mondta. Az ellenzéki politikus értelmetlennek minősítette az intézmény bezárását, amit előbb hajléktalanszállóvá, most pedig munkásszállóvá alakítanának át.
Követelte annak a kormányhatározatnak a visszavonását, amely alapján munkásszálló lenne a kórházból. Az egyéniben Újpesten megválasztott Varju László azt mondta a kormánypártiaknak: önök itt nem Varju Lászlóval, az egykori nagyüzemi munkással, a bányásszal beszélnek, hanem Újpest népével.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a képviselő elfelejtette megemlíteni, hogy államtitkár volt a Gyurcsány-kormány alatt, amikor 600 milliárd forintot vettek el az egészségügytől, 16 ezer aktív ágyat számoltak fel, hatezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el és több fővárosi kórházat is bezártak. 2010 előtt elvették az újpesti emberek egészségügyi ellátásának fejlesztésére szánt pénzt és odaadták a baloldali kormányok legnagyobb korrupciós ügyére, a négyes metró építésére, mondta. Hozzátette: az újpesti betegellátásból 2010 előtt 3,5 milliárd forintot vontak ki.
    
Párbeszéd: a kormányon belül a környezetvédelem súlytalan
    
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) a környezetvédelmi világnap apropóján arról beszélt, hogy a Fidesz szerint a klímaváltozás egy Soros György által kitervelt összeesküvés. Bírálta, hogy a Fidesz megszüntette a környezetvédelmi minisztériumot, szerinte ma a kormányon belül a környezetvédelem súlytalan és nincs gazdája. Elmondta, jelenleg a magyarországi természet legnagyobb ellensége a Fideszen kívül a kiemelt beruházásokat érintő törvény, de a kormány Brüsszelben is inkább a német autógyárak érdekét védi. Közölte, a Párbeszéd ennek a "környezetpusztításnak" véget vetne, önálló környezetvédelmi minisztériumot hozna létre, zöldombudsmant nevezne ki.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált az elhangzottakra, hogy az európai parlamenti választás eredményét látva a Párbeszéd tervei sokáig csak álmok maradnak. Az államtitkár beszámolt azokról a programokról, amelyeket a minisztérium indított a környezettudatos nevelés érdekében. Példaként említette az ökoiskola-, a zöldóvoda- és a Ments meg egy kertet!-programot.
    
LMP: a Fidesz feláldozható erőforrásként tekint a környezetre
    
Csárdi Antal (LMP) értékelése szerint a Fidesz a környezetre csak mint feláldozható erőforrásra tekint: a multik érdekében feláldoz mindent, kizsákmányolja a dolgozókat és helyrehozhatatlanul károsítja a környezetet. Hozzátette: a Fidesz még büszke is rá, hogy elszabotálja a klímaváltozás elleni küzdelmet, újabban ugyanis előszeretettel beszélnek arról, hogy a klímaváltozás csak kitaláció, a klímavédelem érdekében fellépő politikusok és civilek pedig egy háttérhatalmat szolgálnak. Az ellenzéki politikus szerint nincs több idő, most kell cselekedni, most még meg tudják hozni a szükséges döntéseket. Ha ez elmarad, az egyetlen védekezési eszközük az alufólia sisak lesz, hangoztatta.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, egyetlen fideszes politikus szájából sem hangzott el a klímaváltozás tagadása. A magyar kormány nagyon fontosnak tartja a klímaváltozás elleni küzdelmet, rögzítette. Beszélt arról, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása Magyarországon 2016-ban alatta maradt a válság előtti szintnek, holott a GDP már jócskán felülmúlta a válság előtti gazdasági teljesítményt. Ez is bizonyítja, hogy a kormány sokat tett ezen a területen, mondta. Beszámolt a nemzeti energia- és klímatervről és a napelemparkok kapacitásának növeléséről.   

DK: hogyan gondoskodnak a vendégmunkások egészségügyi ellátásáról?

László Imre (DK) arra kérdezett rá: hogyan gondoskodnak a vendégmunkások egészségügyi ellátásáról? Rámutatott: 2017-ben 117 ezer külföldi kapott tartózkodási engedélyt, akiknek egészségügyi ellátást kell nyújtani. Holott az intézményrendszer már most is roskadozik, jelentette ki.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt: "amit önök a határon túli magyaroknak nem akartak megadni, azt a migránsoknak Röszkénél az első pillanatban megadnák". A vendégmunkások saját költségeik fedezése mellett érkeznek, szemben a migránsokkal, hangsúlyozta, hozzátéve: az alapellátás segítésére számos többlettámogatás áll rendelkezésre.  

Az LMP a glifozát betiltásáról érdeklődött

A glifozát alapú növényvédő szerek betiltásáról kérdezte az agrárminisztert Ungár Péter (LMP), aki azt hangsúlyozta, a diklór-difenil-triklóretán (DDT) története már megmutatta, mi az eredménye, ha profitorientált szervezetek írják az ilyen anyagok felhasználásának szabályait. Az évi 1400 tonnás hazai felhasználást azzal állította szembe, hogy az Egyesült Államokban már tíznél többen nyertek pert a glifozát hatásai miatt.

Válaszában Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: uniós szintű engedéllyel hozhatóak csak forgalomba az egyes hatóanyagokat tartalmazó szerek. Hozzátette: legutóbb 2017-ben hosszabbították meg a glifozát használatára vonatkozó engedélyt, a következő felülvizsgálat 2022-ben zárul.

Jobbik: meddig tart még a tudományellenes tragédia?

Brenner Koloman (Jobbik) az MTA kutatóhálózatainak átszervezése miatt rendezett vasárnapi budapesti tüntetést idézte fel, és arról beszélt, hogy rendkívül nagy a tét, Magyarország ugyanis halad afelé, hogy egy elit nélküli ország legyen. Meddig tart még ez a tudományellenes tragédia, meddig teszik kockára Magyarország és a tudomány jövőjét? - kérdezte. Szerinte az egész átalakítás a források lenyúlásáról szól, nem másról.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált: ma az a Gyurcsány Ferenc tüntet az MTA-ért, akinek ennél sokkal radikálisabb tervei voltak az Akadémia reformja kapcsán. Idézte az alaptörvényt, amely biztosítja az MTA függetlenségét, majd rámutatott: a vita nem is erről szól, hanem a kutatóhálózat működéséről. Úgy gondolják, a kutatás-fejlesztés hatékonyságának növelésre érdekében több forrásra van szükség, és más formában kell működniük a kutatóhálózatoknak. Az a cél, hogy ami jól működött, az bővebb formában működjön tovább, ahol a hatékonyságot növelni kell, ott a feltételeket biztosítsák. Ez a kormány célja, és ebben az akadémiának közreműködést kínálnak, rögzítette.

Az MSZP az akadémiai kutatóhálózatok sorsáról érdeklődött

Kunhalmi Ágnes (MSZP) szintén az MTA kutatóhálózatai kapcsán szólalt fel. Azt mondta: az elmúlt napokban újabb állomásához érkezett az átalakítás folyamata. A vasárnapi tüntetés egyértelműen azt jelezte, az alapvető kérdésekben továbbra sincs konszenzus, a kormány nem mondott le a kutatóhálózat akadémiáról való leválasztásáról, és egy új szervezeti forma, az Eötvös Loránd kutatási hálózat létrehozásáról. Miért gondolja a kormány, hogy hatékonyabban biztosítja az állami felügyelet az alapkutatások eredményességét, mint a kutatóintézetek autonómiája? Nem tart a kormány attól, hogy az egy éve tartó bizonytalanság és az átszervezés elutasítása számos kutatót véglegesen külföldi munkavállalásra, a tudományos szféra elhagyására ösztönöz? - kérdezte a szocialista politikus.

Cseresnyés Péter, az innovációs tárca államtitkára azt mondta, nehéz hitelesnek elfogadni az MTA sorsáért és a kutatás szabadságáért való aggódást az MSZP soraiban helyet foglaló képviselőtől. Felidézte, hogy 2006-ban a szocialisták futottak neki "egy elvetélt tudományprivatizálási kísérlet ajtajának", és szövetségesükkel karöltve a földdel kívánták egyenlővé tenni azokat a kutatási struktúrákat és kapacitásokat, amelyek védőjeként tetszelegni szeretnének. Az államtitkár rögzítette: az alapkutatásokra fordítható pénzek nem fognak megváltozni, azt szeretnék, ha az eredményeket jobban lehetne az alkalmazott kutatások terén alkalmazni. A hatékonyabb kutatások, a gazdasághoz való jobb alkalmazkodás érdekében nő 32 milliárddal a kutatás-fejlesztésre fordítható összeg a jövő évi költségvetésben, annak elfogadása esetén.

DK: mi lesz a Széchényi könyvtár sorsa?

Gréczy Zsolt az Országos Széchényi Könyvtár sorsa iránt érdeklődött. Kiemelte: jelenleg zárva van, és úgy tudják, ki sem nyit a budai Várban. A szakértők, könyvtárosok, restaurátok aggodalmát tolmácsolta, és azt firtatta: mi lesz a felbecsülhetetlen értékkel, ami a könyvtár birtokában van. Arra is kíváncsi volt, pontosan mikor költözik a könyvtár, igaz-e, hogy a Kilián laktanyában lesz az új otthona, és kik végzik a költöztetést. Igaz, hogy az új könyvtár informatikai kivitelezésére Fidesz közeli céget jelölnek ki?  

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára közölte: az informatikai fejlesztés eredményei közismertek, az interneten elérhetők. A költözés pontos időpontjáról, helyéről, semmilyen végleges kormányzati döntés nincs, arról határoztak, hogy az "archivális raktár" Piliscsabán épüljön ki. A 10 milliárdos fejlesztésről pedig már régebben döntött a kormány, ez a teljes könyvtári hálózatnak jelentős előrelépés, mutatott rá.

Párbeszéd: a kormány lábbal tiporja a tudományos életet szabadságát

Tordai Bence (Párbeszéd) aki a Magyar Tudományos Akadémia helyzetéről beszélt, a jelenlegi kabinet intézkedéseit a Rákosi-kormányéval hasonlította össze. A politikus azt mondta, az Orbán-kormány lábbal tiporja a tudományos élet szabadságát. Miért vált Orbán Viktor miniszterelnök és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Rákosi Mátyás legjobb tanítványaivá? - kérdezte.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, hogy Tordai Bence pártja azzal a párttal kötött szövetséget, amelyik Rákosi Mátyás pártjának a jogutódja. Ön úgy jutott országgyűlési mandátumhoz, hogy a Párbeszéd szövetséget kötött Rákosi Mátyás jogutód pártjával, fogalmazott a miniszter.

 

A képviselők egyperces néma felállással emlékeznek a május 29-i budapesti dunai hajóbaleset áldozataira az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 3-án. A Hableány turistahajó és a Viking Sigyn szállodahajó május 29-én késő este összeütközött a Margit híd közelében, a turistahajó felborult és elsüllyedt, fedélzetén 33 dél-koreai állampolgárral - turistákkal és két idegenvezetővel -, valamint kéttagú magyar személyzettel. A balesetben heten meghaltak, hét embert kimentettek, 21-en eltűntek. MTI/Kovács Att
A képviselők egyperces néma felállással emlékeznek a május 29-i budapesti dunai hajóbaleset áldozataira az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 3-án. A Hableány turistahajó és a Viking Sigyn szállodahajó május 29-én késő este összeütközött a Margit híd közelében, a turistahajó felborult és elsüllyedt, fedélzetén 33 dél-koreai állampolgárral - turistákkal és két idegenvezetővel -, valamint kéttagú magyar személyzettel. A balesetben heten meghaltak, hét embert kimentettek, 21-en eltűntek. MTI/Kovács Att

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink